A hónapok nevei igen, viszont nekem úgy rémlik, az ünnepek neveit illetõen megengedõbb a szabályzat, akárcsak a 2. személyû névmások esetében, a beszélõ szándéka szerint: te/Te, ti/Ti, ön/Ön, önök/Önök, karácsony/Karácsony. Másrészt a magyar az egyetlen, amiben ilyen idióta szabály van az ünnepek nevét illetõen. Csak érdekességképpen: hasonló nyakatekert logikával a lengyelek az autómárkákat tekintik köznévnek, az ottani írásmód így helyes: "Egy mercedes egy renault-val ütközött Húsvét napján, az egyikben Magyarok, a másikban Lengyelek utaztak." Ugye, milyen önkényes ez a nagybetûs szabály? Nem véletlenül használom az ünnepeket mindig naggyal, nem azért, mert nem tudok helyesen írni, hanem mert ami a politikában a népszavazás, az a helyesírásban a tömeges használat.

coontac: egészen addig, amíg tömeges használat okán nem követi majd le a szabályzat. Nem elõször történne meg és nem utoljára, tekintettel, hogy éppen ez a dolgok normál folyása, különben ma is cz-vel és kötõjellel írnánk, hogy Kossuth-utcza.

Errõl ennyit részemrõl, egyszer s mindenkorra.