Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Maradhatna. de nyilván Te is tisztában vagy azzal, hogy egy ilyen forgatókönyv valószínûsége elenyészõ. Innen vagy lefelé, vagy fölfelé, de komolyan el fog indulni a hõmérséklet. Nem kizárt a nagy lezutty, a kifejezetten rossz idõ a hónap végére (GFS jelenleg ilyesmit mutogat "mesetartományban") de a tavalyihoz hasonló kánikulai május elsejének a veszélye sem múlt még el a fejünk fölül.
Emlékeztetõül megmutatom a tavaly április közepi, ill. legvégi szinoptikai képet:
Link
Link
Az idei április 15-e teljesen más képet mutat. Folytatás??
Egyébként megjegyzem, hogy közeledik a "hideg Nyugat-Európára szakadásának" szezonja. Megfigyelésem szerint április végén, május elején nagyon gyakori az a felállás, hogy a sarkvidéki légtömegek a kontinens nyugati partja mentén északkeletrõl délnyugatra mozogva az Ibériai félszigetig, sõt, Észak-Afrikáig lejutnak, míg a ciklon elõoldalán meleg, szubtrópusi levegõ érkezik fölénk. De nem mindig van így: elõfordul, hogy Közép-Európa is (fõképp annak nyugati része) hátoldalon van. Ez az oka szerintem, hogy május elseje jobbára kétféle van: vagy kora nyáriasan meleg, vagy pedig graupeles, szeles, hideg, késõ télies.
Az utóbbi évtizedekben messze gyakoribb volt az elsõ verzió.
Az okot talán ott kereshetjük, hogy tavasszal az eurázsiai kontinens gyors felmelegedésének következtében a sarki hidegtömeg Grönland térségére koncentrálódik. Ez okozhatna tartós, kifejezett zonalitást is (mint tél közepén), azonban tavasz második felében már kisebb a hõkontraszt, a hideg hamarabb leszakad. A dél felé induló sarki légtömegeket a coriolis erõ aztán nyugatra téríti, s mivel a hidegmag is eléggé nyugaton van, sokszor már a ciklontevékenység sem képes azokat fölénk hozni.
A tavaly április 30-i térképen látszik, hogy a nagy meleget akkor is ez a fajta elrendezõdés okozta.
Az idén tartósabbnak, kifejezettebbnek látszik a zonalitás (félblocking), mint amilyen tavaly
volt. Hogy ez jelenthet-e nagyobb tömegû sarki hideglevegõt, ezért minket is nagyobb valószínûséggel elérõ hidegöblítést a következõ nagyjából 2 hétben, majd meglátjuk.
Emlékeztetõül megmutatom a tavaly április közepi, ill. legvégi szinoptikai képet:
Link
Link
Az idei április 15-e teljesen más képet mutat. Folytatás??
Egyébként megjegyzem, hogy közeledik a "hideg Nyugat-Európára szakadásának" szezonja. Megfigyelésem szerint április végén, május elején nagyon gyakori az a felállás, hogy a sarkvidéki légtömegek a kontinens nyugati partja mentén északkeletrõl délnyugatra mozogva az Ibériai félszigetig, sõt, Észak-Afrikáig lejutnak, míg a ciklon elõoldalán meleg, szubtrópusi levegõ érkezik fölénk. De nem mindig van így: elõfordul, hogy Közép-Európa is (fõképp annak nyugati része) hátoldalon van. Ez az oka szerintem, hogy május elseje jobbára kétféle van: vagy kora nyáriasan meleg, vagy pedig graupeles, szeles, hideg, késõ télies.
Az utóbbi évtizedekben messze gyakoribb volt az elsõ verzió.
Az okot talán ott kereshetjük, hogy tavasszal az eurázsiai kontinens gyors felmelegedésének következtében a sarki hidegtömeg Grönland térségére koncentrálódik. Ez okozhatna tartós, kifejezett zonalitást is (mint tél közepén), azonban tavasz második felében már kisebb a hõkontraszt, a hideg hamarabb leszakad. A dél felé induló sarki légtömegeket a coriolis erõ aztán nyugatra téríti, s mivel a hidegmag is eléggé nyugaton van, sokszor már a ciklontevékenység sem képes azokat fölénk hozni.
A tavaly április 30-i térképen látszik, hogy a nagy meleget akkor is ez a fajta elrendezõdés okozta.
Az idén tartósabbnak, kifejezettebbnek látszik a zonalitás (félblocking), mint amilyen tavaly
volt. Hogy ez jelenthet-e nagyobb tömegû sarki hideglevegõt, ezért minket is nagyobb valószínûséggel elérõ hidegöblítést a következõ nagyjából 2 hétben, majd meglátjuk.