Jó a humorod, Brekusz, de az élcelõdés nem változtat a tényeken, sõt, elfedi azokat. szomoru
1960-as születésû vagyok, és 10 éves korom óta figyelem az idõjárást.
Kb. 13 éves koromtól nem telt úgy el nap, hogy ne hallgattam volna idõjárásjelentést (gyakran óránként meghallgattam azokat), és a Petõfi rádióban akkor még létezõ háromnegyed kettes idõjárás és vízállásjelentést is naponta hallgattam. Tehát tudom, mit beszélek.
A 70-es, 80-as évek nyarain a mérsékelten meleg napok maximumai 21-26, 22-27 fokosak voltak.
Ezek tették ki rendszerint a 92 napos meteorológiai nyár felét. A második félidõben voltak melegebb napok: 23-28, 24-29 fokos maximumok. Ezek rendszerint július második felében, augusztusban jelentkeztek, s már "hõségnapnak" minõsültek az egyszeri nép szemében.
A 25-30 már durva forróságnak számított, a 26-31, 27-32 pedig kivételesnek.
Ebbõl az idõbõl 32-37, 33-38, 34-39 fokos csúcshõmérsékletekre nem emlékszem.
Szóval, itt 3 lehetõség van: 1. A nyarak lettek melegebbek 2. A meteorológiai intézet elõrejelzõ (intervallum meghatározó) koncepciója változott meg 3. A kettõ együtt.
A magam részérõl a 3. lehetõséget valószínûsítem. laza