Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
(
Ezt most nem konkrétan a mostani vitához írom, de ha már belemegyünk a statisztikai módszerekbe, akkor hasznos infó lehet. Ugyanis úgy veszem észre, hogy a terjedelem és a szórás fogalmát néhányan összemossák. Pl. most nálad láttam a "szórási terjedelem" fogalmat, ami számomra teljes képzavar
.
Szóval: a terjedelem a legnagyobb és a legkisebb érték különbsége. A szórás pedig egy bonyolultabban számolható valami, de egy statisztikában tkp. a terjedelemhez gyakran hasonlóan viselkedik. Mikor? Akkor, amikor az értékek eloszlása szimmetrikus, vagyis az eloszlásnak nincs ferdesége ((és magasabb páratlan sorszámú momentumai)).
Miért kell megkülönböztetni õket, ha ferde az eloszlás? Pont azért, mert ha az eloszlás nagyon ferde, akkor az átlag a mintatartomány valamelyik széléhez közel futna, a szórástartomány pedig definíció szerint szimmetrikus az átlagra. Extrém esetben tehát a szórástartomány egyszerûen kilóghat a mintatartományból.
Az már csak hab a tortán, hogy egy mintában a szórástartományba a mintaelemeknek csak kb. a 68%-a esik bele (ez 20 elem esetén már egész jó közelítés, de ez is csak akkor, ha nem ferde az eloszlás).
A szórás tehát a második momentumból származik, és a definíciója független attól, hogy milyen eloszlásról beszélünk. De attól, hogy valamirõl úgy gondoljuk, normális eloszlást követ (pl. a hõmérséklet), ami szimmetrikus az átlagra, attól még egy minta belõle (pl. egy 20-tagú ENS-adatsor) lehet extrém ferde, vagy akármilyen is. Ezért, ha részletesen vizsgáljuk statisztikailag, akkor nem mindegy, hogy mikor beszélünk szórásról, és mikor terjedelemrõl.
)
Egyébként az új futások engem is kicsit elbizonytalanítanak. Lehet, hogy a bemelegedés mézesmadzag-szerûen elmegy a modellekrõl lassan. Most megin az van, hogy kell várni még egy vagy két futást. Ha olyan képe lesz a fáklyának megint, mint délben volt, akkor tartani fogom, hogy Rudolfking várakozása reális, mint ahogy az elõbb írtam. (Ez szerintem olyan dolog egyébként, hogy be meri-e vállalni az elõrejelzõ, vagy megvárja, míg egybemásznak a tagok melegedései.)
Sze: ja igen, még az volt.
Ja, az írott elõrejelzések is csaponganak, én láttam ilyet is, olyat is. Egyelõre azok a hideg felé tendálnak, de van egy olyan érzésem, hogy itt sokan bukni fognak. Ha más nem, akkor meg a mostani modellfutások, ami azért talán kevesebbszer fordul elõ. Mindenesetre jó kis szétszóródó "fáklyát" lehetne azokból is összerakni
.
Ezt most nem konkrétan a mostani vitához írom, de ha már belemegyünk a statisztikai módszerekbe, akkor hasznos infó lehet. Ugyanis úgy veszem észre, hogy a terjedelem és a szórás fogalmát néhányan összemossák. Pl. most nálad láttam a "szórási terjedelem" fogalmat, ami számomra teljes képzavar
Szóval: a terjedelem a legnagyobb és a legkisebb érték különbsége. A szórás pedig egy bonyolultabban számolható valami, de egy statisztikában tkp. a terjedelemhez gyakran hasonlóan viselkedik. Mikor? Akkor, amikor az értékek eloszlása szimmetrikus, vagyis az eloszlásnak nincs ferdesége ((és magasabb páratlan sorszámú momentumai)).
Miért kell megkülönböztetni õket, ha ferde az eloszlás? Pont azért, mert ha az eloszlás nagyon ferde, akkor az átlag a mintatartomány valamelyik széléhez közel futna, a szórástartomány pedig definíció szerint szimmetrikus az átlagra. Extrém esetben tehát a szórástartomány egyszerûen kilóghat a mintatartományból.
Az már csak hab a tortán, hogy egy mintában a szórástartományba a mintaelemeknek csak kb. a 68%-a esik bele (ez 20 elem esetén már egész jó közelítés, de ez is csak akkor, ha nem ferde az eloszlás).
A szórás tehát a második momentumból származik, és a definíciója független attól, hogy milyen eloszlásról beszélünk. De attól, hogy valamirõl úgy gondoljuk, normális eloszlást követ (pl. a hõmérséklet), ami szimmetrikus az átlagra, attól még egy minta belõle (pl. egy 20-tagú ENS-adatsor) lehet extrém ferde, vagy akármilyen is. Ezért, ha részletesen vizsgáljuk statisztikailag, akkor nem mindegy, hogy mikor beszélünk szórásról, és mikor terjedelemrõl.
)
Egyébként az új futások engem is kicsit elbizonytalanítanak. Lehet, hogy a bemelegedés mézesmadzag-szerûen elmegy a modellekrõl lassan. Most megin az van, hogy kell várni még egy vagy két futást. Ha olyan képe lesz a fáklyának megint, mint délben volt, akkor tartani fogom, hogy Rudolfking várakozása reális, mint ahogy az elõbb írtam. (Ez szerintem olyan dolog egyébként, hogy be meri-e vállalni az elõrejelzõ, vagy megvárja, míg egybemásznak a tagok melegedései.)
Sze: ja igen, még az volt.
Ja, az írott elõrejelzések is csaponganak, én láttam ilyet is, olyat is. Egyelõre azok a hideg felé tendálnak, de van egy olyan érzésem, hogy itt sokan bukni fognak. Ha más nem, akkor meg a mostani modellfutások, ami azért talán kevesebbszer fordul elõ. Mindenesetre jó kis szétszóródó "fáklyát" lehetne azokból is összerakni