A mérõállomások elhelyezése roppant nagy fontosságú. Nem annyira a napi jelentés szemszögébõl, hiszen a gyakorlatban nincs nagy jelentõsége, ha egyik-másik rendszeresen fölé vagy alá mér 1-2 fokokkal. A klímaváltozás, a klímamodellek területén van jelentõsége ennek, ha összehasonlító vizsgálatokat akarunk végezni. Az ilyen vizsgálatoknak sarkalatos elemei az input adatok, és szerintem éppen ez a dolog achilles-sarka.
Nagyon sokat számít, például, az urbanizáció. A városok az utóbbi évtizedekben területileg is alaposan megnõttek: az egykor városon kívül elhelyezett mérõállomás emiatt városon belülre kerül (ilyen eset volt a nemrégiben megszüntetett gyõri-likócsi meteorológiai állomásé is)
Itt a fórumon néhányan szeretnek viccelõdni az aszfalttal, pedig az aszfalt igenis számít: pontosabban, a növényzet -fû, fa, bokor- hiánya számít. A növényzet párologtat, ezzel tetemes hõt von el. Maximum hõmérsékletek szempontjából biztosan nem mindegy, hogy nagy erdõség, vagy pedig több tíz négyzetkilométernyi lebetonozott térség van az állomás szomszédságában.
Ugyanígy van jelentõsége véleményem szerint a kipufogó gázoknak is. Ezek roppant magas hõmérsékletûek, és ha nagy az autóforgalom a mérõhely mellett, szinte biztosan meghamisítják annak adatait.(Nem tudom, végeztek-e már vizsgálatokat ezzel kapcsolatban)
Fentiek miatt sok helyen bizonyára a nagyvárosi mikroklímát "mérik" az állomások. Ellenérvként felmerülhet persze, hogy milliók élnek urbanizált környezetben, s számukra a városi mikroklíma jelenti az idõjárást. Ez igaz is. Baj akkor van, ha az itt nyert "fölémért" hõmérsékleti adatokból a globális felmelegedés tendenciáját olvassuk ki. Hiszen az ilyen "melegedés" nem a légóceán széndioxid tartalmának növekedése miatt állt elõ.
Felmerült írásodban a meteorológus felelõsségének kérdése. Természetesen az ilyen szakember is visel valamekkora felelõsséget a prognózisaiért, de ennek mértékét és jellegét nem lehet összehasonlítani például egy építészmérnök felelõsségével. Ha a mérnök jól végezte el a számításait, az anyag és a kivitelezés megfelelõ volt, akkor a ház vagy a híd biztonságos lesz, dehogy dõl össze. Az orvosi felelõsség más tészta. Ott mint biológiai ágens, komoly tényezõ a beteg szervezete is. A korrekt kezelés mellett sem gyógyul egyforma jól mindenki.
Ezért orvosi kezelésre nincs eredmény garancia, az orvos csak azt vállalhatja, hogy a tudomány elveinek megfelelõen, gondosan kezeli a beteget. A gyógyulás helyes kezelés melletti elmaradásáért az orvost nem terheli felelõsség.
Véleményem szerint a meteorológus felelõssége valahol a mérnöki és az orvosi között helyezkedik el. Az elsõnél kisebb, a másodiknál viszont nagyobb.
Az egykori, a szakértõi módszer alapján készült elõrejelzéseknél a mostaninál kevésbé volt felelõsségre vonható a meteorológus. Napjainkban, a numerikus modellek korában egzaktabbá vált ugyan az elõrejelzés, de mérnöki pontosságot még ezzel együtt sem várhatunk az elõrejelzõtõl.