Most idén még az enyhe télen elmaradó hidegbetörések is megvoltak, tehát valamelyest kiürült az északi hidegbázis.
Bár ezek szerint nem eléggé.
Ez már ennyi év után minden tavasszal nem lehet puszta véletlen.
A melegebb nyarak miatt melegebb tengerek és óceánok tárolt hője is lehet az oka.
Télen még a melegebb tenger és óceán vize annyi hőt tárol, hogy temperálja Európa klímáját, majd tavaszra lehülnek a vizek, megszűnik a temperálás, így tudnak jönni a hidegek északról.
Az sem magyarázat, hogy azért vannak fagykárok, mert enyhe a tél és hamar indul a természet.
Ugyanis április 5 után már minden növény meg van annyira indulva, hogy fagykárt szenved.
Sokan mondják, hogy ez normális, régen is voltak tavaszi fagyok.
Nem!
Nem normális!
Régen is voltak tavaszi fagyok, de nem áprilisban -7,-10 fokok.
Nem -5,-10 fokos 850 minden áprilisban.
Többször!
Súlyos fagykárokkal!
Az ország egyik legnagyobb kajszitermelő körzete Kecskemét környéke.
Ott lényegében 10 éve nem lehet kajszit termeszteni, mert minden évben ronggyá fagy a kajszi.
Ha akkor, amikor kajszitermelő vidék lett, ha akkor minden tavasszal tönkre fagyott volna az összes kajszi, akkor nem lett volna kajszitermelő körzet.
Az első néhány ültetvények sorozatos tavaszi fagykárai után senkinek eszébe nem jutott volna ott kajszit termeszteni.
Ezzel egyébként megbarátkozni nem lehet.
Ha már itt vagy  laza
Volt a mérések kezdete óta olyan időszak, amikor ugyanilyen súlyosságú tavaszi fagyok voltak?