Mindenesetre nagy kár, hogy régen nem voltak digitális kütyüink, akkor nagyon durva dolgokat tudtam volna rögzíteni. Emlékszem felettünk kialakuló hatalmas gomolyfelhõkre- földöntúli színekben, mammatusokra, brutális jégverésekre, olyan esõkre, hogy az utcában 30-40cm-es víz állt, gigapelyhes havazások... szóval nagyon sok szép dolgot éltem át, de én ökör a legdurvább amikor 15-16 éves koromban a ház mögötti focipályán rúgtuk a tököt, természetesen vaskapuk voltak, miközben a határ felõl már döngettek a lecsapók. Ha hiszi valaki ha nem 6-8-an voltunk le mmikor is egy lecsapó olyan közel volt, hogy az akkori Roberto Baggio hajam az égnek állt, és a többieké is. Nem vicc. Ennek van valami fizikai magyarázata? Azóta is sokszor eszembe jut, de nem tudok választ adni, hülye vagyok ehhez, hogy ez tényleg a közeli villámtól volt e, és, hogy valójában életveszélyben voltunk e.