A csapadékmérésrõl néhány gondolat:
1. Hócsapadék estén a mért értékek korrigálására léteznek formulák. Az egyes csapadékmérõ típusokra (kb. 50 féle létezik a nemzeti meteorológiai szolgálatoknál) a szélsebesség és a hõmérséklet függvényében szorzószámokat lehet meghatározni. Errõl több száz oldalas WMO beszámolókat, illetve számtalan cikket a neten is lehet találni. A formulákat az operatív gyakorlatban nem nagyon használják, viszont az éghajlati adatok pontosítására néhol alkalmazzák.
2. A mérési hibák megállapításánál referencia csapadékmérõnek többnyire szabványosított, kettõs kerítéssel körülvett, árnyékolós mérõt használnak. Még ennél is kisebb a veszteség egy viszonylag nagyobb területû bokros résszel körülvett mérõnél (pl. 3-4 m-es magasságú cserjék, a mérõhöz közel a mérõ szintjével kb. azonos). Ez tekinthetõ "hibamentes" mérésnek, csak nem igazán lehet szabványosítani.
3. Az egyes országokban használt mérõk (különbözõ formájúak, szélárnyékoló van/nincs) eléggé eltérõek a mérési hibájukban. Az árnyékolatlan Hellmann a hóból lényegesen kevesebbet fog be, mint néhány szélárnyékolt szerkezet.
4. Ezektõl függetlenül én azt mondom, hogy a legjobb megoldás: Keressünk egy megfelelõ mérõhelyet. Települések belsejében, viszonylag távoli (több 10 m) épületekkel, de inkább fákkal körülvett helyen egész pontosan mérhetünk. A csapadékmérés pontossága nagyrészt a mérõhely kiválasztásán múlik. Igazából minden egyes csapadékmérõ állomás pontossága becsülhetõ lenne.