Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az elmúlt 4 évben 2-szer esett Szolnokon 10 centis hó február 16 után. Az egyik 2011.02.26-án, a másik 2009.02.18-án, ami február 25-ére olvadt el. Persze ebbõl sok mindent nem lehet levonni, de azt mindenképpen, hogy amíg ott a lehetõség, addig minimum számolni kell vele, a tél utolsó rúgásaival 
.
. 
Függetlenül attól, hogy a mutatott elõrejelzés a következõ néhány nap maximumhõmérsékletét alaposan alálõtte (hiszen mára, vasárnapra, meg hétfõre fagypont körüli, illetve azt csak kissé meghaladó csúcshõmérsékleteket mutat Pápára), véleményem az, hogy hajszálon függ a fejünk felett egy február végi rendkívül hideg idõszak "kardja". 
A nagyon tartós skandináv blocking, a Jeges-tengeren az európai partok közelében ólálkodó bõdületes hidegmag azt sugallja, hogy inkább kell szerencse a jelentõs lehûlés elkerüléséhez, mintsem annak valamilyen formában való bekövetkezéséhez.
Igaz, jelenlegi futások szerint szerencsénk lesz (mármint azoknak, akik nem kívánnak már -15 (-) fokokat ezen a télen: a sarkvidéki hidegmag nem lesz közvetlen hatással ránk az elkövetkezõ 7-10 napban, és a blokkoló AC peremén is csak mérsékelt hideg érkezik k-ék-rõl.
Szóval, igazi jellegtelen, se nem hideg, se nem enyhe, jobbára csapadékmentes idõvel "sunnyog el" a tél.
Azonban -ahogy mondtam- ha így is lesz, csak paraszthajszálon fog múlni.
A nagyon tartós skandináv blocking, a Jeges-tengeren az európai partok közelében ólálkodó bõdületes hidegmag azt sugallja, hogy inkább kell szerencse a jelentõs lehûlés elkerüléséhez, mintsem annak valamilyen formában való bekövetkezéséhez.
Igaz, jelenlegi futások szerint szerencsénk lesz (mármint azoknak, akik nem kívánnak már -15 (-) fokokat ezen a télen: a sarkvidéki hidegmag nem lesz közvetlen hatással ránk az elkövetkezõ 7-10 napban, és a blokkoló AC peremén is csak mérsékelt hideg érkezik k-ék-rõl.
Szóval, igazi jellegtelen, se nem hideg, se nem enyhe, jobbára csapadékmentes idõvel "sunnyog el" a tél.
Azonban -ahogy mondtam- ha így is lesz, csak paraszthajszálon fog múlni.
Most én húzzak elõ egy olyat,ami pl hozzád 3 részletben számol 2 mm csapadékot hétfõtõl péntek estig?
Mert hogy van ilyen is!
Minden esetre nagyon kíváncsi leszek Gfs következõ 2-3 futására.
Mert hogy van ilyen is!
Minden esetre nagyon kíváncsi leszek Gfs következõ 2-3 futására.
Úgy látszik én egy másik fimet nézek...
Közben átléptük a +8 fokot.Csuda szép idõ van.
Közben átléptük a +8 fokot.Csuda szép idõ van.
Hát ez szép lenne, ha az 55-re még 27-et kapnánk itt hóban. Lehet, hogy elguruló gyógyszer (GFS), de már napok óta adja, hogy kedden északról egy ciklon törne be és zuhogna szerdán a hó és utána dõlne be a hideg. Most meg szerdátõl szombatig húzódó nagy havazás...ORSC gyanús, bár az ECM is egyszer betesz 20 mm-t hóban, aztán kiveszi. Ez a tél ilyen: összevissza vagdalkoznak, aztán a vége mindig tavasz helyett pár 10 centi hó...
Lehet, hogy elguruló gyógyszer (GFS), de már napok óta adja, hogy kedden északról egy ciklon törne be és zuhogna szerdán a hó és utána dõlne be a hideg. Most meg szerdátõl szombatig húzódó nagy havazás...ORSC gyanús, bár az ECM is egyszer betesz 20 mm-t hóban, aztán kiveszi. Ez a tél ilyen: összevissza vagdalkoznak, aztán a vége mindig tavasz helyett pár 10 centi hó... 
GFS-nél elgurult a gyógyszer,szerintük jövõ héten szerdától csapihegyek megint,mondjuk ECM jóval óvatosabb.Remélem õnekik lesz igazuk!Link
Nincs már észlelõ Nagykanizsán, Szentgotthárdon, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, Taszáron, ha jól tudom, akkor Veszprémben sem. Van még pár állomás, ahol már nem 24 órában észlelnek. Így hirtelen ennyi jutott eszembe. Több hagyományos klímaállomas is megszûnt.
Mióta is van automata mérõhálózat?
Azt hiszem 100 körüli az automata állomások száma (az újonnan telepített vízügyeseket most nem számolom), ezek között van 10 észlelõs mérõ, ahol kézi mérés is van.
Meg vannak a társadalmi észlelõk, akik csak csapadékot mérnek, õk 500 körül voltak még néhány éve, azóta nem tudom mennyire csökkent a számuk, õk csak kézi méréssel mérnek.
A társadalmi észlelõ mûszerébe sem esik bele a hó ha tombol mellette a szél, úgyhogy az automatás számának növelése nem tudom okozhatott-e mérési hiányt?!
Azt hiszem 100 körüli az automata állomások száma (az újonnan telepített vízügyeseket most nem számolom), ezek között van 10 észlelõs mérõ, ahol kézi mérés is van.
Meg vannak a társadalmi észlelõk, akik csak csapadékot mérnek, õk 500 körül voltak még néhány éve, azóta nem tudom mennyire csökkent a számuk, õk csak kézi méréssel mérnek.
A társadalmi észlelõ mûszerébe sem esik bele a hó ha tombol mellette a szél, úgyhogy az automatás számának növelése nem tudom okozhatott-e mérési hiányt?!
Mivel a csapadékmérés húsbavágóbb talán mint a napfénytartam és szeszélyes területi eloszlást mutat, ezért persze sokkal több is van belõlük, talán az elhelyezésre jobban figyelni kéne. Valóban a mûszerek korszerûsítésével többlethez jutnánk, de ez mûszercseréknél is elõfordult (errõl antibulvár írt sokat) már a múltban. Kimutatták, hogy csökkent az utóbbi évtizedekben az országban a csapadék kb.10 %-al. Adataim alapján ez nem egyértelmû (voltak ugyan valóban szárazabb évek, évtizedek), ugyanakkor ha az automaták elpárologtatják a havat vagy hóviharban 0 mm-t mérnek, akkor havasabb telû években (voltak azétr az utóbbi 3 évtizedben is szép nagy havak meg hófúvások) a meg nem mért téli csapadék is vezethet 10%-os csökkenéshez és ezzel cáfolva a sivatagosodás globálmeleg teóriája. Szerintem a csapadék nem kevesebb, hanem szeszélyesebb lett. Pl. a tavalyi aszály után ennek az évnek elsõ másfél hónapja itt hozott 152 mm csapadékot (a nyárádi automata, ami az internetes adatbázisokba szolgáltat, a sok hócsapadék miatt lehet, hogy 30-40-et képtelen volt megmérni ebbõl), ami közel akkora többlet, mint amennyi a tavalyi éves adatból hiányzik (közel 100 mm-es plusz).
Nehéz dolog ez, mert ha olyan mérõhelyet választok ki, ahol a havat a szél jobban lerakja a környezeti körülmények miatt, akkor meg a napfényt nem tudom megmérni.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.
Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.
Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség!
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.
Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.
Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség!
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.
Épp errõl írtam az elõbb, egyre gondoltunk mindhárman. Találkoztam olyan aláméréssel is (viharos esõnél sem mindegy), hogy pár méterre a csapadékmérõtõl pár évtized alatt a fenyõk 10-15 m-re nõttek. Szerencsétlen csapadék nem tudott nagyobb szélben beleesni a sûrû fenyõlombok miatt. ( bakonyszentkirályi adatok tõlem 600 m-re, összehasonlítottam a cseszneki hellmannommal és ledöbbentem) 
Persze, hogyne emlékeznék!
Oda biztos többet be tudott rakni, mint az állomásnál, ahol most a növényzet letarolása miatt teljesen új környezetet kapott az állomás.
Minden esetre a kanizsai állomásnál most 20 mm hiányzik az éves csapadékból, meg a decemberi mediterrán ciklonnál is van hiány, amikor ott esett 2 mm csapadék, nálad meg 6.
Az a kanizsai dzsungelirtás megrövidíti rendesen a csapadékadatokat, évi 20-30 mm-el biztosan, de még talán többel is.
Egyébként megfigyelted, mennyire tönkrevágta a város útjait a sok csapadék, fõleg a hó?
Ahol eddig csak kicsit hullámos volt az úttest, most akkora gödrök vannak, hogy gyõztem kerülgetni õket!
Oda biztos többet be tudott rakni, mint az állomásnál, ahol most a növényzet letarolása miatt teljesen új környezetet kapott az állomás.
Minden esetre a kanizsai állomásnál most 20 mm hiányzik az éves csapadékból, meg a decemberi mediterrán ciklonnál is van hiány, amikor ott esett 2 mm csapadék, nálad meg 6.
Az a kanizsai dzsungelirtás megrövidíti rendesen a csapadékadatokat, évi 20-30 mm-el biztosan, de még talán többel is.
Egyébként megfigyelted, mennyire tönkrevágta a város útjait a sok csapadék, fõleg a hó?
Ahol eddig csak kicsit hullámos volt az úttest, most akkora gödrök vannak, hogy gyõztem kerülgetni õket!
A csapadékadatokhoz annyit, hogy a határ túloldalán a horvát és a szlovén mérõk automatái 30-33 mm-t mértek!
A magyar oldalon 16 mm Iklódbördõce.
5 mm Nagykanizsa!
Közel azonos csapadékmennyiség volt a térségben!
Még akkor is durva a különbség, ha feltételezzük, hogy ott kevésbé fújt a szél, a kanizsai állomáson 7, a varasdin 4 m/s-os átlagszél volt.
Viszont a Lendva szõlõhegyén 240 méter magasan lévõ állomás is 30 mm környékén mért, ott pedig a szintkülönbség miatt biztos szintén nagyon nagy szél lehetett.
Ksasi Nagykanizsán 24 mm-t mért.
Tehát meg lehet mérni.
A nagykanizsai nagyon alacsony mennyiség annak is lehet az oka, hogy kivágták az állomást övezõ fákat, bokrokat, dzsungelt (most lehetne frankón napfényt mérni!!!), így tud söpörni a szél, míg korábban körbe növényzet volt, és ott le tudta rakni a havat.
A magyar oldalon 16 mm Iklódbördõce.
5 mm Nagykanizsa!
Közel azonos csapadékmennyiség volt a térségben!
Még akkor is durva a különbség, ha feltételezzük, hogy ott kevésbé fújt a szél, a kanizsai állomáson 7, a varasdin 4 m/s-os átlagszél volt.
Viszont a Lendva szõlõhegyén 240 méter magasan lévõ állomás is 30 mm környékén mért, ott pedig a szintkülönbség miatt biztos szintén nagyon nagy szél lehetett.
Ksasi Nagykanizsán 24 mm-t mért.
Tehát meg lehet mérni.
A nagykanizsai nagyon alacsony mennyiség annak is lehet az oka, hogy kivágták az állomást övezõ fákat, bokrokat, dzsungelt (most lehetne frankón napfényt mérni!!!), így tud söpörni a szél, míg korábban körbe növényzet volt, és ott le tudta rakni a havat.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat