Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Íme a beígért szlovák tanulmány az idei márciusi idõjárás hátterérõl:
A március elsõ felében uralkodó kora tavaszi idõt télies idõszak váltotta fel, ami a múltban teljesen megszokott volt. Szlovákiában (Felvidéken) 1996. óta nem fordult elõ ilyen hideg március, de a 70. években, illetve a 60-as évek elején inkább a hideg márciusok voltak jellemzõk. A LEG jelzõt leginkább a területi kiterjedése miatt érdemli meg a mögöttünk levõ március, hiszen Vlagyivosztoktól egészen Kanadáig kemény téli idõ uralkodott. Mi okozta a nagytérségi keleti áramlást (a mi szóhasználatunkban: MASZFEJ)? A sarki jég alacsony kiterjedtség következtében az Északi-pólus körül meleg levegõ helyezkedett el, ez erõs anticiklon-képzõdéshez vezetett, ehhez hozzájárult a nagymértékû hófelhalmozódás Szibériában, Oroszország európai területein, illetve Skandináviában... (közismert dolgok).
Hasonló makrofelállás jött létre 1962/63 telén, amikor viszont januárban érkezett a nagy hideg, így befagyott a Temze és a Duna Bécstõl lefelé. Az egyetlen szerencse az volt, hogy idén késõn érkezett a téli fordulat, egyébként az északi völgyekben (Liptó, Árva, Szepesség!, jóval -30 fok alatti értékeket mértek volna, illetve síkvidéken is 50 cm-nél több hó halmozódott volna fel. Összességében a sarkvidéki jéghiány, az ennek nyomán keletkezõ hatalmas AC és a MASZFEJ az egyébként kisebb hullámzásoktól eltekintve vízzsintesen kígyózó jet stream-et nagy amplitúdójú hullámzásra készteti, ami egyfelõl messze északra felnyomja a szubtrópusi légtömegeket, másfelõl viszont komoly hidegleszakadásokat vált ki déli irányba. Az Oroszországot elérõ tél eleji tartós hidegadvekció arrafelé a hótakaró gyors gyarapodásához vezetett, amit a szokásosnál jobban felmelegedett Jeges-tenger fokozott kipárolgása is elõsegített. Oroszország és Skandinávia hóborította felszíne felett igen erõsen lehûlt a levegõ (ez okozta többek között a március elején a hidegmag hozzánk ún. kedvezõ pozícióban történõ kiterjedését)... A többit pedig már ismerjük: a délnyugat felé áramló hideg sorozatos medeket hozott létre (északnyugat-délkeleti megosztottság), majd az áramlási viszonyok megváltozásával med-hátoldalán az egész ország több adagban megkapta a tél végi/tavasz eleji nagy havakat.
A március elsõ felében uralkodó kora tavaszi idõt télies idõszak váltotta fel, ami a múltban teljesen megszokott volt. Szlovákiában (Felvidéken) 1996. óta nem fordult elõ ilyen hideg március, de a 70. években, illetve a 60-as évek elején inkább a hideg márciusok voltak jellemzõk. A LEG jelzõt leginkább a területi kiterjedése miatt érdemli meg a mögöttünk levõ március, hiszen Vlagyivosztoktól egészen Kanadáig kemény téli idõ uralkodott. Mi okozta a nagytérségi keleti áramlást (a mi szóhasználatunkban: MASZFEJ)? A sarki jég alacsony kiterjedtség következtében az Északi-pólus körül meleg levegõ helyezkedett el, ez erõs anticiklon-képzõdéshez vezetett, ehhez hozzájárult a nagymértékû hófelhalmozódás Szibériában, Oroszország európai területein, illetve Skandináviában... (közismert dolgok).
Hasonló makrofelállás jött létre 1962/63 telén, amikor viszont januárban érkezett a nagy hideg, így befagyott a Temze és a Duna Bécstõl lefelé. Az egyetlen szerencse az volt, hogy idén késõn érkezett a téli fordulat, egyébként az északi völgyekben (Liptó, Árva, Szepesség!, jóval -30 fok alatti értékeket mértek volna, illetve síkvidéken is 50 cm-nél több hó halmozódott volna fel. Összességében a sarkvidéki jéghiány, az ennek nyomán keletkezõ hatalmas AC és a MASZFEJ az egyébként kisebb hullámzásoktól eltekintve vízzsintesen kígyózó jet stream-et nagy amplitúdójú hullámzásra készteti, ami egyfelõl messze északra felnyomja a szubtrópusi légtömegeket, másfelõl viszont komoly hidegleszakadásokat vált ki déli irányba. Az Oroszországot elérõ tél eleji tartós hidegadvekció arrafelé a hótakaró gyors gyarapodásához vezetett, amit a szokásosnál jobban felmelegedett Jeges-tenger fokozott kipárolgása is elõsegített. Oroszország és Skandinávia hóborította felszíne felett igen erõsen lehûlt a levegõ (ez okozta többek között a március elején a hidegmag hozzánk ún. kedvezõ pozícióban történõ kiterjedését)... A többit pedig már ismerjük: a délnyugat felé áramló hideg sorozatos medeket hozott létre (északnyugat-délkeleti megosztottság), majd az áramlási viszonyok megváltozásával med-hátoldalán az egész ország több adagban megkapta a tél végi/tavasz eleji nagy havakat.