Ho-ho-hóváró

-1/0 fok, 28 cm hó, nyomnyi csapadék. Elsején -1 fokos minimum.
Bár december közepe tájékán tényleg voltak kemény fagyok. Gyõr 11-e -18.0, Zeg. 17-e -18.6. Absz. min Szentgotthárd -22.6 fok, harmadikán.

És Gyõr? Legjobb emlékezetem szerint ott -10 fok körül volt a hõmérséklet késõ este, egyben ez volt a napi minimum is. A maximum 0 fok környékén, esetleg kissé a fölött lehetett.
Én akkor Gyõrben laktam, ott figyeltem az idõjárást, 9 évesen (igaz, ezt nem említettem írásomban)
Örülnék a megerõsítésnek (vagy cáfolatnak)

Pár adat 1969 dec. 31-rõl, a farkasordító hidegrõl:

Budapest:

T. max.: -0,3
T. min.: -2,4

Debrecen:

T. max.: -0,3
T. min.: -4,6

Szeged:

T. max.: +0,2
T. min.: -1,7

Nagy kár, hogy a jeges-tengeri és a mediterrán ciklonrendszer nem tud összekapcsolódni a modellek szerint, így nem jöhet létre a brit-skandináv AC elõoldalán az a roppant hosszú ék-dny-i légpálya, ami a hidegmag fagyos levegõjét behozhatná a kontinens centrumába. Ha ez megtörténhetne, olyan keveredési zóna állhatna elõ a Kárpát-medence környékén, melyhez hasonló 1969 dec. 31.-én nálunk blizzard-szerû hófúvást, igen nagy havat, farkasordító hideget okozott:
Link
Mindenesetre így is sok hasonlóság van az akkori és a mostani szinoptikai helyzet között, ezért kíváncsian várom a jövõ hét történéseit.
Meg kell mondjam, most még kissé szkeptikus vagyok a jövõ péntek-szombati nagy havazást illetõen. Hamarosan kiderül: nagy produkció lesz-e, vagy csak nagy erõlködés.

A Balaton vízszintjéhez: egészen biztosan sokkal kevesebb bajunk lenne most a nyári apadásokkal, ha a tó átlagos vízállása 2 méterrel magasabb lenne a mostaninál. Én is úgy tudom, hogy a vasútépítés miatt csapolták meg a Balatont a XIX. sz. második felében. Mai szemmel nézve rendkívül durva beavatkozás volt, méltó a kor természetet leigázni akaró gondolkodásmódjához.
Természetesen abban az idõben nem voltak még strandok -egyedül Füreden fürdõztek, de nem a Balatonban, hanem a szénsavas források vizében.
De mit szól a társaság ahhoz, hogy olyan terv is felmerült ebben a században, hogy teljesen szárítsák ki a Balatont, és a tó helyén termesszenek búzát a hadsereg részére! Hál' Isten, a tervbõl semmi se lett.
A másik oldalon ott vannak a középkor magas vízállásai. Ezt megelõzõen, a rómaiak zsilippel látták el a tavat, a vízszintet a ma jellemzõ közelébe szabályozták be. A népvándorlás korában azonban a zsilip tönkrement (illetve a magyarok szántszándékkal tömeszelték el a kifolyást, mert a megemelkedõ vízszint stratégiailag kedvezõ volt) Ettõl kezdve a vízszint lassú, de nagyon tartós emelkedésbe kezdett. A középkorban állítólag már 5-6 méterrel magasabb volt a Balaton vízállása, mint akár manapság, akár a rómaiak idejében. A Tihanyi-félsziget szigetté vált, s ugyanígy a Tapolcai-medence tanúhegyei, miután a medence mélyen fekvõ részeit elöntötte a tó.
Természetesen ezen az állapotok rekonstruálása -de csekély egy méteres vízszintemelés is- korunkban már kivitelezhetetlen.
Az idõjárásról: péntek, szombat tényleg nem néz ki rosszul a legfrissebb futások szerint
Link
Link
Link
Link

Engem jobban zavarnak az illegális feltöltések a nádasokban, meg hogy folyton omlik a fal Akarattya meg Fûzfõ között és veszélybe került az a csodálatos vasúti szakasz. Egyébként eredetileg az egész tavat le akarták csapolni a 19. században, az lett volna igazán katasztrófa!

Arról beszélek, hogy a XIX. sz. végén, amikor a déli vasútat megépítették, több, mint 2 métert lecsapoltak a Balatonból. Gondoljatok csak bele, a tó elvesztette a vízállományának kb. 30-40 százalékát! Most meg megy a rinyálás egy-egy szárazabb idõszak után, hogy micsoda tragédia, kiszárad a Balaton a globális felmelegedés miatt, az éghajlatunk így-meg úgy megváltozott, közben nem az éghajlat a felelõs a Balaton jelenlegi helyzetéért, hanem az ember ész nélküli rombolása. Nyilván óriási áldozatokkal járna az eredeti állapot helyreállítása és a kiépített part menti ingatlanok, strandok, stb. miatt tulajdonképpen a jelenlegi helyzetben nem is lehet igazából már véghezvinni. Ami elromlott, az véglegesen elromlott. De mindig kinyílik a bicska a zsebemben, amikor a Balaton alacsony vízszintjérõl van szó, hát persze basszus, nem kellett volna lecsapolni és el kellene engedni kicsit feljebb a vízszintet tavasszal...

Igen áll a víz több helyen ,de mint írtam az imént ez az egyoldalú talajmûvelés miatt van és a szerves trágyázás hiánya miatt fellépõ talaj szerkezet romlása végett. A talajok vízelvezetõ képessége jelentõsen romlott.Ja és hova lettek a TSz idõkbeli vízelvezetõ árkok? Beszántották...Csak gondoljunk bele, hogy mennyivel kevesebb csapadék hullott az elmúlt két évben! A hiány még nem pótlódott a mélyebb rétegekben!

Itt már minden pocsolya hírértékkel bír
Egyébként, március végétõl, április elejétõl a csapadékbevétel-párolgás lassan negatívba fordul és ezek a pocsolyák úgy eltûnnek, hogy öröm lesz nézni...
Májustól, júniustól pdig jön a sírás(ás), hogy akkor mennyire kellene a víz...
Magyarország éghajlatáról vs. mezõgazdaság, illetve a meglévõ vízkészletekrõl egy társasjáték jut eszembe: Gazdálkodj okosan!

Nem hiszem, hogy most a bõ csapadékra lenne szüksége a földeknek, nap mint nap járok a határba bringával és látom nem egy helyen áll a víz mûvelt területeken is. A múlt héten láttam gazdát aki a vizet vezette a földjérõl. Persze nem azt mondom, hogy katasztrófa lenne pár mm.

Egyetértek teljesen. Ahol esetleg az Alföldön megjelent a belvíz az a terület egyébként se igazán alkalmas szántóföldi mûvelésre. Valamint a szerves anyag visszapótlás hiányában szerkezetlenné válnak a talajok, eliszapolódnak. Nem beszélve a sokszor egyoldalú talajmûvelésrõl. Szóval jöhet még bõven a csapadék!

Ennek ellenére már hírértékkel bír a belvíz is nálunk:
Link

Az Alföldet egyelõre nem kell félteni a belvíztõl. Ha medik tartalmának zöme ide érkezik, akkor is bõven be tudja fogadni, különösen a Tisza vonalában Link Ráadásul az elmúlt két év nagyon száraz idõjárása az 1 m alatti rétegeket is jelentõsen kiszárította, tehát egy lehetséges nagy csapadék is el tud szivárogni komolyabb belvíz nélkül, persze idõszakos pocsolyák megjelenhetnek a mélyebb részeken... De a további csapadék nagyon kell ahhoz, hogy végre a mezõgazdaság egy jó évre készülhessen az Alföldön...

Mit beszélsz? Akkor a strandok se maradhatnának ott ahol most vannak.

Nincs sok köze a kettõnek egymáshoz,nem amiatt lett kisebb a vízszint. Bár,ahogy említettem aki serényen töltögeti a portája elõtt a Balatont,hogy legyen maszek strandja,annak különbözõ kínzási eljárásokat tudnék javasolni.

Remélem ide a Kaposba is megy sok lé majd.

A jövõ hét úgy néz ki(ha így marad ahogy most)szép lesz."Per pillanat" úgy néz ki hogy most fõleg Somogy,Baranya kaphatja a legtöbb csapadékot.20-30 mm néz ki most,nagyrészt hóban.

Szerintem még emelni fogják a modellek.Lehet a tél eddigi legnagyobb hava jön le...Itt 10-15 cm volt eddig a max.Szinte minden télen van egy nagy havazás(20-40 cm)ez eddig még nem volt ezen a télen.

A Balatonról továbbra is az a véleményem, hogy nem az éghajlat, hanem az ember okozza a problémát: a legegyszerûbb megoldás pl. az lenne, ha nem ott lenne meghúzva a maximális vízszint, ahol most, hanem 1-2 méterrel felette (ahol 150 éve az eredeti szint volt), akkor nem kellene folyamatosan a kiszáradástól tartani. Na persze a vízparti drága ingatlanok szívnának

"Ehhez a nagyon örvendetes emelkedéshez azért rekord csapadék kellett, tehát igenis jogosan féltjük a tavat."- Ahhoz, hogy ennyire kiszáradjon, rekord száraz nyár kellett, így most 1:1.

Ez igaz, bár a Balaton környékén és a Kisalföldön azért lehetnek problémák, valójában az árvíz ami ott veszélyesebb, reméljük nem következik be, lassú olvadás lesz a hegyekben. Ami a Balcsit illeti ha jól emlékszem 2003-ban 30 cm alá is lement a vízszint, és mint láttuk helyreállt, szerencsére a 70 cm körüli érték más kategória.

Hivatalosan még nem érte el,de valóban csak idõ kérdése: Link Az lesz a megváltás,ha Siófoknál nyitják majd a zsilipet...

Én az alföldet jobban féltem a belvíztõl. A lefolyási koefficiens töredéke mint a Dunántúlon. Azaz innen nem tud hová folyni a víz, a víz mindössze 5% a folyik le. Azaz az alföld épp ezért kevesebb csapadék hatására is belvizesebb mint a Dunántúl nyugati fele.

De, a minimum szabályozási szintet a napokban elérte a Balaton. Ehhez a nagyon örvendetes emelkedéshez azért rekord csapadék kellett, tehát igenis jogosan féltjük a tavat. Ha száraz tél lett volna, bizony nem lehetett volna fürödni a tóban nyáron.

Lassan nem lesz probléma a vízszinttel,ugyanakkor figyelemre méltó,hogy ennyi rendkívül csapadékos hónap után sem érte még el a minimum határt se a vízszint. Azaz,milyen aszályról indultunk...

Ha egy üzlet beindul...szokták mondani. No, de a hó vs. esõ ill. a centizgetés kérdéskörbõl kicsit hátrébb lépve, most én fél szemmel szimplán a csapadékra figyelek, mert a Dunántúl ny-i felén egyre inkább a belvíz (és esetleges árvíz) lehet a legjellemzõbb jelenség a következõ 2-3, netán több héten. (Hol van már a kiszárad a Balcsi butáskodás) Az Alpok területén pedig csak hízik, hízik a hótakaró és ez nagyon rossz elõjel közeledve a tavaszhoz...egy masszív csapadékos elõoldal rémképe bármikor beüthet [esõ]

Bárhogy is lesz, amit írok azt most a 200-250 m tszf alatti részekre írom: Február végi besugárzásnál, gyenge-közepes intenzitású havazásnál már nagy esélye van az olvadásnak fõként 10 és 16 óra között, normál helyeken is, hõszigetek más tészta. Ha összejön esetleg stabilan -1/-1.5 alatti maxi akkor nincs komoly gond a megmaradással, gyarapodással, de -1/-0.5 felett már lehetnek. Csak oda akarok kilyukadni, h ha esetleg oda jutunk, akkor már a napszakot is érdemes vizsgálni, h mikor jön le a csapi zöme...

Más: a lehetséges helyzetek sorát megnézve, nem zárható ki (esélye 5-15%), h ebben a szezonban február vége, netán március eleje(!) hozza az ország legalacsonyabb minimumát (eddig -18.1, 12.10. Nylugos), persze azt hozzá kell tenni, h ez messze nem a legvalószínûbb forgatókönyv, vagyis a SZR-on feltehetõen már túlvagyunk...