Egy kis ismertetõ a jövõ atomerõmûveirõl. Jelenleg a III. generációs erõmûvek a legfejlettebb, legfiatalabb erõmûvek. A IV. generációsaknál a következõ elõrelépések várhatóak majd:
- sokkal nagyobb mértékû (hatékonyabb) üzemanyagfelhasználás
- az elõbbi okán sokkal kevesebb radioaktív hulladék
- a jelenlegi legmodernebb erõmûveknél is többszörösre épített biztonságtechnika
- alacsonyabb megépítési és üzemben tartási költsége
- még kisebb esély arra, hogy az erõmûvekben atomfegyverek készítésére alkalmas anyagot állítsanak elõ

A jelenleg is kutatási fázisban lévõ erõmûtípusok:
1, VHTR - Link nagyon magas hõmérsékletû reaktor, amiben grafitszabályzás és héliumos hûtés lenne. A nagyon magas hõmérséklet arra is lehetõséget adna, hogy a reaktorral hidrogént termeljenek, s ez utóbbit hibrid jármûvek hajtásánál lehet majd használni.

2, SCWR Link szuperkritikus vízhûtéses reaktor. Ezt a könnyûvizes reaktorok és a szuperkritikus vizes fosszilis tüzelõanyagot használó erõmûvel keresztezésével tervezték. Ez esetben a szuperkritikus állapotú (igen nagy nyomású 22MPa, illetve igen magas hõmérsékletû 374°C) a vízgõz, ennek az energiahatékonysága jóval nagyobb (45%) a klasszikusnál (33%). Elsõdlegesen áramtermelésre, másodlagosan hidrogéntermelésre használható.

3, GFR Link (Gázhûtéses Gyorsreaktor), héliummal hûtött, zárt fûtõanyagkörrel, gázturbinával bíró reaktor. Az elõnyei a nagy energiahatékonyság mellett, hogy a speciálisan elõkészített fûtõanyagot "többszörösen" ki tudja használni az aktinida bomlástermékkel és a normál reaktorban használhatatlan anyagokkal (pl. tórium) is elbánva, ezzel nagyon nagy mértékben csökkenti a keletkezõ hosszú felezési idejû radioaktív hulladék mennyiségét. Nem kell hozzá moderátor, mivel gyors neutronokkal mûködik. A gázturbina meghajtása után visszamaradó hõ még bõven elég hidrogén elõállításra is, így ez az erõmûtípus is sokkal hasznosabb a jelenlegieknél. Ez tenyésztõreaktorként is használható, így más erõmûben használatos fûtõanyagot is lehet vele elõállítani.

4, LFR Link Ólomhûtéses Gyorsreaktor Ez esetben folyékony ólom, vagy ólom-bizmut keverék a hûtõközeg, egyéb tekintetben hasonló az elõzõ reaktortípushoz (gyors neutronok, zárt fûtõanyagkör, nagyon magas hõmérséklet, transzuránok elõállítása s felhasználása, áram és H termelése), mivel forrás nem lép fel, így a reaktornyomás se nõhet meg, így a robbanás veszélye gyakorlatilag 0. További elõnye, hogy viszonylag kis méretû reaktorokat is lehet e módon üzemeltetni, ilyeneket már használnak atomtengeralattjárókban.

5, SFR Link Nátriumhûtéses Gyorsreaktor, az elõzõhöz hasonlóan olvadt fém a hûtõközege. Gyakorlatilag normál légköri nyomáson mûködik, így a robbanásveszély itt is gyakorlatilag 0. A fûtõanyag ez esetben a plutónium-oxidos keverék (MOX), illetve U-Pu-Zr keverék, ez esetben is nagy hatékonysággal hasznosítható, s képes az egyéb aktinidák kezelésre is. Szintén alkalmas kis méretû és nagyon nagy reaktorhoz is.

6, MSR Link Olvadt Sós Reaktor. Fluoridsókban keverik el a fûtõanyagul szolgáló szemcséket, elsõdlegesen alkalmas a radioaktív hulladékként keletkezett anyagok feldolgozására és belõlük gázturbinával elektromos áram elõállítására, hidrogén elõállítására, s normál atomerõmûbe való fûtõanyag elõállítására. Közel légköri nyomáson mûködne, zárt reaktorkörrel bír, a kavicságyas reaktorokkal megegyezõ módon mûködne.

A fenti reaktortípusok mindegyike többszörösen biztonságosabb és hatékonyabb a jelenlegieknél. Félõ, hogy az atomellenes lobbi hatására viszont nem lesz elegendõ fejlesztésre, építésre szánt tõke, pedig igen nagy szükség lenne rájuk. :-(