Nagyon jó!
Valóban úgy van ahogy írod, ha meleg a talaj, akkor elõször a talajból kilógó fûszálakon marad meg a hó, mert azok nem érintkezvén a talajjal nem is kapnak a hõjébõl.
Sokszor van olyan, hogy a hó megmarad a füvön, de nem esett annyi, hogy a súlya lenyomja a talajra, ezért gyakorlatilag a levegõben van a hó.
Amikor elkezd olvasztani a talaj, azokon a helyeken, ahol a hó érintkezik a talajjal, pillanatok alatt elolvad, ahol meg a levegõben lévõ füvön van, sokkal tovább megmarad.
A januári nagy havazásnál a meleg talaj miatt nem tudtunk fél méter fölé kerülni hóvastagságban, mert alulról folyamatosan olvasztotta a talaj a havat.
Ha akkor fagyott talajra esik a hó, 70-80 centi hó lett volna!!!
Rendkívül érdekes dolgok ezek az összefüggések!