Ez most komoly? Édes Istenem!  Karácsony lassan Szentestéje van, és mégis taposni kell tovább ezt hülye politikai árokásás generálta, minden alapos elméleti és legfőképpen gyakorlati!!! szakmai tudás nélkül, másoktól átvett demagóg dogmák mókuskerekét?
Nincs itt a fórumon épp elég idióta és tejesen parttalan acsarkodás abszolút marhaságokon, ahelyett, hogy pl. Csokito18 jó példáját követve valódi, egyéni és mégis szakmai esélylatolgatásokat olvasgatnánk? Pro és contra, tök mindegy. Csak legyen szakmai alapja! 
A meteorológia is tudomány, nem üveggömb bambulás!
"Kufárok a templomban" című halkutató, aki környezetvédelmi miniszter akar lenni a hülyére vett rajongó táborával, és a lebukott manipulált tarvágás fotókkal...meg a jógaoktató...
Mintha Nyulit én akarnám fizikára oktatni, vagy pl. elmagyarázni neki, mint villamosmérnöknek (ha jól tudom az az alap végzettsége, de majd kijavít),  hogy szar hangfalakat épít, mert azt olvastam Gipsz Jakab villamosmérnök gyűlölő kertészmérnök blogjában, hogy azokba ilyen, meg olyan kondenzátor és ellenállás kell.     
Tényleg utoljára próbálok erdő és erdőgazdálkodás ügyben világosságot gyújtani a fejekben, mert elvesztettem a türelmem és a kedvem is és egy sort nem
fogok erdőről írni, se beszélgetni tovább, mert a vége állandóan a sárdobálók megjelenése....
Sajnálom azokat, akik érdeklődők és nyitottak és szívesen és értelemmel kérdeznek és megértik a válaszokat, nem csak szajkóznak valamit, és akiket valóban a valóság érdekel, a tudás, a tapasztalat, ami nem tévedhetetlen, de mégis szaktudás...és gondolkodnak!  
Úgy, hogy hajrá sárdobáló fiúk-lányok vegyétek át az erdőkezelést, gazdálkodást és lássuk mire mentek..nincs itt nagy baj, menni fog ez...irány a Dél-Alföld Cassanonál, ott lehet máris kezdeni...lesz feladat rogyásig.
Csak az a baj, hogy akkor aztán végleg reszeltek az erdőknek 20-30 éven belül, aztán lehet sírdogálni...a másik baj, hogy az erdész esküt tesz, amit a többsége igyekszik betartani...
Térülj-fordulj egy elfeledett WWF-es projekt erdőterületen, a Kőszegi-hegységben, és nézz körül, hogyan szakad össze a klímaváltozás és a gazdálkodás hiánya miatt (erdész oda be nem mehet rendet tenni) az egész és hogyan tör utat benne a bálványfa és ezerféle invazív nyavaja..
A másik bajom, nekem hülyének, hogy nyílt a fórum és a sötét hülyeségek tömege mint a vírus, úgy terjed...de ez globális jelenség, mint itt is látjuk a példáit, nap mint nap... 
Baráz Csaba, patológiásan erdész és erdőgazdálkodás ellenes földrajz-rajz szakos tanár saját blogja, aki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság  Természetismereti és Oktatási Osztály (!!!) osztályvezetője volt, amíg ki nem rúgták, mert már tarthatatlan volt, amit művelt..pedig Dudás György igazgató-helyettes aztán igazán nagy haverja volt.
Érdekes, hogy amíg 15 éven át a BNPI legendásan ismert és elismert igazgatója, Duska József erdőmérnök volt, addig végezte a munkáját, amihez értett.
Hol voltak akkor, amikor Jóskát, miután 10 évnyi kitartó pereskedés után a Heves-Borsodi-sík Tájvédelmi Körzetben szó szerint a fokozottan védett területeken tájromboló olasz vadászbérlőt nagy nehezen kitessékelte...meg is lett a jutalma, ki is rúgták, miután az olasz barátunk még a határ előtt megeresztett egy telefont, ahova kellett...nem emlékszem petíciógyűjtésre, sem arra, hogy Baráz Csaba tüntetéseket és erdőfekvéseket szervezett volna. Egy egyébként jó környezeti nevelő volt, de mint autentikus erdészeti szakirodalom? Röhej. Földrajz tanárként is szégyellem magam helyette..

A legjobb barátjával, Kiss Gabival, aki Vácon lakik, hetente fociztunk együtt évekig a Piarista Gimnázium műfüves pályáján, csupa erdész között. Ő vele legalább lehetett értelmesen beszélgetni, elmagyarázni alap dolgokat, amiket nem értett. Valamikor KVVM-es  osztályvezető volt. Szintén földrajz tanár. Tehát kolléga. Igaz, ő nem utasította el, ha pl. az Ipoly Erdő Zrt. Diósjenői Erdészete felkérte, hogy modernizálja az általa létesített erdészeti tanösvényt. Ebből élt mint vállalkozó, többek között. A Naturpark kialakítások mellett. Egyébként jól csinálta, csinálja mindkettőt.

Ezeknek az embereknek az a legnagyobb baja, hogy a KVVM-ben, mely nyelte a végtelen pályázati és adófizetői pénzt, a vidám, fülig tejszínhab, habzsi-dőzsi életük, annak megszűnése után köddé vált. Annak alapja volt, hogy a fentről kapott TV dogmákat gondolkodás nélkül el kell hinni. Pl. az erdész= erdőgyilkos. És kész. Ennyi.  

Volt szerencsém egyszer Kis Zoltán volt KVVM-es közigazgatási államtitkárral, ők azok akik operatívan irányítanak egy minisztériumot, beszélgetni, aki marhára csodálkozott, hogy éppen most jövök munkainterjúról az Őrségi Nemzeti Parkból, ahol az Őrségi TVK-át vér-verejtékkel az 1970-es évek végétől megalapító Havas Mártát úgy rakták félre, ahogy kell, amikor igazgatót neveztek ki. Éppen 6 természetvédelmi őr állást hirdettek. Akkor mint frissen végzett ökológus, és minden áron a természetvédelemben dolgozni akaró fiatal szakember elmentem felvételt kérni. Markovics Tibor igazgató sáros bakanccsal lábát lógatva a karfán ült a bőr fotelben és kb. mint egy jeges szar darab beszélt velünk.
A közig. államtitkár azt hitte rosszul hall. Éppen teljes létszámstop volt minden vonalon. Senkit sehova nem lehetett felvenni. Kivéve a természetvédelmi államtitkárság. Az nem tudta. 2008-at írunk. Erre egy hét múlva kit látok a Duna TV-ben, a nemzeti parki őrszolgálat vezető lányát, amint feszít az új egyenruhában mint term. véd őr. Aranyos kiscsaj volt, semmi gond, beszélgettünk is, csak épp nem szakember. Soroljam még, mert hosszú ám a sor? Szóval előbb a gerendákat kellene, aztán jöhetnek a szálkák.  

Az évtizedes ágazat politikai rálátás és ismeret nélkül, kerülni kell ezt a hatalmas ingoványt. Az egész természetvédelem abban határozta meg önmagát, hogy egy ellenségképet keresett, pont azt, ami létrehozta. 1935-ben. Egy Kaán Károly nevű államtitkár., erdőmérnök. 
Az intézményes TV-t, a nemzeti parkokat, az egész rendszert meg szintén egy erdőmérnök, Rakonczay Zoli bácsi, as. Láncos Bölény. Jól ismertem és szerettem. Az MME-től kezdve az egész TV vonalat belülről láthattam, mert ökológus vagyok. De ezeket tapasztalva akkor döntöttem el, hogy nem árkot ásni kell, hanem hidakat építeni, akikkel lehet, mert ebből így egyszer nagy gondok lesznek, ha bajba kerülnek az erdők.
És itt van már a nyakunkba. Homokhátság, Nyírség, Békés megye stb. Mindenhol! 

A két egyenruha színe pedig zöld, mint az erdő, csak az árnyalat más. Csak közben kiderült, hogy a tölgycsillagos oldalról könnyebb, mint a kócsagosról, mert nagyobb a nyitottság és kevesebb a demagógia. 

Ma már szerencsére sok jó hídépítő példa van, mert ezt egyedül senki nem oldja meg, ami ránk szakadt. Vízügy, TV, erdész, ökológus, gazdálkodó, agrármérnök, mindenki kell, aki szakember!    

Szakma:
Köszönöm a reagálást! Jogos. Ja nem.
Nem bükkfákat írtam, hanem bükköst!
Az erdőállományt jelent, nem egyedi faegyedet. Sok fa, nem egy. Apró különbség.
Mivel gondolom profi szakemberrel van dolgom, így erősen csodálkozom, hogy lehet a kettő fogalmat keverni.
És, hogyan kerül a henyei böhönc példaként ide?
A bükkösöket, vagyis a bükkös erdőállományt, amit TV besorolás (gondolom nem kell a terminus technikusokat egy hozzáértőnek lefordítanom) szerint akár természetszerű erdőként, akár természetközeliként nevelnek, nem lehet 150-200 évnél tovább lábon tartani, mert összeomlik. Ilyen a populáció dinamikája. Jelenleg 120 évre emelték a hivatalos vágásérettségi besorolását. 
A szabad állású böhöncök, mivel nem állományt alkotnak, hanem hagyásfák, megélhetik a genetikai életkorukat, ami bükknél akár 700 év is lehet. Nem
300. De ezt magyaráznom se kell, mert minden fafajnál így van.
És a bükk, állományban nem nő lassan.
De most bazidofil vagy acedofil, vagy üde-félnedves vagy nedves, vagy mégis milyen bükkösről beszélsz?
Remekül és gyorsan felújítható, csak éppen ez termőhely és erdészeti szaktudás kérdése. Vagyis mikroklíma, talaj, fény és víz és szakember. Na meg a természetes eredetű szaporítóanyag mennyisége, vagy pl. az ernyős bontóvágások erélye és a felújítási ciklus elnyújtása, vagy léktájolások, és kompetitív
versenytársak visszaszorítása és még néhány egyéb finomság. De hát ez mind kisujj gyakorlat gondolom. A d1,3 és egyéb célátmérők, és társai ennek függvénye, de a hót egyszerű faterméstani táblák és függvények között gondolom simán eligazodsz.

A bükk kalamitások oka meg sokszor a koronavetület és a törzskerület kedvezőtlen aránya, a "vitorlásság", ami a bükkgazdálkodásban egy bizonyos korosztály szerkezetnél elkerülhetetlen jelenleg. Ezt örökölték a mai szakemberek. Illetve és ez megint teljesen alap, hogy a max. vízpotenciál közeli, vagy telített talajon a gyökértányérzat nem éppen előnyös. Kifordul mint  fene. A tölgynek milyen is a gyökere, hogy hívjuk? Nem ér a neten kutakodni, ha szakember vagy, akkor tudni kell. Na az nehezen dől, ellenben tőkorhad. Tömegesen.
De a bükknél nem kezelhetetlen gond a nagyobb tömeges dőlés sem, ha elég magbank alap van a talajban, mert kiválóan újul önvetényüléssel is. Sőt kell is a kalamitás időnként. Ebbe segít bele az erdész nagyon sok termőhelyi szempont és társadalmi, gazdasági igények alapján.
Csak ebbe ugat bele a klímaváltozás, de nagyon meredeken. De legyenek csak akácok és bálványfák a helyükön, szép lesz az is. De akkor a gót katedrális élményt lehet elfelejteni. 

Őserdők: Magyarországon nincs klasszikus őserdő. 1 hektár sem. Ez a nem tudták kitermelni mert meredek viccnek is rossz. Te nem tudnád, de egy 17. századi favágó simán letermelt 100hektárt is, kézi eszközökkel, olyan lejtőszögön, hogy a hajad égnek állna. 1930-as évek, Börzsöny, Szabó kövekről az Oltár-patak völgye, fent  Csóványos. Szép ugye? Na itt aztán van ám meredekség, ha nem jártál erre, kérdezz rá Gábornál. És most nézd meg, hogy néz ki. Érintetlen erdők. Nem maguktól nőttek oda. 

beillesztett kép



Higgyünk már Bartha Dénesnek, mert, ha ő leírta akkor az úgy van. A 90-es években. A fülszöveg első mondata kimaradt volna, egy alap erdész szakirodalom olvasása mellett?
Link
Az új kutatásokat sem kell gondolom emlegetnem, az új angolszász őserdő kategória hierarchikus kritériumrendszer besorolásokról. Na az a konszenzusos. De gondolom csípőből megy. Hogy is vannak azok?
Akkor frissítsük fel: egyetlen őserdőmaradványunk, vagyis őserdőtöredék besorolású ER van, az a Kékes Észak, de az se éri el a valódi őserdő kategóriát. Azon kívül az összes erdőrezervátumunk felhagyott gazdasági erdő, vagy régen felhagyott gazdasági erdő.
A Vétyemi is az. Változatos szerkezetű, több korosztályos, lékesedő, közel 200 éves, extrazonális bükkös. De csak addig amíg Nanó kedvenc zalai sírós klímája még van. Pl. elég csapadék. El kellene mélyülni az ER szakirodalomban is kissé, főleg az angol publikációk sorában. De a magyar ER kutató ökológusok vagy épp erdőmérnökök is írtak erről eleget. A Fényi-erdő pedig még kutatás alatt áll, nincs hivatalosan kihirdetve mint ER sem.

Fahasználati módok: na ebbe a csúnya végvágásba rejtett tarvágás cirkuszba bele se menjünk. Az akinek gőze nincs az ernyős bontás és  fokozatos felújító vágás közötti szakmai különbségbe, és életében nem újtott fel még fél hektár rdőt sem,  az negatív nulla alapon minősít bármit.
Az NP-ék egyébként 300.000 hektár erdőt kezelnek. Egy rakás végvágásos üzemmóddal.
Több tonnás erdészeti nehézgép. Húú, de jó lenne egy svéd forwarder géppark negyede. Az lenne csak az igazi újulatkímélet. Nem véeltlenül 200-250 millió egy Ponsse. Géptant is kell tanulni ebben a hivatásban.

Azt az erdészt aki egy 60 éves tölgyest letermel, ami még a középkorúság elején van, azt nyugodtan dobni lehet. 20-25-ös d1,3-al? Annak nevelővágások kellenek, kis eréllyel, hogy növőtere legyen. És ez csak tök általános, nincs egyforma két erdőrészlet, mind külön kezelendő.    

Egyben egyetértünk, az állományon belüli böhöncök, ha vannak kíméletre szorulnak. De ez ma már szakmai alap az államerdőben. Addig amíg nem lesz belőlük tömegesen összedőlt fekvő holtfa. Ugyanis jelenleg a legfontosabb szempont a klímaváltozás jól kezelése. Vagyis növelni a karbon elnyelést és a túltartott, öreg erdőállományok faanyagát innovatív technológiákra felhasználni. Pl. CLT panel alapú építkezések és hosszú a sor de ez már faipar. Ha túl sok a holtfa, akkor lassú égés folyik és a korhadékbontók öntik a szenet a légkörbe, ellenben nincs lehetőség az újulatnak, mely sokkal dinamikusabban és sokkal több szenet köt meg, mint az idős, de már nem növő erdő. De ez is egy bonyolult szakmai kérdés, nincsenek általános válaszok, minden hely függő.

És akkor erdő ügyben részemről valóban itt és most vége van. Legyen ez a karácsonyi ajándék. Ha ez kellett...nekem csak könnyebbség....
Ha valakit valami valóban érdekel, kérdése van, az privátban keressen nyugodtan, előbb, utóbb biztosan szívesen válaszolok, ha tudok.  
Elég volt a nulla szakismerettel rendelkező hívők átvett dogmáiból....végezzük a dolgunk...amíg hagynak, utána már nem a mi felelősségünk lesz ha halkutatók fogják irányítani a magyar erdők sorsát...hát csak előre...