Modell-iskola
Sárvári létemre tudok errõl az oldalról, de nem használom, illetve eddig nem teszteltem, hogy mennyire jó adatokkal rendelkezik. A Farmit Agroportál Link is ezt használja. Itt lehet némi információt kapni róla. Szombathelyi megfigyelési adatokat konvertálja jelen esetben, gondolom a közelebbi helységekre is.
Foreca irodái Helsinkiben, Stockholmban, Moszkvában és Delhiben találhatók. Lényegében egy indiai székhelyû idõjárási portál, idõjárási média szolgáltató. Állítólag 140.000 idõjárási hely adatait tudják megjelentetni. Megbízhatóságra nem tudok választ adni.
Ismerõsöd netalán sárvári, mivel az oldal arra mutat?
Foreca irodái Helsinkiben, Stockholmban, Moszkvában és Delhiben találhatók. Lényegében egy indiai székhelyû idõjárási portál, idõjárási média szolgáltató. Állítólag 140.000 idõjárási hely adatait tudják megjelentetni. Megbízhatóságra nem tudok választ adni.
Ismerõsöd netalán sárvári, mivel az oldal arra mutat?
Mivel ez a fórum nem látogatott
, ezért a válaszért kb. egy hónap múlva nézz be .
, ezért a válaszért kb. egy hónap múlva nézz be .
Üdv mindenkinek!
Errõl az oldalról mi a véleményetek? Link - most linkelte egyik ismerõs. Én ezt nem ismerem!
Errõl az oldalról mi a véleményetek? Link - most linkelte egyik ismerõs. Én ezt nem ismerem!
Elnézést, valaki össze tudná szedni részletesebben az AO- illetve a NAO index fogalmát? Vannak sejtéseim, ezért kérnék a tapasztaltaktól alátámasztást. Nem muszáj saját szóval, link is megteszi.
Elõre is köszönöm!
Elõre is köszönöm!
Nekem akad még egy ötödik verzióm is, ami megmagyarázhatja az advekció nélküli lehülést, ami vertikális leáramlással kapcsolatos (süllyedõ troposzféra).
Nagyobb magassági szinteken igen masszív hidegörvény helyezkedik el: Link ami erõteljes konvergenciát okoz a magasban (ill. pozitív örvényességet), illetve alacsonyabb szinteken anticiklonális peremhelyzetben szétáramlás a jellemzõ: Link ami süllyedõ levegõvel jár, így a hidegebb levegõ nem 850hPa alattról, hanem 850hPa felettrõl származik.
Próbálom keresni, de valamelyik nyári félévben is volt anticiklonális híd alatt beszoruló hidegörvény Közép-Európa felett, amiben hasonló folyamatok játszódtak le, mint ebben az elõrejelzésben.
Nagyobb magassági szinteken igen masszív hidegörvény helyezkedik el: Link ami erõteljes konvergenciát okoz a magasban (ill. pozitív örvényességet), illetve alacsonyabb szinteken anticiklonális peremhelyzetben szétáramlás a jellemzõ: Link ami süllyedõ levegõvel jár, így a hidegebb levegõ nem 850hPa alattról, hanem 850hPa felettrõl származik.
Próbálom keresni, de valamelyik nyári félévben is volt anticiklonális híd alatt beszoruló hidegörvény Közép-Európa felett, amiben hasonló folyamatok játszódtak le, mint ebben az elõrejelzésben.
Anarki Link és Link kérdésére a "Kérdések és válaszok" fórumból:
Egyértelmûnek tûnik, hogy a kezdeti hidegadvekció után a modell szerint a kérdéses térségben nem advekció által hûl tovább a 850 hPa-os szint, hanem valamilyen helyi folyamat okozza ezt (vagy ahogy fogalmaztál: "magától hûl").
Függetlenül attól, hogy mennyi a valószínûsége a -15, -20 fokos T850 értéknek (egyelõre természetesen kicsi), érdekes taglalni a kérdést, mert a modell több-kevesebb hibával, de mégiscsak a légköri folyamatokat próbálja leírni, így sokat lehet tanulni belõle, ha megértjük, mi történhet.
Tehát, az adott idõszakban 850 hPa-os advekció már nincs (elhanyagolható), így ez kizárva.
Ehelyett milyen helyi folyamat jöhet szóba?
1, Az alacsonyabb (felszínközeli) szintek lehûlése fokozatosan kiterjed a 850 hPa-os szintre is (alulról). Ehhez tartós anticiklon kellene, és több napig tartó, sokkal lassabban lejátszódó folyamat. Kizárnám.
2, Csapadék hûtõhatása: minél intenzívebb a csapadék és minél szárazabb a 850 hPa-os szint, annál jobban le tudja hûteni a felette lévõ szinteken képzõdött, azon áthulló csapadék. Ezt is kizárnám nagyjából, mert már akkor kezdõdik és ott is lejátszódik a lehûlés ahol (még) nincs is csapadék, és késõbb sem túl intenzív.
3, A 850 hPa-os szint közelében helyezkedik el a kiterjedt alacsonyszintû felhõzet teteje, és a talajfelszín felett ez veszi át az aktív kisugárzási felület szerepét. Ha ez több napig fennáll, akkor télen napról-napra jobban lehûlhet az adott felszín, ezzel együtt az adott légréteg (850 hPa) is.
Ehhez is legjobb a tisztán anticiklonális hatás, több napon át, amikor magasabb szinteken nincs más felhõzet, ami gátolná a kisugárzást. Anticiklonról viszont most még a talajközelben sem beszélhetünk, viszont az adott terültre a model sok alacsonyszintû felhõt jelez, felette általában kevés magasabb szintû felhõvel, így ez tán nem hanyagolható el....
4, Vertikális mozgások (leáramlás, feláramlás) miatt változik meg adott réteg hõmérséklete. Ehhez azt kell figyelmbe venni, hogy ha vertikálisan mozog a levegõ, akkor azt kvázi adiabatikusan teszi: ha telítetlen, akkor erõsen nõ a hõmérséklete süllyedéskor (ill. erõsen csökken emelkedéskor), ha pedig vízgõzben telített, akkor kevésbé melegszik/hûl. Szóval olyasmi nincs, hogy csak úgy "lejön a magasból a -60 fok"))
Ha jobban megnézzük, 850 hPa-on pont ott hûl fokozatosan a levegõ hõmérséklete advekció nélkül, ahol 500 hPa-on egy hidegcsepp alakul ki. +240 órára pont a hidegcsepp geopotenciál középpontjában és akörül a legnagyobb a lehûlés mértéke (megjelenik a -20 fokos izoterma is 850 hPa-on).
Mivel a magassági hidegcsepp feláramlást generál az alacsonyabb szinteken, ezért a 850 hPa-os szint hûlésének is valahogy "alulról" kell történnie. Ez akkor lehetséges, ha 850 hPa alatt nincsen kirúgódva az állapotgörbe, azaz mondjuk 925 hPa-on majdnem olyan hideg van, és az innen felemelkedõ levegõ még tovább hûl (ha száraz adiabatán, akkor erõsen), és 850 hPa-ra érve alacsonyabb lesz a hõmérséklete mint a korábban ott lévõ levegõé, azaz lehûlést okoz.
(Ez pontosan a "leszüremkedési vagy zsugorodási inverzió" ellentéte, amikor is nagytérségû leáramlás hatására erõsen melegszik a levegõ, és 850 hPa körüli szintre érve felemelegíti azt. Ha nem süllyed tovább a felszín felé, akkor erõs inverzió jön létre)
Leginkább tehát a 4, pontban leírt folyamatot tartom lehetségesnek ez esetben, de persze a vertikális metszeteket is meg kellene vizsgálni ahhoz, hogy errõl jobban meggyõzõdhessünk...
Kiváncsian várom, van-e vkinek egyéb ötlete?
Egyértelmûnek tûnik, hogy a kezdeti hidegadvekció után a modell szerint a kérdéses térségben nem advekció által hûl tovább a 850 hPa-os szint, hanem valamilyen helyi folyamat okozza ezt (vagy ahogy fogalmaztál: "magától hûl").
Függetlenül attól, hogy mennyi a valószínûsége a -15, -20 fokos T850 értéknek (egyelõre természetesen kicsi), érdekes taglalni a kérdést, mert a modell több-kevesebb hibával, de mégiscsak a légköri folyamatokat próbálja leírni, így sokat lehet tanulni belõle, ha megértjük, mi történhet.
Tehát, az adott idõszakban 850 hPa-os advekció már nincs (elhanyagolható), így ez kizárva.
Ehelyett milyen helyi folyamat jöhet szóba?
1, Az alacsonyabb (felszínközeli) szintek lehûlése fokozatosan kiterjed a 850 hPa-os szintre is (alulról). Ehhez tartós anticiklon kellene, és több napig tartó, sokkal lassabban lejátszódó folyamat. Kizárnám.
2, Csapadék hûtõhatása: minél intenzívebb a csapadék és minél szárazabb a 850 hPa-os szint, annál jobban le tudja hûteni a felette lévõ szinteken képzõdött, azon áthulló csapadék. Ezt is kizárnám nagyjából, mert már akkor kezdõdik és ott is lejátszódik a lehûlés ahol (még) nincs is csapadék, és késõbb sem túl intenzív.
3, A 850 hPa-os szint közelében helyezkedik el a kiterjedt alacsonyszintû felhõzet teteje, és a talajfelszín felett ez veszi át az aktív kisugárzási felület szerepét. Ha ez több napig fennáll, akkor télen napról-napra jobban lehûlhet az adott felszín, ezzel együtt az adott légréteg (850 hPa) is.
Ehhez is legjobb a tisztán anticiklonális hatás, több napon át, amikor magasabb szinteken nincs más felhõzet, ami gátolná a kisugárzást. Anticiklonról viszont most még a talajközelben sem beszélhetünk, viszont az adott terültre a model sok alacsonyszintû felhõt jelez, felette általában kevés magasabb szintû felhõvel, így ez tán nem hanyagolható el....
4, Vertikális mozgások (leáramlás, feláramlás) miatt változik meg adott réteg hõmérséklete. Ehhez azt kell figyelmbe venni, hogy ha vertikálisan mozog a levegõ, akkor azt kvázi adiabatikusan teszi: ha telítetlen, akkor erõsen nõ a hõmérséklete süllyedéskor (ill. erõsen csökken emelkedéskor), ha pedig vízgõzben telített, akkor kevésbé melegszik/hûl. Szóval olyasmi nincs, hogy csak úgy "lejön a magasból a -60 fok"
))Ha jobban megnézzük, 850 hPa-on pont ott hûl fokozatosan a levegõ hõmérséklete advekció nélkül, ahol 500 hPa-on egy hidegcsepp alakul ki. +240 órára pont a hidegcsepp geopotenciál középpontjában és akörül a legnagyobb a lehûlés mértéke (megjelenik a -20 fokos izoterma is 850 hPa-on).
Mivel a magassági hidegcsepp feláramlást generál az alacsonyabb szinteken, ezért a 850 hPa-os szint hûlésének is valahogy "alulról" kell történnie. Ez akkor lehetséges, ha 850 hPa alatt nincsen kirúgódva az állapotgörbe, azaz mondjuk 925 hPa-on majdnem olyan hideg van, és az innen felemelkedõ levegõ még tovább hûl (ha száraz adiabatán, akkor erõsen), és 850 hPa-ra érve alacsonyabb lesz a hõmérséklete mint a korábban ott lévõ levegõé, azaz lehûlést okoz.
(Ez pontosan a "leszüremkedési vagy zsugorodási inverzió" ellentéte, amikor is nagytérségû leáramlás hatására erõsen melegszik a levegõ, és 850 hPa körüli szintre érve felemelegíti azt. Ha nem süllyed tovább a felszín felé, akkor erõs inverzió jön létre)
Leginkább tehát a 4, pontban leírt folyamatot tartom lehetségesnek ez esetben, de persze a vertikális metszeteket is meg kellene vizsgálni ahhoz, hogy errõl jobban meggyõzõdhessünk...
Kiváncsian várom, van-e vkinek egyéb ötlete?
Ahogy az elõttem szólok is mondták.
Újabban már nemcsak a hõmérsékleti gradiensbõl szokás kijelölni a tropopauzát, hanem más lehetõségek is vannak.
Az egyik a dinamikus módszer: a potenciális örvényességet adják meg PVU egységekben. A tropopauza szintjében az átlagos érték 1,5, a troposzférában ennél alacsonyabb, a sztratoszférában magasabb jellemzõ.
Aztán lehet még kijelölni a tropopauzát a vízgõz-koncentráció (ez lesz a higropauza), illetve az ózonkoncentráció (ózonpauza) segítségével is, hiszen mindkét paraméternek szakadása van abban a szintben: a sztratoszférikus levegõ a troposzférikushoz képest jóval szárazabb, illetve ózonban gazdagabb.
Újabban már nemcsak a hõmérsékleti gradiensbõl szokás kijelölni a tropopauzát, hanem más lehetõségek is vannak.
Az egyik a dinamikus módszer: a potenciális örvényességet adják meg PVU egységekben. A tropopauza szintjében az átlagos érték 1,5, a troposzférában ennél alacsonyabb, a sztratoszférában magasabb jellemzõ.
Aztán lehet még kijelölni a tropopauzát a vízgõz-koncentráció (ez lesz a higropauza), illetve az ózonkoncentráció (ózonpauza) segítségével is, hiszen mindkét paraméternek szakadása van abban a szintben: a sztratoszférikus levegõ a troposzférikushoz képest jóval szárazabb, illetve ózonban gazdagabb.
Pontosan ezt, egy kicsit részletezve:
A 1.5 "egységnyi" potenciális örvényesség felület magasságát dekaméterben (pl. 800 = 8000 m). Ezzel a felülettel (azaz amit a 1.5 PVU kijelöl) szokás definiálni a dinamikus tropopauzát, míg a tropopauza hagyományos definíciójánál a hõmérséklet vertikális gradiensét veszik figyelembe (ahol vált a gradiens iránya).
A 1.5 "egységnyi" potenciális örvényesség felület magasságát dekaméterben (pl. 800 = 8000 m). Ezzel a felülettel (azaz amit a 1.5 PVU kijelöl) szokás definiálni a dinamikus tropopauzát, míg a tropopauza hagyományos definíciójánál a hõmérséklet vertikális gradiensét veszik figyelembe (ahol vált a gradiens iránya).
A másfeles PVU (potential vorticity unit Link ) által kijelölt tropopauza magasságát
Link
Érdekes, hogy a déli félgömbbön az ECMWF majdnem olyan teljesítményt nyújt, mint az északin, ezzel szemben a GFS többször "elveszti a fonalat". Az északin viszont eléggé együtt vannak.
Érdekes, hogy a déli félgömbbön az ECMWF majdnem olyan teljesítményt nyújt, mint az északin, ezzel szemben a GFS többször "elveszti a fonalat". Az északin viszont eléggé együtt vannak.
A Met Office által futtatott regionális modell, naponta 4x fut az észak-atlanti-európai területre
(North Atlantic European: innen a NAE).
A Met Office modell struktúrájában így helyezkedik el:
A global modelltõl jobbra vannak a szezonális és éghajlati modellek, jobbra pedig a regionális idõjárás elõrejelzõ modellek, egyre növekvõ felbontással és persze egyre kisebb területre futtatva.
Link
Link
Ja, és milyen? Hát nagyon jó, természetesen, mivel a global modelltõl balra van
(North Atlantic European: innen a NAE).
A Met Office modell struktúrájában így helyezkedik el:
A global modelltõl jobbra vannak a szezonális és éghajlati modellek, jobbra pedig a regionális idõjárás elõrejelzõ modellek, egyre növekvõ felbontással és persze egyre kisebb területre futtatva.
Link
Link
Ja, és milyen? Hát nagyon jó, természetesen, mivel a global modelltõl balra van
Miféle modell ez a NAE? Melyik ország, esetleg szolgálat futtatja? Sose hallottam róla. Esetleg pár mondatban valaki összefoglalhatná megbízhatóságának mértékét. Illetve egy linkes elérhetõséget is kérnék, ha lehet. Köszönöm.
Vagy még egy: Link (Mértékegység: láb!!)
A megbízhatósága már kérdéses, elõrejelzéshez nem használom.
A megbízhatósága már kérdéses, elõrejelzéshez nem használom.
Sziasztok!
Van olyantérkép valamelyik modellnél, amely szolgál nekünk várható felhõalappal is (méterben kifejezve). Bocs ha hülyeséget kérdezek...
Van olyantérkép valamelyik modellnél, amely szolgál nekünk várható felhõalappal is (méterben kifejezve). Bocs ha hülyeséget kérdezek...
Találtam egy szondával történõ modellverifikációt (2010.07. hóra verifikálták 500 hpa-ra számolva):
Link
Nagyjából 48 óra az amikor még együtt futnak a modellek, bár a GME már ebben az idõszakban is nagyobb hibával számol. Ezt követõen kezd az ECMWF javára billeni a pontosság. Alig alig van korábbi hónap amikor hosszabb távon jobban teljesítene bármely más modell.
A következõ táblázat 2007-2010 közötti idõszakot hasonlítja össze 24 órás elõrét verifikálva:
Link
Amint látható 3 év alatt jelentõsen csökkent a modellek közötti eltérés, azaz sokkal kisebb lett köztük szórás. Az elõrejelzés pontossága is kismértékben javult.
Link
Nagyjából 48 óra az amikor még együtt futnak a modellek, bár a GME már ebben az idõszakban is nagyobb hibával számol. Ezt követõen kezd az ECMWF javára billeni a pontosság. Alig alig van korábbi hónap amikor hosszabb távon jobban teljesítene bármely más modell.
A következõ táblázat 2007-2010 közötti idõszakot hasonlítja össze 24 órás elõrét verifikálva:
Link
Amint látható 3 év alatt jelentõsen csökkent a modellek közötti eltérés, azaz sokkal kisebb lett köztük szórás. Az elõrejelzés pontossága is kismértékben javult.
Én voltam az elkövetõ!
Miskolc 2010.évi adatai havi lebontásban
-------------------------------------------
Január: Link
Február: Link
Március: Link
Április: Link
Május: Link
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Január: 70.86 mm, február: 73.64 mm, március: 11.7 mm, április: 91.69 mm, május: 195.56 mm, június: 120.89 mm, július: 152.39 mm, augusztus: 85.34 mm
Összesen: 802.07 mm
---------------------------
Itt van a hozzászólásom, amit írtam: Link Aztán Floo hozzáadta ehhez a 802 mm-hez a napi adatokból a szeptember 1-8-ig mért adatokat. Ez az eredmény lett 827 mm. Itt olvasható Floo hozzászólása: Link
Szerk.: nah, mire elküldtem a hozzászólást, addigra megtaláltátok a gyógyszert.
Miskolc 2010.évi adatai havi lebontásban
-------------------------------------------
Január: Link
Február: Link
Március: Link
Április: Link
Május: Link
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Január: 70.86 mm, február: 73.64 mm, március: 11.7 mm, április: 91.69 mm, május: 195.56 mm, június: 120.89 mm, július: 152.39 mm, augusztus: 85.34 mm
Összesen: 802.07 mm
---------------------------
Itt van a hozzászólásom, amit írtam: Link Aztán Floo hozzáadta ehhez a 802 mm-hez a napi adatokból a szeptember 1-8-ig mért adatokat. Ez az eredmény lett 827 mm. Itt olvasható Floo hozzászólása: Link
Szerk.: nah, mire elküldtem a hozzászólást, addigra megtaláltátok a gyógyszert.
Szerintem mindkét adat jó, mert ez a diagramm az elmúlt 365 nap adatait mutatja, vagyis nem csak az idei csapadékösszegek vannak benne, hanem a tavalyiak is szeptember elejétõl, így jön ki a 981,3 mm-es érték.
Bár január elején már 200 mm környékén jár a grafikon, ez pedig nagy különbség.
Bár január elején már 200 mm környékén jár a grafikon, ez pedig nagy különbség.
Én ennek hiszek, ez szerintem hivatalos. Feltételezésem szerint ez az OMSZ állomás adata lehet.
Érdekes,mert vagy 2 napja valaki összeszámolta a hónapok csapadék adatait, és õ 826 mm-t kapott Miskolcra. Na most melyik a jó?
Bibí, én már ismertem régrõl, volt már nálunk linkelve valahová, he-he!
Ellenben a gépösszeomlásom óta lassan építem újra kedvenceimet, így köszönöm és máris mentettem a címet!
Ellenben a gépösszeomlásom óta lassan építem újra kedvenceimet, így köszönöm és máris mentettem a címet!
Olyan oldalt találtam, hogy azt el se hiszitek: Link nem tudom mennyire ismeritek, de olyan információk vannak rajta, hogy az durva. Több szempontból is kitünõen használható grafikonok!
Itt a csapadékra vonatkozóan is: Link
Miskolc nemsokára eléri az 1000 mm éves csapadékot... az de kemény! Basszus, több mint 400 mm-vel esett eddig több, mint a normális.
Öcsém, sokan mondják, hogy a google a barátunk... na de ennyire?!?!
Itt a csapadékra vonatkozóan is: Link
Miskolc nemsokára eléri az 1000 mm éves csapadékot... az de kemény! Basszus, több mint 400 mm-vel esett eddig több, mint a normális.
Öcsém, sokan mondják, hogy a google a barátunk... na de ennyire?!?!
Ha jól emlékszem, 2 rögzített pont tengerszinti légnyomásának különbsége (az azoriból kivonva az izlandit, hogy pozitív akkor legyen, ha nyugati az áramlás a két pont között: azori max, izlandi min), és mindez normalizálva valahogy, azaz pl. (idõbeli) átlagos nyomáskülönbség levonva és leosztva az (idõbeli) szórással. Így jönnek ki kb +3, -3 közé esõ számok...
De ha lesz idõm, utánanézek pontosabban
(valószínûleg több definíció is van, de van egy "hivatalos")
De ha lesz idõm, utánanézek pontosabban
(valószínûleg több definíció is van, de van egy "hivatalos")
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64853 - 2010-09-08 15:08:57)
Nagyon érdekelne,hogy matematikailag hogy áll elõ a NAO index.Azt tudom,hogy ez az azori maximum és az izlandi minimum légnyomásértékeinek valamiféle viszonyszáma.Jó lenne ismerni a kiszámítás módját.Tudja ezt valaki a fórumtársak közül?
Nagyon érdekelne,hogy matematikailag hogy áll elõ a NAO index.Azt tudom,hogy ez az azori maximum és az izlandi minimum légnyomásértékeinek valamiféle viszonyszáma.Jó lenne ismerni a kiszámítás módját.Tudja ezt valaki a fórumtársak közül?
Igen, a szlovákon is a dny-i csapadék van, csak el van csúszva a térkép...nyilván.
Az augusztus 16-i helyzetet az OMSZ WRF gyakorlatilag 100%- auchan megfogta, már ami a front áthaladását illeti. Szinte órára pontos volt!
Szerintem az Aladin is elég jó szokott lenni, bár én nem konvektív helyzetben használnám elsõsorban.
A Metnet WRF tényleg eléggé gyengélkedett, de remélem észhez tér majd.
Ami pedig az ECMWF vs. GFS dolgot illeti, valaki linkelt egy grafikont, hogy az ECMWF mennyivel pontosabb a GFS-nél, mert ugye valamivel még mindig jobb, bár a nemrég sûrített rácsfelbontásnak köszönhetõen valamelyest felzárkózott az ECMWF-hez. Az UKMO is elég jó helyen áll, ami a pontosságot illeti.
megfogta, már ami a front áthaladását illeti. Szinte órára pontos volt!Szerintem az Aladin is elég jó szokott lenni, bár én nem konvektív helyzetben használnám elsõsorban.
A Metnet WRF tényleg eléggé gyengélkedett, de remélem észhez tér majd.
Ami pedig az ECMWF vs. GFS dolgot illeti, valaki linkelt egy grafikont, hogy az ECMWF mennyivel pontosabb a GFS-nél, mert ugye valamivel még mindig jobb, bár a nemrég sûrített rácsfelbontásnak köszönhetõen valamelyest felzárkózott az ECMWF-hez. Az UKMO is elég jó helyen áll, ami a pontosságot illeti.
Pontosan egyetlen modell sem jön be, sohasem!
Sõõõt, továbbmegyek, még a globálmodellekben is sokkal több rácspont van összesen (3 dimenziósan) mint amennyi mérés rendelkezésre áll, így fogalmunk sincs arról, hogy a modell által elõrejezett értékek mennyire pontosak. Ugyanis még a valóságot sem tudjuk kellõ részletességgel
Hát akkor egy nagy felbontású regionális modellnél.... Ahhoz már tényleg nincs elég info, hogy pontosan verifikálhassuk.
Szóval elõbb talán pontosítsd, hogy mit értesz a "sosem jönnek be" alatt.
Sõõõt, továbbmegyek, még a globálmodellekben is sokkal több rácspont van összesen (3 dimenziósan) mint amennyi mérés rendelkezésre áll, így fogalmunk sincs arról, hogy a modell által elõrejezett értékek mennyire pontosak. Ugyanis még a valóságot sem tudjuk kellõ részletességgel
Hát akkor egy nagy felbontású regionális modellnél.... Ahhoz már tényleg nincs elég info, hogy pontosan verifikálhassuk.
Szóval elõbb talán pontosítsd, hogy mit értesz a "sosem jönnek be" alatt.
A WRF-et például iszonyatosan gyenge modellnek tartom. Annyit ér, amennyibe kerül. Az ALADIN viszont nem ingyenes, ám hasonlóan gyenge.
Ha a NOGAPS-hoz fog hasonlítani, akkor inkább hagyjuk az egészet! 
Egyébként minek olyan modelleket futtatni, melyek szinte sosem jönnek be? Vagy csak én látom így?
Egyébként minek olyan modelleket futtatni, melyek szinte sosem jönnek be? Vagy csak én látom így?
Ez már egészen hasonlít a többi modellhez! Majd meglátjuk mi lesz belõle
Jó lenne, ha megint olyan jól használható lenne, mint a régi szép idõkben!
Majd meglátjuk mi lesz belõle Jó lenne, ha megint olyan jól használható lenne, mint a régi szép idõkben!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat