A derült, szélcsendes éjszakák inverziós, párducbõr-szerû hõeloszlásáról mi már sokat irkáltunk (fõleg Te)
Mindenesetre, akinek van digitális autóhõmérõje, egyszer próbálja ki. Nem kell sokat vezetni a késõ estében, éjszakában: elég úgy 30 km. Tudni fogja aztán, mirõl van szó.
Egyébként ha nem nézek az égre, is tudom, hogy pl. beállt-e a stratus fölöttem. Ha megszûnnek a hõmérsékleti fel-leugrálások, akkor igen. Ha nem, akkor csillagos az ég.
A felhõzeten kívül az erõs szél is nivellálja a hõmérsékletet. Ilyen esetben teljesen derült ég mellett sincsenek "bakugrások". Természetesen szélben nem tudnak kifejlõdni az inverziós "fagygödrök"

Az általad említett "hideg típusról" mélyen elgondolkodtam. Annyi biztos, hogy a tereptárgyak lehûlésének mértéke a kisugárzás és a visszasugárzás mérlegétõl függ. A leghatékonyabb infravörös visszaverõ "tükör" a felhõzet. Ehhez képest a többi (CO2, vízgõz) szerintem elhanyagolható. Derült, szélcsendes éjszakán zuhan a hõmérséklet, borultság mellett, advekció hiányában jó, ha 1-2 fokot csökken estétõl hajnalig a T. (Ha van melegadvekció, akár emelkedhet is)
A levegõ külön szereplõ ebben a játékban. Tudjuk, hogy kisugárzási hõvesztesége elhanyagolható. Derült éjszakán mégis lehûl, de jórészt nem közvetlenül, hanem azért, mert a kisugárzó és lehûlõ tereptárgyaknak vezetés és áramlás révén átadja hõjének egy részét. A fajsúly szerinti elrendezõdésen kívül talán ez az oka, hogy derült, csendes éjszakákon a legalsó, a talajon fekvõ légrétegek a leghidegebbek.
A -2 fok derült szélcsendes, valamint borult idõ esetén már csak azért sem ugyanaz, mert amíg az utóbbi stabil állapot, mely hosszú órákig is fennállhat, addig az elõbbi instabil, ugyanis fõként száraz levegõben nagyon gyorsan -2 alá zuhan a higanyszál, akár tetemesen is.
Szóval, derült, kisugárzás túlsúlyú éjszakán a tárgy (pl. autó, házfal) idõlegesen hidegebb is lehet a -2 foknál (majd a tárgy lehúzza a vele érintkezõ levegõ hõmérsékletét is), borult idõben valószínûleg megegyezik a kettõ.