Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Bár egyre hidegebb levegõ áramlik fölénk, Link kíváncsi vagyok a mai és holnapi maxikra, lehet, h ma is lesz 1-3 fokos alálövés legalábbis regionális szinten.
Mióta is van automata mérõhálózat?
Azt hiszem 100 körüli az automata állomások száma (az újonnan telepített vízügyeseket most nem számolom), ezek között van 10 észlelõs mérõ, ahol kézi mérés is van.
Meg vannak a társadalmi észlelõk, akik csak csapadékot mérnek, õk 500 körül voltak még néhány éve, azóta nem tudom mennyire csökkent a számuk, õk csak kézi méréssel mérnek.
A társadalmi észlelõ mûszerébe sem esik bele a hó ha tombol mellette a szél, úgyhogy az automatás számának növelése nem tudom okozhatott-e mérési hiányt?!
Azt hiszem 100 körüli az automata állomások száma (az újonnan telepített vízügyeseket most nem számolom), ezek között van 10 észlelõs mérõ, ahol kézi mérés is van.
Meg vannak a társadalmi észlelõk, akik csak csapadékot mérnek, õk 500 körül voltak még néhány éve, azóta nem tudom mennyire csökkent a számuk, õk csak kézi méréssel mérnek.
A társadalmi észlelõ mûszerébe sem esik bele a hó ha tombol mellette a szél, úgyhogy az automatás számának növelése nem tudom okozhatott-e mérési hiányt?!
Mivel a csapadékmérés húsbavágóbb talán mint a napfénytartam és szeszélyes területi eloszlást mutat, ezért persze sokkal több is van belõlük, talán az elhelyezésre jobban figyelni kéne. Valóban a mûszerek korszerûsítésével többlethez jutnánk, de ez mûszercseréknél is elõfordult (errõl antibulvár írt sokat) már a múltban. Kimutatták, hogy csökkent az utóbbi évtizedekben az országban a csapadék kb.10 %-al. Adataim alapján ez nem egyértelmû (voltak ugyan valóban szárazabb évek, évtizedek), ugyanakkor ha az automaták elpárologtatják a havat vagy hóviharban 0 mm-t mérnek, akkor havasabb telû években (voltak azétr az utóbbi 3 évtizedben is szép nagy havak meg hófúvások) a meg nem mért téli csapadék is vezethet 10%-os csökkenéshez és ezzel cáfolva a sivatagosodás globálmeleg teóriája. Szerintem a csapadék nem kevesebb, hanem szeszélyesebb lett. Pl. a tavalyi aszály után ennek az évnek elsõ másfél hónapja itt hozott 152 mm csapadékot (a nyárádi automata, ami az internetes adatbázisokba szolgáltat, a sok hócsapadék miatt lehet, hogy 30-40-et képtelen volt megmérni ebbõl), ami közel akkora többlet, mint amennyi a tavalyi éves adatból hiányzik (közel 100 mm-es plusz).
Szép jó reggelt!
Szépen süt a napocska, hó nincs, túl hideg sincs -> azaz TAVASZIAS napnak nézünk elébe ismét!
Ma meglesz az év elsõ "nagyobb" bringázása is.
Szépen süt a napocska, hó nincs, túl hideg sincs -> azaz TAVASZIAS napnak nézünk elébe ismét!
Ma meglesz az év elsõ "nagyobb" bringázása is.
Nehéz dolog ez, mert ha olyan mérõhelyet választok ki, ahol a havat a szél jobban lerakja a környezeti körülmények miatt, akkor meg a napfényt nem tudom megmérni.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.
Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.
Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség!
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.
Más kérdés, hogy havazás közben az esetek 95 %-ban északias szektorból fúj a szél, a nap meg délrõl süt.
Bár aztán Varasdon is és Pestszentlõrincen sem 2 méter magasságban van a napfénymérõ, hanem sokkal magasabban.
Olyan mérõhelyet, ahol minden meteorológiai elemet jól meg lehet mérni, és egy adott térségben mindent képvisel, nagyon nehéz kiválasztani, sõt, szinte nem is lehet, mert nem lehet egy helyen egy éjszakán egyszerre -8 és -22 fokot is mérni.
Ezért kell a beérkezõ adatokat megfelelõen könyvelni.
A nagykanizsai állomás fák között volt, a napfényt gyakorlatilag árnyékban mérte, így 200-300 órával a térségi átlag alá mérte!
Ezt nem a csapadékra, a sok felhõre, az óceáni klímára kellett volna fogni.
Hanem ha már ott az állomás, a fák is ott vannak, tankok és kommandósok állnak elõttük, hogy ne lehessen õket kivágni, akkor vagy korrigálom a napfényadatokat, ami ugyan adathamisítás, tehát helytelen, vagy felemelem a napfénymérõt a fák fölé.
Mint ahogy Varasdon Link és Pestszentlõrincen Link láttam.
Vagy bármi módon, de megoldom, úgy, hogy ne kerüljön sokba, biztonságos legyen a személyzetnek és kielégítõ adatokat kaphassak.
Mert különben nem ér semmit az egész.
Az nem magyarázat, hogy úgysem érdekel senkit, meg vannak nagyobb gondok az országban ennél, meg nincs rá pénz, mert az idõjárás óriási kihatással van a emberek életére, mezõgazdasági ország lévén a magyar gazdaságra is (persze aki soha nem járt utána, az ezt nem tudhatja, nem tudni valamit meg nem mentség...), ennél vannak nagyobb gondok, de a nagyobb gondoknál is vannak mégnagyobbak, meg a mégnagyobbnál is mégnagyobbak, ennyi erõvel semmit sem kellene jól csinálni, pénz meg arra van, amire az ember akarja, illetve nem kerül több pénzbe valamit jól csinálni, mint rosszul.
Az biztos, hogy a meteorológia tudománya még bõven fejleszthetõ, rengeteg olyan dolog van, amiben bõven lehet elõrelépni mind mûszaki, mind elméleti-gyakorlati szempontból.
Én biztos ott kezdeném, hogy az oktatásban a földrajz tananyag éghajlati részét darabokra tépném, és olyan dolgokat taníttatnék a diákoknak az éghajlatról, az idõjárásról, amiknek hasznát veszik, és nem zavarja õket össze.
Az, hogy 1935-ben nem tudtak olyan mûszert csinálni, ami téli idõszakban a hófúvásos havat megméri, egy dolog, de a mai technikai fejlettség mellett biztos megoldható....lenne!
Bár akkor meg az lenne a baj, hogy amennyiben mondjuk 2013. január 1-tõl pontosabban mérõ mûszerek mérnék a csapadékot, akkor azt látnánk, hogy a globális felmelegedés miatt megemelkedett az országos éves csapadékmennyiség!
Vajon melyik lehet az ország azon térsége, ahol a leggyakrabban van hófúvásos havazás, és melyik, ahol a legritkábban?
Vajon egy csapadékmérõ az erõs szélben hulló esõ esetében mennyivel mér kevesebbet a valóstól?
A hónál látjuk, de szerintem az esõnél is biztos számít.
Egy mediterrán ciklonnál sok esetben erõs szélben esik a nem túl nagy cseppméretû esõ, azokat biztos nehezebben méri az automata.
Itt este hat óta fagy gyengén, még most sincs 0 felett. A vastag hó és szél hiánya csak lehûtötte, de külterületen kevesebb a hó (már hómentes részek is lehetnek a (el)fúvásos területeken), így nem lehetett nagy hideg.
Hát még te milyen gyönyörû helyen élsz! 
Bakonyvár ! Érdekes a felvetésed a hófúvásos helyzettel kapcsolatban! Idõsebbek elmondása alapján el se tudom képzelni mennyi hó eshetett, amikor "ez a lapos színig volt hóval, eddig, meg addig érõ fúvatagok voltak, egymás házát ásták ki...stb " 99' - ben a hófúvás 45 cm körüli havat hordott, erõs, viharos széllel , nagy felületek , szántók voltak hómentesek, mégsem volt a fasorban sem a régi "nagy " hóviharokhoz képest, mondanom sem kell a 87'-es sem. Értetlenül állok ez elõtt , nehéz elképzelni hogy 50 cm körülinél sokkal több porhó összejöjjön, de azt is nehéz elképzelni, hogy sokkal erõsebb szél miatt alakult ki.
Bakonyvár ! Érdekes a felvetésed a hófúvásos helyzettel kapcsolatban! Idõsebbek elmondása alapján el se tudom képzelni mennyi hó eshetett, amikor "ez a lapos színig volt hóval, eddig, meg addig érõ fúvatagok voltak, egymás házát ásták ki...stb " 99' - ben a hófúvás 45 cm körüli havat hordott, erõs, viharos széllel , nagy felületek , szántók voltak hómentesek, mégsem volt a fasorban sem a régi "nagy " hóviharokhoz képest, mondanom sem kell a 87'-es sem. Értetlenül állok ez elõtt , nehéz elképzelni hogy 50 cm körülinél sokkal több porhó összejöjjön, de azt is nehéz elképzelni, hogy sokkal erõsebb szél miatt alakult ki.
Így van, egy barázdát se Sándor - Józsefig! Igaz ezt a "semmi" idõt rohadtul unom, ha meg már most emberkedne a tavasz az is baj lenne! (Korai rügyfakadás, virágzás gyümölcsnél.)
Igaz ezt a "semmi" idõt rohadtul unom, ha meg már most emberkedne a tavasz az is baj lenne! (Korai rügyfakadás, virágzás gyümölcsnél.)
Épp errõl írtam az elõbb, egyre gondoltunk mindhárman. Találkoztam olyan aláméréssel is (viharos esõnél sem mindegy), hogy pár méterre a csapadékmérõtõl pár évtized alatt a fenyõk 10-15 m-re nõttek. Szerencsétlen csapadék nem tudott nagyobb szélben beleesni a sûrû fenyõlombok miatt. ( bakonyszentkirályi adatok tõlem 600 m-re, összehasonlítottam a cseszneki hellmannommal és ledöbbentem) 
Eddig két helyen ( a pápai és cseszneki) kertben mértem csapadékot (elég sok év óta már), de a hófúvások pontatlan mérése nem játszott közre, egyik hely patak völgytalp, a másik közelében sok a bokor, fa kerítés,épület (de a mérõedény közvetlen környéke persze nyílt) így nagy mérési hiba nincs. A hóréteg mérésekor sem szokott a szélárnyék miatt 0-100 cm körül szóródni, ma este is 10-15cm közti értékeket mértem. A prérire (reptér) kitett állomásokon van gond (alámérés), persze a gasztonyi helyszín meg talán éppen azért mér sokat mert egy dombról, nyílt síkról odafúj minden havat a nap meg télen sosem süti mert árnyékolt völgykatlan ? Igazából nem csak az automaták meg a spórolás itt a baj, hanem megfelelõ helyet kéne választani állomásnak, hogy a környezetet reprezentálja, akár hóról, csapadékról, szélrõl, napfénytartamról vagy hõmérsékletrõl van szó. Ha 25 féle hibaforrás lép fel, ki fogja ezeket mindenféle módszerekkel interpolálni meg korrigálgatni ? (pontosak ettõl nem lesznek csak pontosabbak) Ezeknek a fizetése nem kerül sokba ? Nekünk az elõrejelzéshez nem évek múlva kéne tudni, hogy mi is volt tegnap? Klimatológiában még elmegy, de manapság láttam olyat, hogy hóvége elõtt kiadják a havi összegzést (ZAMG), annyira felgyorsult a világ, hogy senkit nem fog valami érdekelni hónapok, évek múlva. A modellek beválását sem lehet eldönteni, ha összevissza mérjük a megtörtént eseményeket. Meg ott van a modellbe betáplált kiinduló helyzet... 
Persze, hogyne emlékeznék!
Oda biztos többet be tudott rakni, mint az állomásnál, ahol most a növényzet letarolása miatt teljesen új környezetet kapott az állomás.
Minden esetre a kanizsai állomásnál most 20 mm hiányzik az éves csapadékból, meg a decemberi mediterrán ciklonnál is van hiány, amikor ott esett 2 mm csapadék, nálad meg 6.
Az a kanizsai dzsungelirtás megrövidíti rendesen a csapadékadatokat, évi 20-30 mm-el biztosan, de még talán többel is.
Egyébként megfigyelted, mennyire tönkrevágta a város útjait a sok csapadék, fõleg a hó?
Ahol eddig csak kicsit hullámos volt az úttest, most akkora gödrök vannak, hogy gyõztem kerülgetni õket!
Oda biztos többet be tudott rakni, mint az állomásnál, ahol most a növényzet letarolása miatt teljesen új környezetet kapott az állomás.
Minden esetre a kanizsai állomásnál most 20 mm hiányzik az éves csapadékból, meg a decemberi mediterrán ciklonnál is van hiány, amikor ott esett 2 mm csapadék, nálad meg 6.
Az a kanizsai dzsungelirtás megrövidíti rendesen a csapadékadatokat, évi 20-30 mm-el biztosan, de még talán többel is.
Egyébként megfigyelted, mennyire tönkrevágta a város útjait a sok csapadék, fõleg a hó?
Ahol eddig csak kicsit hullámos volt az úttest, most akkora gödrök vannak, hogy gyõztem kerülgetni õket!
Azért nagyon ne éld bele magad. Elszállt kicsit a fõfutás... Pl Szombathely: Link
A mérõm elhelyezése szerencsés ebbõl a szempontból, mert északról tuják védik nyugatról az épület(tisztes távolból) délrõl ugyancsak sövény, így az északi, északnyugati szél nem épít nagy buckákat a kertben. A kert északi felén azért kevesebb a hó, míg a délin több, a Helltaki, meg pont középen van, így többé kevésbé reális adatot ad szerintem. Most épp nem találok róla képet, de Floo te láttad, ha emlékszel még.
Érdekes ez a párás, felhõs, ködös, meleg idõ, most is +3 fok van, a száraz októberben ilyen T850 mellett már keményen fagyott...
A csapadékadatokhoz annyit, hogy a határ túloldalán a horvát és a szlovén mérõk automatái 30-33 mm-t mértek!
A magyar oldalon 16 mm Iklódbördõce.
5 mm Nagykanizsa!
Közel azonos csapadékmennyiség volt a térségben!
Még akkor is durva a különbség, ha feltételezzük, hogy ott kevésbé fújt a szél, a kanizsai állomáson 7, a varasdin 4 m/s-os átlagszél volt.
Viszont a Lendva szõlõhegyén 240 méter magasan lévõ állomás is 30 mm környékén mért, ott pedig a szintkülönbség miatt biztos szintén nagyon nagy szél lehetett.
Ksasi Nagykanizsán 24 mm-t mért.
Tehát meg lehet mérni.
A nagykanizsai nagyon alacsony mennyiség annak is lehet az oka, hogy kivágták az állomást övezõ fákat, bokrokat, dzsungelt (most lehetne frankón napfényt mérni!!!), így tud söpörni a szél, míg korábban körbe növényzet volt, és ott le tudta rakni a havat.
A magyar oldalon 16 mm Iklódbördõce.
5 mm Nagykanizsa!
Közel azonos csapadékmennyiség volt a térségben!
Még akkor is durva a különbség, ha feltételezzük, hogy ott kevésbé fújt a szél, a kanizsai állomáson 7, a varasdin 4 m/s-os átlagszél volt.
Viszont a Lendva szõlõhegyén 240 méter magasan lévõ állomás is 30 mm környékén mért, ott pedig a szintkülönbség miatt biztos szintén nagyon nagy szél lehetett.
Ksasi Nagykanizsán 24 mm-t mért.
Tehát meg lehet mérni.
A nagykanizsai nagyon alacsony mennyiség annak is lehet az oka, hogy kivágták az állomást övezõ fákat, bokrokat, dzsungelt (most lehetne frankón napfényt mérni!!!), így tud söpörni a szél, míg korábban körbe növényzet volt, és ott le tudta rakni a havat.
Nem beszeltem rola konkretan, csak eszrevehetoen stabilan pakolja. Ne feledd, hogy az elozo medit is fogtak kimt mar 8 nappal elotte, barmi lehet
Rögzítettem hozzá egy másikat Link azokra a napokra hasonlóságok mutatkoznak?
Értelmetlen errõl beszélni,ilyen konkrétan. E heti ciklon elõtt,1 nappal úgy tûnt,hogy Gyõrben esõ lesz már ehelyett fél Dunántúl behavazódott. Ciklon is bizonytalan még,megváltozik a makro helyzet addigra,vége van a második körnek ezzel. Ha lesz is ciklon azt már az izlandi AC hozhatja majd össze...
Nálam is már csak apró, nem számottevõ foltocskák maradtak a természetes hóból.
Ezzel az igazi tél számomra véget is ért.
Jöhetnek még télies rohamok, ám azok már más jellegû rohamok lehetnek.
Ezzel az igazi tél számomra véget is ért.
Jöhetnek még télies rohamok, ám azok már más jellegû rohamok lehetnek.
Mára az utolsó természetes hófoltok is eltûntek. Már csak az összehordott buckák emlékeztetnek arra, hogy még tél van...
A már megszokott képkészítõ-brigád ismét hozta a formáját. Köszönjük az élõ közvetítést! 
Én személy szerint örülök, hogy ebbõl a havas szituból kimaradtunk és ízelítõt kaptunk a kora tavaszból.
Pár mai: Link Link Link
Ezeknek sem kellett túl sok, hogy beinduljanak: Link Link Link Link Link Link
A belvízellenes idõ jót tett a földeknek, de azért van még minek elszivárognia: Link
A tavaszi fílinghez a levegõben kavargó ökörnyálak is hozzátettek: Link
Egyebek: Link Link Link
Én személy szerint örülök, hogy ebbõl a havas szituból kimaradtunk és ízelítõt kaptunk a kora tavaszból.
Pár mai: Link Link Link
Ezeknek sem kellett túl sok, hogy beinduljanak: Link Link Link Link Link Link
A belvízellenes idõ jót tett a földeknek, de azért van még minek elszivárognia: Link
A tavaszi fílinghez a levegõben kavargó ökörnyálak is hozzátettek: Link
Egyebek: Link Link Link
Maradni is fog az osztotság, s ez a harmadik ez utan vége is szakad a rémálomnak...csak egy a baj hogy vége is lesz lassan de biztosan a télnek.
Azt hiszem még egy ilyen havas teletek nehezen lesz a következõ 5 évben arra, persze délnyugat más, meg mi is itt délen.
Azt hiszem még egy ilyen havas teletek nehezen lesz a következõ 5 évben arra, persze délnyugat más, meg mi is itt délen.
Óvatosan a télbúcsúztató mondatokkal. Nyugati kollégák sasoljátok, egy futásban tûnt el és visszatért:
Sopron: Link
Szombathely: Link
Szentgotthárd: Link
Zalaegerszeg: Link
Nagykanizsa: Link
Sárvár: Link
Azt hiszem magukért beszélnek a dolgok, Gyõrt inkább nem linkelem, keletebbre még inkább nem, mert marad az osztottság ezek szerint.
Sopron: Link
Szombathely: Link
Szentgotthárd: Link
Zalaegerszeg: Link
Nagykanizsa: Link
Sárvár: Link
Azt hiszem magukért beszélnek a dolgok, Gyõrt inkább nem linkelem, keletebbre még inkább nem, mert marad az osztottság ezek szerint.
A csapadékmérésrõl néhány gondolat:
1. Hócsapadék estén a mért értékek korrigálására léteznek formulák. Az egyes csapadékmérõ típusokra (kb. 50 féle létezik a nemzeti meteorológiai szolgálatoknál) a szélsebesség és a hõmérséklet függvényében szorzószámokat lehet meghatározni. Errõl több száz oldalas WMO beszámolókat, illetve számtalan cikket a neten is lehet találni. A formulákat az operatív gyakorlatban nem nagyon használják, viszont az éghajlati adatok pontosítására néhol alkalmazzák.
2. A mérési hibák megállapításánál referencia csapadékmérõnek többnyire szabványosított, kettõs kerítéssel körülvett, árnyékolós mérõt használnak. Még ennél is kisebb a veszteség egy viszonylag nagyobb területû bokros résszel körülvett mérõnél (pl. 3-4 m-es magasságú cserjék, a mérõhöz közel a mérõ szintjével kb. azonos). Ez tekinthetõ "hibamentes" mérésnek, csak nem igazán lehet szabványosítani.
3. Az egyes országokban használt mérõk (különbözõ formájúak, szélárnyékoló van/nincs) eléggé eltérõek a mérési hibájukban. Az árnyékolatlan Hellmann a hóból lényegesen kevesebbet fog be, mint néhány szélárnyékolt szerkezet.
4. Ezektõl függetlenül én azt mondom, hogy a legjobb megoldás: Keressünk egy megfelelõ mérõhelyet. Települések belsejében, viszonylag távoli (több 10 m) épületekkel, de inkább fákkal körülvett helyen egész pontosan mérhetünk. A csapadékmérés pontossága nagyrészt a mérõhely kiválasztásán múlik. Igazából minden egyes csapadékmérõ állomás pontossága becsülhetõ lenne.
1. Hócsapadék estén a mért értékek korrigálására léteznek formulák. Az egyes csapadékmérõ típusokra (kb. 50 féle létezik a nemzeti meteorológiai szolgálatoknál) a szélsebesség és a hõmérséklet függvényében szorzószámokat lehet meghatározni. Errõl több száz oldalas WMO beszámolókat, illetve számtalan cikket a neten is lehet találni. A formulákat az operatív gyakorlatban nem nagyon használják, viszont az éghajlati adatok pontosítására néhol alkalmazzák.
2. A mérési hibák megállapításánál referencia csapadékmérõnek többnyire szabványosított, kettõs kerítéssel körülvett, árnyékolós mérõt használnak. Még ennél is kisebb a veszteség egy viszonylag nagyobb területû bokros résszel körülvett mérõnél (pl. 3-4 m-es magasságú cserjék, a mérõhöz közel a mérõ szintjével kb. azonos). Ez tekinthetõ "hibamentes" mérésnek, csak nem igazán lehet szabványosítani.
3. Az egyes országokban használt mérõk (különbözõ formájúak, szélárnyékoló van/nincs) eléggé eltérõek a mérési hibájukban. Az árnyékolatlan Hellmann a hóból lényegesen kevesebbet fog be, mint néhány szélárnyékolt szerkezet.
4. Ezektõl függetlenül én azt mondom, hogy a legjobb megoldás: Keressünk egy megfelelõ mérõhelyet. Települések belsejében, viszonylag távoli (több 10 m) épületekkel, de inkább fákkal körülvett helyen egész pontosan mérhetünk. A csapadékmérés pontossága nagyrészt a mérõhely kiválasztásán múlik. Igazából minden egyes csapadékmérõ állomás pontossága becsülhetõ lenne.
Srácok, végignéztem az utóbb napok képeit - köszönjük, hogy nem kímélve magatokat elhoztátok nekünk ezeket a képek. Köszönet mindnyájótoknak, egyenként, és külön-külön is
Nem túlzok ha azt írom hogy ilyen képeket amiket készítettetek,legutoljára 1987 januárjában országosan,és 1999 februárjában Ék-Magyarországról láttam .Ha nem látom nem hiszem el innen a szürke fõvárosból,hogy felétek ilyen állapotok uralkodnak.És ez a ciklon lehetett volna még komolyabb is,ha egy-két fokkal hidegebb idõben zajlik le mindez.
Záporesõ volt az elõbb!
Hogy a túróba bír még mindig esni, egy napos sem hagyna ki csapadél nélkül!
T max 5-6 fok volt, a magas páratartalom mellett elég jól olvadt.
Hogy a túróba bír még mindig esni, egy napos sem hagyna ki csapadél nélkül!
T max 5-6 fok volt, a magas páratartalom mellett elég jól olvadt.
Haverommal aki 190 magas (késõbb ez fontos lesz a képeknél) körbenéztünk a környéken, mivel érdekelt minket hogy mekkora fúvások voltak az elzárt településekre vezetõ utakon. Az állunk leesett mikor egyre közelebb és közelebb értünk a falvakhoz. Kb innen 3 kmre délnyugatra busznál magasabb hófalak vannak még ma is (pár méter hosszan, máshol azért kissebbek). Tegnap ez csak durvább lehetett, mivel már esett össze sokat. Beszéljenek a képek: Link Link Link Link Fennt a falon Link S ez végig ilyen volt km-eken keresztül Link Link Link Link Mihályitól nyugatra 2km-re sem volt piskóta, bár itt csak 2 méteres kupacok voltak Link Link Mindezt eléggé megdobta látványban a felhõzet is Link
Részletek " TÉLI NAGY CSAPADÉKOS HELYZETEK
Babolcsai György, Hirsch Tamás
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u.1., 1024 " c. munkájából
A csapadék a meteorológiai elemek közül az egyik legfontosabb, több más
paramétert is jelentõsen befolyásolni képes idõjárási elem. Tapasztalatok
szerint idõben és térben rendkívül nagy változékonysággal bír.......a jelenlegi közvetlen
mérõhálózat (Magyarországon maximum 500-600 csapadékmérõ állomás)
nagysága nem teszi lehetõvé, hogy minden esetben átfogó, pontos képet
kaphassunk a lehullott csapadék térbeli eloszlásáról. A közvetett, radaros
mérések – bár a közvetlen mérésektõl jóval nagyobb térbeli felbontásúak –
sem oldják meg az említett problémát, mivel nem a lehullott csapadékot,
hanem a légkörben található csapadék elemeket érzékelik, amelyeknek csak
egy része éri el a késõbbiekben, és nem feltétlenül a radarmérés által jelzett
helyen a felszínt. Ugyancsak csökkenti a radaros mérések pontosságát azok
idõbeli felbontása (~15 perc), amely különösen a kis idõskálájú, rendkívül
gyorsan kifejlõdõ konvektív folyamatok vizsgálatánál okoz gondot. Ezek
alapján nyilvánvaló, hogy ha csapadékot szeretnénk prognosztizálni, akkor
egy olyan mennyiség elõrejelzése a feladat, melynek még a múltbeli értékeit
sem ismerhetjük kellõ pontossággal.....A numerikus elõrejelzések verifikációja által
alátámasztott, általánosan elfogadott tapasztalat, hogy míg a modell által
közvetlenül leírt, magasabb szintekre vonatkozó paraméterek (pl. szél, Téli nagy csapadékos helyzetek.doc 2
hõmérséklet, nyomásszintek magassága) elõrejelzése a legmegbízhatóbb, és
ezek esetén mutatható ki a legnagyobb fejlõdés az elmúlt évtizedekben,
addig a felszínközeli rétegekre vonatkozó, illetve a parametrizált
meteorológiai elemek beválása sokkal csekélyebb. Mindezekbõl következik,
hogy a numerikus idõjárás elõrejelzõ modellek csapadék elõrejelzései
nagyon óvatosan kezelendõek.
Babolcsai György, Hirsch Tamás
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u.1., 1024 " c. munkájából
A csapadék a meteorológiai elemek közül az egyik legfontosabb, több más
paramétert is jelentõsen befolyásolni képes idõjárási elem. Tapasztalatok
szerint idõben és térben rendkívül nagy változékonysággal bír.......a jelenlegi közvetlen
mérõhálózat (Magyarországon maximum 500-600 csapadékmérõ állomás)
nagysága nem teszi lehetõvé, hogy minden esetben átfogó, pontos képet
kaphassunk a lehullott csapadék térbeli eloszlásáról. A közvetett, radaros
mérések – bár a közvetlen mérésektõl jóval nagyobb térbeli felbontásúak –
sem oldják meg az említett problémát, mivel nem a lehullott csapadékot,
hanem a légkörben található csapadék elemeket érzékelik, amelyeknek csak
egy része éri el a késõbbiekben, és nem feltétlenül a radarmérés által jelzett
helyen a felszínt. Ugyancsak csökkenti a radaros mérések pontosságát azok
idõbeli felbontása (~15 perc), amely különösen a kis idõskálájú, rendkívül
gyorsan kifejlõdõ konvektív folyamatok vizsgálatánál okoz gondot. Ezek
alapján nyilvánvaló, hogy ha csapadékot szeretnénk prognosztizálni, akkor
egy olyan mennyiség elõrejelzése a feladat, melynek még a múltbeli értékeit
sem ismerhetjük kellõ pontossággal.....A numerikus elõrejelzések verifikációja által
alátámasztott, általánosan elfogadott tapasztalat, hogy míg a modell által
közvetlenül leírt, magasabb szintekre vonatkozó paraméterek (pl. szél, Téli nagy csapadékos helyzetek.doc 2
hõmérséklet, nyomásszintek magassága) elõrejelzése a legmegbízhatóbb, és
ezek esetén mutatható ki a legnagyobb fejlõdés az elmúlt évtizedekben,
addig a felszínközeli rétegekre vonatkozó, illetve a parametrizált
meteorológiai elemek beválása sokkal csekélyebb. Mindezekbõl következik,
hogy a numerikus idõjárás elõrejelzõ modellek csapadék elõrejelzései
nagyon óvatosan kezelendõek.
Ha már mérésrõl esik szó. Én ugye az OMSZ Hellmannjával mérek, és bizony erõs szél melletti havazásnál óriási segítség a benne lévõ "hókereszt". Most a héten is ezzel mértem és nem kevesebb, mint 30mm jött össze! Már megint...
A hónap már 40mm felett jár, az év pedig 130mm felett!
A hónap már 40mm felett jár, az év pedig 130mm felett!
Az is eszembe jutott, hogy akkor mennyire releváns pl a Magyarország éves csapadékmennyiség grafikonja...
A régi mérésekben is biztosan benne van ez a mérési hiba...
A régi mérésekben is biztosan benne van ez a mérési hiba...
És végül tegyük fel a költõi kérdést, kinek fontos, egy adott ponton a hófúvásos csapadék egzakt, pontos megmérése?
A gazdának akinek úgyis lefújja a földjérõl a szél havat nem hiszem. Õt inkább a talaj vízzel való telítettsége érdekli.
A vízügynek? Õk jóval nagyobb területet vizsgálnak, a havat m3-ben és km3-ben mérik.
Talán az éghajlati statisztikákat készítõknek? Nem tudom.
A gazdának akinek úgyis lefújja a földjérõl a szél havat nem hiszem. Õt inkább a talaj vízzel való telítettsége érdekli.
A vízügynek? Õk jóval nagyobb területet vizsgálnak, a havat m3-ben és km3-ben mérik.
Talán az éghajlati statisztikákat készítõknek? Nem tudom.
Érdekes téma, valamikor régebben a mûszeres topikban linkeltek egy írást (angol) a hócsapadék vs. szél témakörben (számításokkal részletezve), de most nem nagyon találom...
Igazad van. Tényleg nagyon nehéz átlagot vonni, mert ha tegyük fel nagy teületet járok be vonalzóval és az legyen ez esetben egy legelõ, ami mélyedésben fekszik és átlag 40cm-t mérek NAGY! területen, a magasabban fekvõ x területû síkságról-domságról meg lekapja a havat a szél és ott meg alig marad valami. Hát passz! Esetleg egy speckó szélfogót kéne csinálni, és abba elhelyezni egy mérõt, de akkor is belekavar valamennyit a szél...
Tudom hogy nem te mondtad, korábban mások javasolták a beforgatást. Csak azért írtam, hogy nehogy bevésõdjön a köztudatba az elforgatásos módszer, mert egyszerûen hülyeség.
Abban is teljesen igazat adok neked, hogy mivel viszonylag kicsi a csapadékmérõ felülete, ezért erõs szél esetén a kialakuló nyomáskülönbség miatt nem esik bele a hó.
A mérésre Póni javaslata lenne a legjobb megoldás, csak sajnos nem kivitelezhetõ.
Abban is teljesen igazat adok neked, hogy mivel viszonylag kicsi a csapadékmérõ felülete, ezért erõs szél esetén a kialakuló nyomáskülönbség miatt nem esik bele a hó.
A mérésre Póni javaslata lenne a legjobb megoldás, csak sajnos nem kivitelezhetõ.
Elég nehéz átlagolni, mivel nem tudod, hogy mekkora területrõl vedd..
Pl a mérõhelyed egy szántóföld mellett van, a szántáson kilátszik a föld, mellette az árokban fél méter a hó.
Akkor most hogy súlyozod az adatokat?
Vagy a házadnál mérsz: a garázstetõn csak a hullámpala mélyedéseiben van hó, a garázs oldalában 1 méter magasságig....
Nem egyszerû a helyzet
Kéne csinálni egy olyan mérõt, ami mondjuk vmilyen sugarat bocsát ki és a visszaverõdésbõl vagy szóródásból megadja az érzékelt hópehelyszámot/méretet és ebbõl becsli a leesett hó menyniségét.
Bár ez is necces..
Pl a mérõhelyed egy szántóföld mellett van, a szántáson kilátszik a föld, mellette az árokban fél méter a hó.
Akkor most hogy súlyozod az adatokat?
Vagy a házadnál mérsz: a garázstetõn csak a hullámpala mélyedéseiben van hó, a garázs oldalában 1 méter magasságig....
Nem egyszerû a helyzet
Kéne csinálni egy olyan mérõt, ami mondjuk vmilyen sugarat bocsát ki és a visszaverõdésbõl vagy szóródásból megadja az érzékelt hópehelyszámot/méretet és ebbõl becsli a leesett hó menyniségét.
Bár ez is necces..
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat