Jól teszed, hogy a nyomásfáklyákra hivatkozol. Érdemes figyelgetni a légnyomás alakulását a fáklyákon, a modellek térképein, de az otthon a falon függõ aneroidon is. Nagyon sokat elmond a várható idõjárásról.
Hosszas megfigyeléseim megtanítottak pl. arra, hogy télen komoly, és fõleg tartós lehûlés nemigen áll elõ anélkül, hogy elõtte jelentõs légnyomás-süllyedés, igazi alacsony (1000-1005 hPa) értékek ne legyenek. Van néhány kivétel, de ezek számát 40 év alatt egy kezemen meg tudom számlálni.
Amíg marad az eddig jellemzõ állapot, ti. hogy a légnyomás nagyjából az 1010 hPa (hf elõtt) és 1030 hPa (hf után) között ingadozik, drasztikus fordulatra, tartósan hidegre váltó idõre aligha számíthatunk.
Egyébként ez az általam sokat emlegetett "térfelesség": jelenleg -és már hosszú ideje- a légnyomás jobb térfeles viselkedésû. Fizikailag mindez bizonyára a meridionalitással, a teknõk képzõdésével és megnyúlásával, ciklonjaik aktivitásával függ össze. Ez pedig legalább részben a leszakadó hideg mennyiségének, alacsony hõmérsékletének a függvénye.
A jobb térfelesség arról árulkodik, hogy túlfejlett a térítõi magasnyomású öv, a teknõk pedig nem nyúlnak kellõen mélyre. Azaz, az összkép inkább zonális. Végsõ soron az indexek is ezen összképet mutatják -tehát, aneroidunk térfelessége közvetve az AO és NAO értékekrõl tájékoztat -szerintem.
Szépen összeáll a kép: az aneroidon jobb térfelesség, indexértékek gyakrabban pozitív tartományban mint negatívban, ócska tél.
Reméljük, ebben most fordulat áll be. Jelen modellfutások légnyomási szempontból tényleg biztatóak.