Ho-ho-hóváró

Szerintem Ervin jár a legközelebb az igazsághoz: ha a talaj többet párologtat és nincs jelentõs horizontális áramlás, akkor nagyobb lesz az alsó rétegek nedvességtartalma, amit délelõtt a sekély konvekció a konvektív határrétegben "elterít", így növelve a labilitást, és az esetleges magassági száraz rétegeken való "átjutás" esélyét is. Ugyanazon idõjárási helyzet esetén ez a korábbra hozhatja az elsõ hõzivatarok megjelenését.
Szerintem annyiból nem csak a legfelsõ réteg számít viszont, hogy a mélyebbre hatoló gyökérzetû növények a talaj mélyebb rétegeibõl több vizet vesznek fel még akkor is, ha a talaj teteje már száradni kezdett, ezért õk még olyankor is többet párologtatnak, így egy alapvetõen szárazabb idõszakban az elsõ zivatarok megjelenése helyileg áttevõdik az erdõs területek fölé.
Ha advekció, vagy egyéb külsõ hatás is van, tehát a zivatarképzõdés konvergenciás, frontális, MNSZ-hez, háttéremeléshez kötõdõ, vagy besodródó zivatarrendszerrõl beszélünk, akkor a helyi nedvességi viszonyok hatása másodlagos, de szerintem ekkor sem elhanyagolható: ha a zivatarok erõsségét (fõleg az utolsó esetben) nem is befolyásolja jelentõsen, bizonyos kísérõjelenségek megjelenését már nagyban meghatározhatja (száraz vagy nedves légzuhatag, jég vs. felhõszakadás, stb.).

Nincs közvetlen összefüggés a két dolog között. Sok egyéb feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy bõvelkedjünk késõ tavaszi, nyári zivatarokban. Természetesen ha ezek a feltételek adottak, a bõséges nedvességgel rendelkezõ talaj növelhet a csapadékmennyiségen. De ha nem...

Szerintem megint valahol félúton lehet az igazság (Metfickó vs. Seth :-) ). A talaj legfelsõ rétegének nedvessége meghatározó, de ez csak és kizárólagosan akkor érvényesül, amikor helyi hatások irányítják az idõjárást.

2010 után 2011-ben hallálhörgéssiralomnak kellett volna lenni ezek alapján

-----------------------------
A vezetõ hármas még mindig ugyanaz, mint az elõzõ kettõ frissítésnél, de az a mostani tömb majd jól megkeveri a miújságot Top3 + 1 a Fetivízig alapján:

Kántrojánosi - 44,2 mm
Tiszabercel - 41,1 mm
Lónya - 39,7 mm
.
.
.
Vásárosnamény - 32,6 mm

Nem szignifikáns tényezõ a talaj víztartalma a konvektív csapadék kialakulásában, más tényezõk jobban befolyásolják.

Nem gondolkozol rosszul a kettõnak ok-okozati összefüggése van, jól írod. Bõvelkedõ talajvízkészlet, nagyobb párolgás ->több zivatar. Csontszáraz talaj, nagy cape de száraz levegõ.

Mert úgy gondolod , hogy a zivatarszezont nem határozza meg nagyban az , hogy az elõtte lévõ idõszakban milyen a talaj vízkészlete ? Véleményem szerint száraz talajú Kárpát-medencében a záporok , zivatarok kisebb eséllyel alakulnak majd ki a zivatarszezon folyamán , mint telített csapadékkal. De írjatok már rá majd valamit, ha rosszul gondolkozok teremtsetek le

Szerintem kifejezetten kellene örülnünk ennek a csapadékos idõszaknak , mert bizony eddig szépen produkálta az õsz és a tél a csapdékot és remélhetõleg további csapadék lesz a jövõben is! Ne felejtsük el , hogy a mostani csapadékkal együtt is még mindig hatalmas szükség lenne a további csapadékra a Dunától keletre esõ területeken ! 2 év rekord aszálya után még több csapadékra van szükség , az Alföld nagy részére további 60-80 de akár 100 mm csapadék is jöhetne április 1.-ig , mert bõven elférne.
Ráadásul ne felejtsük el , a csapadékos tavaszkezdet jóhatással lehet majd a zivatarszezonunkra is. Tavaly a száraz tél és tavasz miatt jóval kisebb esélyünk volt egy jó zivatarszezonra mint idén eddig !

Jah közben lemaradt, hogy ma 14 mm esõ áztatta a földeket erre Gyere csapadék gyere csak ......