Így igaz! nevet A Kárpát-medencére sem a tartósan hideg, havas tél nem jellemző,  sem pedig a havat, fagyot nélkülöző, jobbára esős mediterrán tél. És még csak azt se mondhatjuk, hogy valamiféle köztes állapot lenne a leggyakoribb. Hanem az a tipikus és feltűnő, hogy pár éven belül is rettenetes különbségek "szeretnek" lenni a telek jellegében. Egymás mellett lehet a legzimankósabb, nagyhavas tél, és a szinte egy gramm havat se hozó, végig enyhe, fagy nélküli tél (pl. 1986/87 és 1987/8laza És ez nem ám a "globális felmelegedés" következménye, ez mindig így volt.
Régi agrometeorológiai szakkönyvem ennek illusztrálására azt írja: volt olyan február nálunk, melynek havi középhőmérséklete megegyezett a szicíliai Palermo sokéves átlagával, de olyan is, ami a Szentpéterváron szokásossal egyező havi közepet hozott (ez valószínűleg az 1929-es volt)
Első gondolata az az embernek, hogy mindennek oka az, hogy télen a szibériai hideg, és az atlanti enyheség határterületén helyezkedünk el.
De az ebből következő esetlegessége a téli időjárásnak nemcsak Közép, de Nyugat-Európában is érződik. Pl. sokat mondó, hogy Párizs téli középhőmérséklete vastagon pluszfokos,  de az abszolút hidegrekord mínusz huszonvalahány fok (és ráadásul decemberi!) Ha nem jön a talpas maci, akkor tavaszias idő van, ha meg jön, nem sokat számít, hogy Kijevben, Bp.-en, vagy Párizsban vagyunk.
A mostani hasonló, masszív enyhetél-sorozat azért nem tekinthető rendkívülinek. Utoljára a 2006-2007-2008-as sorozat volt ilyen. Kissé régebbről pedig az 1987-től 1994-ig tartó időszak, ami alatt enyhe telek váltakoztak kis jóindulattal átlag körülinek mondhatókkal..