Többen is írták, hogy sok helyen nem esett annyi, amennyit a modellek vártak. Nem tudom, a modellekbe mennyire van beleépítve a hófúvás, mint jelenség. Arra gondolok, hogy ha egy adsott helyen a teljes légoszlopban nagyon erõs szél fúj, akkor az adott hely fölött a felhõbõl kihulló csapadékelemek (hó esetén) akár több tíz kilométerrel is arrébb érhetnek földet. De mondok durvábbat: az ilyen finom porhót a felszínrõl is felemeli a szél, ezért vártak ÉK-ra is már ma délután hófúvásokat. Szerintem ha leesett volna a 20cm délen, és csak utána jött volna meg a szél, akkor is a szél végére a nyílt területekrõl akár messzire elhordhatta volna a havat, és maradt volna pár (5-10) centi. Valaki linkelt egy OMSZ-os cikket, talán még tegnap, ami a februári ÉK-is hófúvásról szólt, "Hová lett a hó?" a címe. Szerintem a csapadékmezõ északi felén ez a jelenség most igen erõs lehet, különösen a Duna-Tisza-közén és a Tiszántúlon. Miki17 írta, hogy Kaszón, erdõs területen szemre is többnek látszik a hó: az erdõnek a nagy érdessége eleve lassítja a szelet, másrészt be is fogja a havat, tehát igen nagy mértékben rontja a hófúvás általi elszállítás mértékét. A tereptárgyak mögött jellegzetesen kialakuló szélzászlók méretei lehetnek árulkodóak a valódi hóvastagságról (aminek "kéne lennie"), valamint azt is el tudom képzelni, hogy egy ilyen porhó elég kicsi pehelyméret, és nem túl nagy tapadási "hajlam" esetén akár a homokhoz hasonlóan kezdjen viselkedni, és hófodrok kezdjenek kialakulni (ha sokáig kitart a szél).