Az AC széli összeáramlások itt voltak 2010-ben is, és 2015-ben is, de akkor nem szárazság kísérte idehaza a jelenséget,  hanem éppen a mi sávunkban (Horvátország- MO. -Szlovákia -Lengyelo.)  sok csapadék volt,  ellentétben az Európa többi részén jellemző,  mostanihoz hasonló aszállyal.  Arra lennék kíváncsi,  hogy a Dolomitokban lezúduló csapadék,  ha elosztva megérkezett volna a kontinens belsejébe,  mire -mennyire lett volna elég? 
Amit mondogatni szoktam:  ha a DMSO ciklus egészségesen működne, akkor jobb lenne a CCN ellátás, sokkal stabilabb felhők alakulnának ki, és sokkal kiegyensúlyozottabb lehetne a csapadékeloszlás.  (ebbe csak a part menti algák / korallok szólnak bele. a vulkán kipöfögi a ként,  de az leülepszik. a légkörbe vissza,  csak a biogén folyamatok tudják visszajuttatni.  Ezért veszélyes a tengerekbe juttatott szennyezés.)
A többi kondenzációs mag már  az IFN / Ice Forming Nuclei  kategóriába tartozik. A  jégelhárítás, spórák,  bacik, por: ezek lehozzák a csapadékot, a szulfát aeroszol jellegű  CCN az, ami stabilizálja/ fent tartja, engedi eljutni Miskolcig...

A két hete elvetett fű kikelt, és remélem a gyökere is hamarosan megerősödik: már 4 cm magas, és mint a bársony! Angol perje 15%, felemás  csenkesz  15 %, veres csenkesz 20%, prémes gyöngyperje 10%, sovány  csenkesz 20%, és 20% élesmosófű +gubóvirág +ezüst hölgymál +kunkorgó  árvalányhaj +homokhúrok.  Hamar a veres csenkesz  és az angolperje úgyis kipusztul, azok vízigényesebbek...  most viszont javítják a terepet a  többinek.  várom mikor jön rá kicsi hideg, hogy bokrosodjon is...  
Tiszta zöld, és most nagyon szép.  Az elmúlt telek nagyon jól ápolják az ilyen november környéki vetéseket.