Meg kell néznünk a másik oldalt, a hûvös nyári napokat is. Az 1970-es, 1980-as évek nyarain, pontosabban a nyarak elsõ felében néhány napos, 1 hetes idõközökben követték egymást az Atlanti-óceánról jövõ hidegfrontok. Tíz napra nyúló pauza már szokatlannak számított.
Ezek a hidegfrontok többnyire nemcsak konvektív eseményekkel jártak, a záporos-zivataros kezdet után rendszerint a talajon is bejött a hûvös levegõ, a csöpörgõ esõs, szeles napok egyáltalán nem mentek ritkaság számba. [esõ]
A hûvös napok maximumai 16-21, 17-22, 18-23, 19-24 C intervallumba estek, de nem volt szenzáció a 20 fok alatt maradó felmelegedésû esõnap sem.
Többnyire júl 15 és aug. 15 között volt 3-4 zavartalan strandidõt hozó hét, melyet az aug. 20 utáni lehûlés újfent hûvös idõjárása szokott lezárni.
Megjegyzem, fentiek Észak-Dunántúlra és a Balaton keleti medencéjére vonatkoznak.