Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az az igazság, hogy jól sejted. Ez a szint az, ahol a hõmérsékletnek általában már nincsen napi menete (kivéve a hegyekben persze, hiszen ez kb. 1500 m-es magasságot jelent). A felszín tehát elég messze van ahhoz, hogy a sugárzás napi menete ne befolyásolja a hõmérsékletet, de mégis elég közel van ahhoz, hogy viszonylag pontosan meg lehessen becsülni a talajon mérhetõ hõmérsékletet. Ezért használják tradícinonálisan ennek a fõizobárszintnek a hõmérsékletét a felszíni hõmérséklet becsléséhez. Ez utóbbi nem mindig könnyû. Az elvi maximum, adaibatikus rétegzõdés esetén, +15 fok a talajon a 850 hPa-os szinthez képest, de ez csak nyáron fordul elõ.