A következõ két mondatod mutatja, hogy nem látod át jól a dolgot, pedig írtunk errõl már egy regényrevalót:

"mert ezen mérõhelyek inkább csak a mikroklimatikus viszonyokat mutatják meg : lehet,sõt valószínû,hogy akár már 100 méterrel arrébb teljesen más értékeket mérnének,fõleg persze éjszakai kisugárzásnál."

Ha ez ahol most mérnek, csak mikroklimatikus viszonyokat mutat, akkor 100 méterrel odébb is mikroklimatikus viszonyokat mutatna egy állomás!
Meg még 100 méterrel, meg 500-zal meg 1000-rel odébb is.
Minden egyes mérõhely az adott 1-2 négyzetméter (vagy akármekkora, kitudja mekkora) mikroklimatikus viszonyait mutatja.
Nem szeretem a mikroklíma szó használatát, mert a "mikro" szó jelentése kicsi, tehát esetleg jelentéktelen is lehet.
"De Floo az csak mikroklíma!" - szokták nekem írni.
Ha mégis használjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az egész klíma sok apró mikroklímából áll össze.

"Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl. mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest."

Ha bárki találhatna, az azt feltételezi, hogy van, sõt, akár azt is hogy sok ilyen hely van.
Ha sok ilyen hely van, akkor ugyanannyi létjogosultsága van egy ilyen állomásnak, mint egy másmilyennek.
Ez olyan, mintha Nyírlugos mellett egy dombon lenne, és valaki kifogásolná, hogy miért ott van a dombon, amikor az csak mikroklíma, mellette vannak völgyek, mélyedések is, miért nem ott mérnek.

A probléma nem is annyira a mérések helyével van, mivel mérni valahol kell, és akárhova teszed az állomást, annak az adott helynek a sajátosságát fogják tükrözni az adatok.
- Az iklódi állomás völgyben van, keletre egy nagy diófa van, reggel a hõmérséklet lassabban emelkedik emiatt.
- A kanizsai körül 60 éves fûzfûk voltak, erdõ volt körben, most kivágták, egybõl megváltozott az állomás "mikroklímája".
- A Pécs-pogányi a reptér betonjamellett van, ha nyáron a beton felõl viszi a szél a hõt, a hõmérséklet felugrik.
- A teveli hatalmas fém silótartályok mellett.
- A sátorhelyitõl keletre tehenészet van, amikor keleti szél van, sokkal magasabb hõmérsékletet mér, nagyon látványos.
- A zalaegerszegi egy 160 hektáros almaültetvény mellett van, ha öntözéskor az ültetvény felõl fúj a szél, a megnövekedett páratartalom miatt biztos hogy a hõmérséklet is változik.
- A szentgotthárdi fenyveserdõ mellett, annak jellegzetes "mikroklímája" biztos hogy befolyásolja az állomás által mért adatokat.
- A szentkirályszabadjai is a reptér betonja mellett van közvetlenül.
- A tatai egy iskola udvarán, alatta fekete salak van.
- És így tovább lehetne sorolni, hogy melyikre milyen természetes vagy mesterségesen létrehozott, speciális környezeti körülmény hat.
De valahova tenni kell a mérõket, ezzel nem lehet mit kezdeni, mindegyik hely a maga nemében egyedi.
Más különbség, hogy ezekbõl a helyekbõl van millió, millió ugyanilyen helyet lehetne találni ahol keletre diófa van, körben fák, erdõ van, reptér van, tehenészet van, silótartály, ültetvény, tehát ezek is létezõ helyek, máskülönben nem lennének.

Reprezentatív állomáshálózatot rettenetesen nehéz lenne összehozni, mert maga a reprezentatív is kérdés, mit hívjunk reprezentatívnak!?
Persze a mostaninál reprezentatívat könnyedén lehetne, ez tény!
A probléma megoldása az lenne szerintem, ha az állomások adatait nem egy kalapba beledobva kezelnék az összeset gépiesen úgy, mintha nem lenne közöttük akár szakadéknyi különbség, hanem szelektálva, szigorúan figyelve arra, hogy az adatok honnan, milyen fekvésbõl származnak.

Most könnyû dolgunk van, mert tudjuk hol vannak a mostani állomások, de nagyon szomorú, hogy a régi adatok között kutakodva az ember nem tudja, hogy azt az adatot, amit éppen nézünk, milyen helyen mérték!
Nézel 1648-ból egy -22 fokot, és azt mondod, hát nem is annyira hideg.
De ha tudnád hogy egy jó fagylefolyású dombon mérték, akkor tudnád, hogy rendkívül alacsony érték, mert téli lehûlés szempontjából jó pozícióban mérték.
Ez a tény, hogy soha, semmilyen korban nem foglalkoztak azzal, hogy a mért adatok milyen fekvésbõl származnak és milyen körülmények hatottak az adatokra, ezt azt feltételezi, hogy nem tulajdonítottak neki jelentõséget.
Pedig tudjuk hogy óriási jelentõsége van!
Éves, évtizedes, évszázados átlaghõmérsékletben, napfényes óraszámban, minimum átlagban, maximumátlagban, stb. mind mind ezek rendkívüli mértékben befolyásoló tényezõk.
És a klímaleírásokban, térképek szerkesztésekor, szakvéleményeknél, sehol nem vették ezeket figyelembe.
Reméljük hogy ez változik idõvel, és a jelen szakemberei tudva ezeket a dolgokat, beépítik õket a klimatológia tudományába.