Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Bár Nanovich mester némileg elvette a kenyeremet, néhány gondolatot idevésnék kipufogógáz-ügyben.
Próbáljuk meg szisztematikusan végigmenni a dolgokon! Ha jól emlékszem a középiskolai fizika-anyagra, egy gáz (és bármilyen anyag) hõenergia tartalma annak tömegétõl, fajhõjétõl és hõmérsékletétõl függ -tulajdonképp mindhárommal egyenesen arányos. Mit mondhatunk ennek fényében a forró gáz hordozta energiamennyiségrõl? Elõször is, a szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokhoz képest a gáz kis sûrûségû: egységnyi tömeghez tartozó térfogata igen nagy. Ebbõl kifolyólag a gáz nem valami jó energiatároló közeg. Viszont óriási volument bocsájt ki belõle a belsõégésû motor. Pontos adatok nem állnak ugyan rendelkezésemre, de itt nyilván nem néhány liter/sec mennyiségekrõl van szó. A gáz hõmérséklete igen magas (jó lenne tudni, pontosan mennyi). A fajhõrõl sincs adatom, de ha emlékezetem nem csal, a gázok fajhõje 1-nél jóval kisebb szám.
Tehát, abban egyetérthetünk, hogy kis sûrûsége és fajhõje ellenére a nagy térfogatban levegõbe kerülõ, magas hõmérsékletû kipufogógáz számottevõ hõenergiát hordoz.
Ennek a hõenergiának jó részét a kipufogógáz leadja, hisz tapasztalati tény, hogy a motorból kikerülve erõsen lehûl. Tegyük fel, hogy jórészt valóban nem a környezõ hidegebb levegõnek adja át az energiát. Akkor viszont hova tûnik a leadott hõenergia, mely -mint tudjuk- nem veszhet el?
Az tény, hogy gázok rossz hõvezetõk. Ezért lehetséges például, hogy a meteorológia légtömegei hosszú utat tudnak megtenni eltérõ hõmérsékletû közegben úgy, hogy eredeti hõmérsékletük alig változik. Viszont hõáramlás, elkeveredés révén a hõkülönbség elõbb-utóbb kiegyenlítõdik -nyilván ez helyzet a kipufogógáz esetében is.
Az nekem is eszembe jutott, hogy a forró gáz fölfelé száll, mint hõlégballon. De emelkedése nem tart örökké: elõbb-utóbb valamiféle cirkuláció jön létre az adott helyen, mely a gáznak legalább egy részét újra a talaj közelébe hozza. Ha nem így lenne, nem kellene, hogy sokat fájjon a fejünk a kipufogógáz káros vegyületei miatt.
Az kiderült, hogy a kitûnõ Nanovich sem tagadja a kipufogógáz valamekkora melegitõ effektusának létezését. Csak a méreteket kérdõjelezi meg. Én sem állítom, hogy nagyon jelentõs tényezõrõl van itt szó - hiszen számszerûség nem áll rendelkezésemre.
Csak azt mondtam, hogy ilyen hatás biztosan létezik.
Próbáljuk meg szisztematikusan végigmenni a dolgokon! Ha jól emlékszem a középiskolai fizika-anyagra, egy gáz (és bármilyen anyag) hõenergia tartalma annak tömegétõl, fajhõjétõl és hõmérsékletétõl függ -tulajdonképp mindhárommal egyenesen arányos. Mit mondhatunk ennek fényében a forró gáz hordozta energiamennyiségrõl? Elõször is, a szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokhoz képest a gáz kis sûrûségû: egységnyi tömeghez tartozó térfogata igen nagy. Ebbõl kifolyólag a gáz nem valami jó energiatároló közeg. Viszont óriási volument bocsájt ki belõle a belsõégésû motor. Pontos adatok nem állnak ugyan rendelkezésemre, de itt nyilván nem néhány liter/sec mennyiségekrõl van szó. A gáz hõmérséklete igen magas (jó lenne tudni, pontosan mennyi). A fajhõrõl sincs adatom, de ha emlékezetem nem csal, a gázok fajhõje 1-nél jóval kisebb szám.
Tehát, abban egyetérthetünk, hogy kis sûrûsége és fajhõje ellenére a nagy térfogatban levegõbe kerülõ, magas hõmérsékletû kipufogógáz számottevõ hõenergiát hordoz.
Ennek a hõenergiának jó részét a kipufogógáz leadja, hisz tapasztalati tény, hogy a motorból kikerülve erõsen lehûl. Tegyük fel, hogy jórészt valóban nem a környezõ hidegebb levegõnek adja át az energiát. Akkor viszont hova tûnik a leadott hõenergia, mely -mint tudjuk- nem veszhet el?
Az tény, hogy gázok rossz hõvezetõk. Ezért lehetséges például, hogy a meteorológia légtömegei hosszú utat tudnak megtenni eltérõ hõmérsékletû közegben úgy, hogy eredeti hõmérsékletük alig változik. Viszont hõáramlás, elkeveredés révén a hõkülönbség elõbb-utóbb kiegyenlítõdik -nyilván ez helyzet a kipufogógáz esetében is.
Az nekem is eszembe jutott, hogy a forró gáz fölfelé száll, mint hõlégballon. De emelkedése nem tart örökké: elõbb-utóbb valamiféle cirkuláció jön létre az adott helyen, mely a gáznak legalább egy részét újra a talaj közelébe hozza. Ha nem így lenne, nem kellene, hogy sokat fájjon a fejünk a kipufogógáz káros vegyületei miatt.
Az kiderült, hogy a kitûnõ Nanovich sem tagadja a kipufogógáz valamekkora melegitõ effektusának létezését. Csak a méreteket kérdõjelezi meg. Én sem állítom, hogy nagyon jelentõs tényezõrõl van itt szó - hiszen számszerûség nem áll rendelkezésemre.
Csak azt mondtam, hogy ilyen hatás biztosan létezik.