Az idei nyárközép karaktere, ti. hogy határozott áramlás nélküli, helyi hatások irányította időszakok váltakoznak ény-i, é-i áramlásokkal, nagyon kedvemre való. Régen volt már ilyen.
Emlékezzünk: az elmúlt pár évtizedben sokszor az afrikai forró, száraz légtömeg "Góliátja" csapott össze az óceáni, sarki-tengeri levegő erőtlen kis Dávidjával. Nem is bírt stabilan, hetekig mérsékelt meleg lenni. A hidegfrontok időnként lerámolták ugyan a 35 fokokat 20 fok közelébe, de a hf után 4-5 nappal általában már ugrott fel újra a hőmérséklet mint a bolond, ismét 30, 30+ fokok voltak.
Most éppen ezek a megállíthatatlan hőfelugrások hiányoznak, stabilan tartja magát a meleg, de nem kibírhatatlan idő, néhány kiadós lehűléssel fűszerezve. Idejét se tudom, mikor fordult elő, hogy július elsejéig egy kezemen meg tudtam volna számolni a hőségnapokat.