Meteorológiai esélylatolgatások
Bizony hurrá, és mennyivel jobb ennek a beteljesülését várni, mint kerek egy éve volt ennek: Link 
Hurrá!
Akkor csak bejött a még 24-i, +0,8 körüli (egymás közötti) várakozásom.
Végre három év után újra bizakodhatunk!
Akkor csak bejött a még 24-i, +0,8 körüli (egymás közötti) várakozásom.
Végre három év után újra bizakodhatunk!
Idén szeptemberben a definiált észak-atlanti térségben a légnyomás-anomália +0,8 hPa volt az 1951-2013-as átlaghoz képest. Ez a cikkemben leírtak (http://met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1037&hir=Az_eszak-atlanti_terseg_szeptemberi_legnyomas-anomaliajanak_kapcsolata_a_Karpat-medence_kornyekenek_decemberi_atlaghomersekletevel ) alapján mintegy 80 százalékos valószínûséggel az átlagosnál hidegebb decembert valószínûsít. Legutóbb 2010-ben, elõtte 2007-ben volt pozitív a légnyomás-anomália.
Más: láttam, hogy az ECMWF szezonális elõrejelzései szóba kerültek errefelé nemrég. Nos, tavaly verifikáltam a 2010. januártól 2014. márciusig tartó idõszakot. Az ECMWF-nél havonta készül a következõ hat hónapra elõrejelzés (tehát hat darab elõrejelzés, pl. szeptember 1-én szeptemberre, októberre... februárra), így a verifikált elõrejelzések száma összesen 291 volt. A verifikálásban az elõrejelzésekben megadott 50 %-os valószínûségû intervallum középértéke lett vizsgálva.
A vizsgált idõszakban 34 hónap volt az 1971-2000-es átlagtól legalább 0,5 °C-kal melegebb. Ezekre az elõrejelzés nem is lenne rossz...
Link
... ha nem látnánk, hogy arra a 11 hónapra, amely az átlagosnál legalább 0,5 °C-kal hidegebb lett, nem a következõ eredmény született volna:
Link
Tehát a vizsgált több mint négy évben az átlagosnál hidegebbnek bizonyult 11 hónapra a 61 elõrejelzésbõl egyetlen egy sem várt az átlagosnál hidegebbet...
Miért lenne ez másként az idei decemberrel?
A verifikáció elõtt sem vettem komolyan a térségünkre vonatkozó numerikus szezonális elõrejelzéseket, de az ECMWF-re vonatkozóan a verifikáció után legalább már papírom is van minderrõl. A numerikus elõrejelzések napjainkban sem képesek a közepes földrajzi szélességek nem óceáni partvidéki területeire a két-három héten túli idõszaknak még csak a hõmérsékleti- és csapadék-anomáliája irányára vonatkozóan sem érdemi információt adni. Az eredmény gyakran még a klímaátlagnál is rosszabb.
Más: láttam, hogy az ECMWF szezonális elõrejelzései szóba kerültek errefelé nemrég. Nos, tavaly verifikáltam a 2010. januártól 2014. márciusig tartó idõszakot. Az ECMWF-nél havonta készül a következõ hat hónapra elõrejelzés (tehát hat darab elõrejelzés, pl. szeptember 1-én szeptemberre, októberre... februárra), így a verifikált elõrejelzések száma összesen 291 volt. A verifikálásban az elõrejelzésekben megadott 50 %-os valószínûségû intervallum középértéke lett vizsgálva.
A vizsgált idõszakban 34 hónap volt az 1971-2000-es átlagtól legalább 0,5 °C-kal melegebb. Ezekre az elõrejelzés nem is lenne rossz...
Link
... ha nem látnánk, hogy arra a 11 hónapra, amely az átlagosnál legalább 0,5 °C-kal hidegebb lett, nem a következõ eredmény született volna:
Link
Tehát a vizsgált több mint négy évben az átlagosnál hidegebbnek bizonyult 11 hónapra a 61 elõrejelzésbõl egyetlen egy sem várt az átlagosnál hidegebbet...
Miért lenne ez másként az idei decemberrel?
A verifikáció elõtt sem vettem komolyan a térségünkre vonatkozó numerikus szezonális elõrejelzéseket, de az ECMWF-re vonatkozóan a verifikáció után legalább már papírom is van minderrõl. A numerikus elõrejelzések napjainkban sem képesek a közepes földrajzi szélességek nem óceáni partvidéki területeire a két-három héten túli idõszaknak még csak a hõmérsékleti- és csapadék-anomáliája irányára vonatkozóan sem érdemi információt adni. Az eredmény gyakran még a klímaátlagnál is rosszabb.
Szerencsére ez az elmúlt 40 évben máshogy mûködött -illetve statisztikailag lehet, hogy így, de akkor tipikus példája annak, hogy a statisztika szemüvegén át nézve torzulhat a valóság.
Az említett idõszakban nem volt olyan, hogy 5-10 "lecsó" tél jöjjön egyhuzamban.
A dolog inkább úgy áll, hogy egy-egy rendkívül enyhe tél gyakran sorozatot nyitott ugyan, de ez a "sorozat" legfeljebb 2-3 telet foglalt magába, és slussz. Ott volt 1974/75, teljesen reménytelen eset. Egyetlen normális epizód se fordult elõ azon a télen. A következõ télen se volt semmi, de már 1976 december vége nagy lehûlést, nagy havazást hozott. Aztán 1978 februárja szintén.
1982/83 minden idõk egyik legvacakabb tele volt. A következõ évben szintén enyhe tél jött, de azért ez már tartalmazott havas, relatíve hideg epizódokat a legelején, valamint a második felében. Aztán következett 1984/85, 1985/86 és 1986/87. Mindegyik zord, de legalábbis hosszú zord epizódot tartalmazó tél volt.
1987/88 nagyon betette a kaput a tél kedvelõinek. Utána 2 rossz tél jött még, de 1990/91 egy nem elhanyagolható része már hóval, faggyal telt. 1997/98 szörnyû rossz volt, viszont már a következõ télen karácsony ritkán látható zord hideget hozott, a február pedig fõleg északkeleten rekordhavazást. 2000/2001 szánalmasat produkált, de 2001/2002 decembere évszázados jelentõségû hideggel lepett meg. 2006/2007 ócska telét máig emlegetjük, és a következõ 2 tél sem sikeredett valami acélosra (bár fõleg 2008/2009 azért korántsem volt reménytelenül enyhe) Aztán következett 2009/2010, fõként észak-európai viszonylatban rendkívül zord tél (mely azért nálunk is elég szépet alakított)
Azt mondhatjuk, hogy 1970-tõl mostanáig minden évtized hozott legalább 2-3 emlékezetes (a hó és hideg miatt emlékezetes) telet.
Az említett idõszakban nem volt olyan, hogy 5-10 "lecsó" tél jöjjön egyhuzamban.
A dolog inkább úgy áll, hogy egy-egy rendkívül enyhe tél gyakran sorozatot nyitott ugyan, de ez a "sorozat" legfeljebb 2-3 telet foglalt magába, és slussz. Ott volt 1974/75, teljesen reménytelen eset. Egyetlen normális epizód se fordult elõ azon a télen. A következõ télen se volt semmi, de már 1976 december vége nagy lehûlést, nagy havazást hozott. Aztán 1978 februárja szintén.
1982/83 minden idõk egyik legvacakabb tele volt. A következõ évben szintén enyhe tél jött, de azért ez már tartalmazott havas, relatíve hideg epizódokat a legelején, valamint a második felében. Aztán következett 1984/85, 1985/86 és 1986/87. Mindegyik zord, de legalábbis hosszú zord epizódot tartalmazó tél volt.
1987/88 nagyon betette a kaput a tél kedvelõinek. Utána 2 rossz tél jött még, de 1990/91 egy nem elhanyagolható része már hóval, faggyal telt. 1997/98 szörnyû rossz volt, viszont már a következõ télen karácsony ritkán látható zord hideget hozott, a február pedig fõleg északkeleten rekordhavazást. 2000/2001 szánalmasat produkált, de 2001/2002 decembere évszázados jelentõségû hideggel lepett meg. 2006/2007 ócska telét máig emlegetjük, és a következõ 2 tél sem sikeredett valami acélosra (bár fõleg 2008/2009 azért korántsem volt reménytelenül enyhe) Aztán következett 2009/2010, fõként észak-európai viszonylatban rendkívül zord tél (mely azért nálunk is elég szépet alakított)
Azt mondhatjuk, hogy 1970-tõl mostanáig minden évtized hozott legalább 2-3 emlékezetes (a hó és hideg miatt emlékezetes) telet.
Nem szeretnék senkit sem elkeseríteni, de javában egy melegciklus közepén vagyunk (2 éve tart), így a következõ 3-6 tél még az átlagosnál melegebb lesz.
Egyetlen biztató szempont azért van. Statisztikailag már várható egy közbeékelõdõ kivétel. A XX. század során 6 tél bizonyult beékelõdõ kivételnek, azaz 17 évente. Utoljára 1995-96 tele volt kivétel, amikor egy melegciklusba ékelõdött egy hideg tél, azaz várhatóan ebben a melegciklusban is lesz kivétel. Persze, értelemszerûen nem lehet elõre tudni, hogy melyik tél lesz a kivétel, ahogy azt sem, meddig is tart majd ez a ciklus. Az elõzõ 100 év átlaga alapján 10 éves is lehet.
Egyetlen biztató szempont azért van. Statisztikailag már várható egy közbeékelõdõ kivétel. A XX. század során 6 tél bizonyult beékelõdõ kivételnek, azaz 17 évente. Utoljára 1995-96 tele volt kivétel, amikor egy melegciklusba ékelõdött egy hideg tél, azaz várhatóan ebben a melegciklusban is lesz kivétel. Persze, értelemszerûen nem lehet elõre tudni, hogy melyik tél lesz a kivétel, ahogy azt sem, meddig is tart majd ez a ciklus. Az elõzõ 100 év átlaga alapján 10 éves is lehet.
Ezt annyiban helyesbíteném, hogy nem a hófelhalmozódás üteme a régen látott gyorsaságú, hanem az aktuális hõmérsékleti értékek vannak szokatlanul alacsonyan. Még elég kevés helyen van hó, a hideg csak egy jó táptalaj lehet, ezt írta Jóska.
Feltéve, hogy a szokásosnál hidegebb tengervíz a fölötte elhelyezkedõ légtömegeket is lehûti, a hõkontraszt az átlagosnál kisebb lehet a sarkvidék és az Atlanti-óceán északi területe között. Ez a tény a ciklogenezis ellen hat. De persze mindez csak akkor igaz, ha a grönland-észak-kanadai térség nem lesz lényegesen hidegebb a megszokottnál az idei téli félévben. Sok még itt a kérdõjel.
Snowhunter megfogalmazása a 14 éve nem látott ütemû szibériai hófelhalmozódassal kapcsolatban es az elmúlt két évnél jóval gyengébb eszak-atlanti ciklontevékenység együttesen jó alapot teremthetnek egy kedvezõ tel eleji makroszinoptikai felálláshoz. Minden ellentmondásossag dacára, ebbõl akár egy elég szolid nyitány is kisüthet majd, es kíváncsian várom, milyen eredményt hoz az idei DAI. Egyébként a holnapihoz hasonló alaphelyzet télen igen kemény fagyhullamot idézne elõ. Fõpróbának nem rossz, tartsa meg télen is ezt a jó szokását 
Kíváncsi leszek a Földközi-tengerre is, mivel a nyugati medencében jelenleg már teljesen elfogyott a korábbi pozitív anomália, és a keletiben is csökkent: Link
Ha folytatódik a közeljövõben a gyakori ciklontevékenység, akkor tovább fog majd hûlni, és könnyen lehet, hogy télre is megmaradhat az átlagos, vagy akár kissé az alatti vízhõmérséklet. Ha októberben lenne tartósabb anticiklon, akkor viszont még valamennyire vissza tudna melegedni, vagy legalább tartaná a hõmérsékletét.
Ha folytatódik a közeljövõben a gyakori ciklontevékenység, akkor tovább fog majd hûlni, és könnyen lehet, hogy télre is megmaradhat az átlagos, vagy akár kissé az alatti vízhõmérséklet. Ha októberben lenne tartósabb anticiklon, akkor viszont még valamennyire vissza tudna melegedni, vagy legalább tartaná a hõmérsékletét.
Ha elindulnak kelet felé és a Földközi-tengeren gyártanak 1-2 mediterrán-ciklont-se túl nagy probléma. 
Hmm.
Most már akkor csak az a kérdés, hogy azok a délebbre kialakult peremciklonok mihez kezdenek majd.
Ha elindulnak kelet felé, az nekünk nem az igazi: elõoldal...
Ha viszont nem tudnak elindulni kelet felé, hanem inkább csak feltolják az azori AC-t, mondjuk a britek felé... na ez már egy sokkal izgalmasabb lehetõség (mint ez itt: Link ) Akkor már tolják fel annyira, hogy Brit-Skandináv dög legyen belõle, aminek a DK-i peremén indulhat a "keleti visszacsatolás"
Ha persze csak egy sima AC-hullámra lenne jó, akkor maradhat a félzonalitás... jelentõs hideg nélkül alighanem
Joejack: köszi.
Most már akkor csak az a kérdés, hogy azok a délebbre kialakult peremciklonok mihez kezdenek majd.
Ha elindulnak kelet felé, az nekünk nem az igazi: elõoldal...
Ha viszont nem tudnak elindulni kelet felé, hanem inkább csak feltolják az azori AC-t, mondjuk a britek felé... na ez már egy sokkal izgalmasabb lehetõség
(mint ez itt: Link ) Akkor már tolják fel annyira, hogy Brit-Skandináv dög legyen belõle, aminek a DK-i peremén indulhat a "keleti visszacsatolás" Ha persze csak egy sima AC-hullámra lenne jó, akkor maradhat a félzonalitás... jelentõs hideg nélkül alighanem
Joejack: köszi.
Szerintem annyi változás lehet, illetve talán már volt is a nagy negatív anomáliának köszönhetõen, hogy a szokásosnál kissé délebbre helyezõdik a ciklontevékenység maximuma. A hideg területrõl délre ugyanis pozitív anomália van, vagyis az Ibériai-félszigettõl az Azori- szigetekig (és még tovább nyugatra) húzódó térségben a szokásosnál jóval nagyobb a tengervíz hõmérsékleti gradiense. A nagy hõmérsékleti gradiens pedig triggerelheti a ciklonokat (ahogy Észak-Amerikánál is szokott lenni a Golf-áramlat és a Labrador-áramlat határán). Link
Nyáron és szeptemberben is több eset volt, hogy ebben a térségben fejlõdtek ki erõsebb peremciklonok, csak néhány példa: Link Link Link Link Link Link Link
Nyáron és szeptemberben is több eset volt, hogy ebben a térségben fejlõdtek ki erõsebb peremciklonok, csak néhány példa: Link Link Link Link Link Link Link
Ne-mááááár!
Ez ugye nem zárja ki az esélyét, hogy megjelenjen legalább néhány nagyvad az Észak - Atlanti térségben és gyorsvonati sebességgel elérje közülük 1-2 példány hazánkat is.
Kéne már 1-2 viharciklon ( persze nagy kár nélkül ), már rég volt valami életképesebb felénk!
Ez ugye nem zárja ki az esélyét, hogy megjelenjen legalább néhány nagyvad az Észak - Atlanti térségben és gyorsvonati sebességgel elérje közülük 1-2 példány hazánkat is.
Kéne már 1-2 viharciklon ( persze nagy kár nélkül ), már rég volt valami életképesebb felénk!
Szerinted a gyengébb észak-atlanti ciklontevékenység köthetõ az idén (a térségben) rekord erõs negatív tengervíz-hõmérséklet anomáliához is? Nekem elég logikusnak tûnne...
Hú, de rág jártam itt.
Valóban, 2001-2002 óta nem volt ilyen korán, ilyen hideg Szibéria keleti felén.
Ez segíthet a szibériai hófelhalmozódásnak, ami tudjuk, közvetett indikátora lehet a mi telünknek.
Ezzel is érkeztem a témámhoz, a decemberi latolgatáshoz.
Hari Seldon mester munkáiból tudjuk, a decemberi idõjárásunk egyik indikátor-folyamata az õszi (37-40. heti) eurázsiai, ezen belül szibériai hófelhalmozódás üteme.
Ez idõnként befolyásolja a decembert, idõnként nem.
Ennek oka az Észak-Atlanti térség szeptemberi légnyomási alakulása, ez a DAI és a legfrissebb prediktor legfontosabb indikátora.
Azaz ha az átlagostól alacsonyabb az Észak-Atlanti térség légnyomása (negatív anomália), akkor alig van hatással ránk a szibériai hófelhalmozódás üteme, ha azonban magasabb a légnyomás (pozitív anomália), akkor bizony belép a képbe.
Ennek magyarázata ugye az õszi ciklongyár erõssége.
Ami ha õsszel erõs (negatív anomália), akkor bizony decemberen is uralkodó kép lehet a zonális áramlási kép, ellenben ha gyenge (pozitív anomália), akkor decemberben könnyen létrejöhet a blokking-helyzet uralma.
Eme kis ismétlés után jöjjön egy friss információ.
Hamarosan véget ér a szeptember és az Észak-Atlanti térség légnyomás-anomáliája 2007-2008 után lehet idén újra pozitív, ám vékonykán, mert a semleges érték körül meanderezik.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt kettõ december enyhe jellege után újra lehetõség nyílhat az átlagos vagy annál hidegebb decemberre.
Ehhez elõbb meg kell várni a szeptemberi, végleges Észak-Atlanti térségi légnyomás-anomáliát (a tippem +0,25 hPa körüli), majd meg kell várni a szibériai hófelhalmozódás ütemét (ennek adatai október közepén érkezhetnek meg).
Összességében kijelenthetõ, a helyzet bizakodásra adhat okot!
Az Észak-Atlanti térség ugyanis nem mutatja az elmúlt két õszi erõs jellegét, a másik indikátor folyamat pedig jól áll, jelesül a szibériai folyamatok, azaz 14 éve nem látott módon megérkezett a hideg, ami a hógyarapodásnak besegíthet.
Valóban, 2001-2002 óta nem volt ilyen korán, ilyen hideg Szibéria keleti felén.
Ez segíthet a szibériai hófelhalmozódásnak, ami tudjuk, közvetett indikátora lehet a mi telünknek.
Ezzel is érkeztem a témámhoz, a decemberi latolgatáshoz.
Hari Seldon mester munkáiból tudjuk, a decemberi idõjárásunk egyik indikátor-folyamata az õszi (37-40. heti) eurázsiai, ezen belül szibériai hófelhalmozódás üteme.
Ez idõnként befolyásolja a decembert, idõnként nem.
Ennek oka az Észak-Atlanti térség szeptemberi légnyomási alakulása, ez a DAI és a legfrissebb prediktor legfontosabb indikátora.
Azaz ha az átlagostól alacsonyabb az Észak-Atlanti térség légnyomása (negatív anomália), akkor alig van hatással ránk a szibériai hófelhalmozódás üteme, ha azonban magasabb a légnyomás (pozitív anomália), akkor bizony belép a képbe.
Ennek magyarázata ugye az õszi ciklongyár erõssége.
Ami ha õsszel erõs (negatív anomália), akkor bizony decemberen is uralkodó kép lehet a zonális áramlási kép, ellenben ha gyenge (pozitív anomália), akkor decemberben könnyen létrejöhet a blokking-helyzet uralma.
Eme kis ismétlés után jöjjön egy friss információ.
Hamarosan véget ér a szeptember és az Észak-Atlanti térség légnyomás-anomáliája 2007-2008 után lehet idén újra pozitív, ám vékonykán, mert a semleges érték körül meanderezik.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt kettõ december enyhe jellege után újra lehetõség nyílhat az átlagos vagy annál hidegebb decemberre.
Ehhez elõbb meg kell várni a szeptemberi, végleges Észak-Atlanti térségi légnyomás-anomáliát (a tippem +0,25 hPa körüli), majd meg kell várni a szibériai hófelhalmozódás ütemét (ennek adatai október közepén érkezhetnek meg).
Összességében kijelenthetõ, a helyzet bizakodásra adhat okot!
Az Észak-Atlanti térség ugyanis nem mutatja az elmúlt két õszi erõs jellegét, a másik indikátor folyamat pedig jól áll, jelesül a szibériai folyamatok, azaz 14 éve nem látott módon megérkezett a hideg, ami a hógyarapodásnak besegíthet.
Kár hogy ebbõl senki, semmilyen következtetést nem tud levonni a télre vonatkozóan.
Nekem van egy tuti tippem: Oroszoknál cudar hideg lesz ez a tél is, Izlandon meg viharos.
Nekem van egy tuti tippem: Oroszoknál cudar hideg lesz ez a tél is, Izlandon meg viharos.
Szombattól az atlanti teknõ elõoldalán jön fel a melegnyelv, és jó pár napon keresztül vendégünk lesz.
Viszont továbbgondolva, hogy általában mi szokott történni az ilyen nyugati teknõkkel, valószínûsíthetõ, hogy október 7-8. után már változékonyabb idõ, északnyugati irányítás lehet térségünkben. Frontok, szél, hûvösebb nappalok, idõnként csapadék.
Úgy látszik, hogy az európai idõjárás szépen ráállt erre a pár héten belül lezajló ütés-váltásra. Nyugaton teknõképzõdés, Közép-Európa elõoldal, ciklontevékenység keletebbre helyezõdése, brit AC, Közép-Európa hidegelöntés. Egyelõre sem a csigagyár, sem az AC-uralom nem tudja hosszú idõre megvetni a lábát, mindkettõre megvan a hajlam.
Hogy végül melyik nyomja el a másikat? Ezt sajnos nem tudom, de más sem, mindenesetre az atlanti TCszezon továbbra is halott, Kelet-Szibériában viszont 14 éve nem látott hidegeket mérnek...
Viszont továbbgondolva, hogy általában mi szokott történni az ilyen nyugati teknõkkel, valószínûsíthetõ, hogy október 7-8. után már változékonyabb idõ, északnyugati irányítás lehet térségünkben. Frontok, szél, hûvösebb nappalok, idõnként csapadék.
Úgy látszik, hogy az európai idõjárás szépen ráállt erre a pár héten belül lezajló ütés-váltásra. Nyugaton teknõképzõdés, Közép-Európa elõoldal, ciklontevékenység keletebbre helyezõdése, brit AC, Közép-Európa hidegelöntés. Egyelõre sem a csigagyár, sem az AC-uralom nem tudja hosszú idõre megvetni a lábát, mindkettõre megvan a hajlam.
Hogy végül melyik nyomja el a másikat? Ezt sajnos nem tudom, de más sem, mindenesetre az atlanti TCszezon továbbra is halott, Kelet-Szibériában viszont 14 éve nem látott hidegeket mérnek...
A gondolatot továbbfûzve, bizony mindkét úgymond királyi modell a het légvégétõl brit blockingot mutat, amely a szeptember 3-a utánihoz hasonló vagy meg határozottabb lehûlést eredményezhet. Jövõ heten ilyenkor a legmagasabb értékek alig haladnak meg a 15 fokot, míg hajnalonkent a 3-7 fokos intervallum válna jellemzõvé, immár kiterjedtebb síkvidéki talajmenti fagyokkal.
Utána, immár az urtavban bõven esélyes lehet az indián nyár, ám ekkor mar október elsõ harmadában járunk mar, es egyre inkább számolni kell az inverzioval es az egyre makacsabb kodfoltokkall. A szeptember eddig viszonylag nagy kilengeseket produkált, hogy ez mit jelenthet a tel elején jlellemzo makroszinopikai alaphelyzet szempontjából, egyelõre meg teljesen a homályba vesz (lásd DAI)
Utána, immár az urtavban bõven esélyes lehet az indián nyár, ám ekkor mar október elsõ harmadában járunk mar, es egyre inkább számolni kell az inverzioval es az egyre makacsabb kodfoltokkall. A szeptember eddig viszonylag nagy kilengeseket produkált, hogy ez mit jelenthet a tel elején jlellemzo makroszinopikai alaphelyzet szempontjából, egyelõre meg teljesen a homályba vesz (lásd DAI)
Érdekes, hogy most elég nagy egyetértés van a modellek közt abban, hogy a hónap végére kialakulhat egy skandináv anticiklon, ez pedig nálunk is magában hordozná egy hûvösebb idõszak esélyét. GFS nyomásfáklya Svédország déli részére, az 1030 hPa-ig emelkedõ átlag mindenképpen biztató: Link
Egyébként a modellekben szinte csak ez az északi anticiklon a közös pont, ezen kívül mindegyik más szinoptikai helyzetet vázol fel. ECMWF: Link GFS: Link Link GEM: Link Link Bár hozzá kell tenni, az Izland környéki nyomásfáklya alapján a GFS mostani, ciklonos verziója az egyik legesélytelenebb: Link Sokkal valószínûbbnek látom azt a verziót, hogy az e heti északi ciklonok leszakadó peremciklonjai, illetve a dél felõl megérkezõ Ida hurrikán szétdarabolja majd az azori anticiklont, így az északabbra helyezõdhet.
Donnie-val együtt nézhetjük most, hogy a múlt heti meleghez hasonlóan a hideget is jobban/hamarabb megfogja-e a fõfutás. Link
Egyébként a modellekben szinte csak ez az északi anticiklon a közös pont, ezen kívül mindegyik más szinoptikai helyzetet vázol fel. ECMWF: Link GFS: Link Link GEM: Link Link Bár hozzá kell tenni, az Izland környéki nyomásfáklya alapján a GFS mostani, ciklonos verziója az egyik legesélytelenebb: Link Sokkal valószínûbbnek látom azt a verziót, hogy az e heti északi ciklonok leszakadó peremciklonjai, illetve a dél felõl megérkezõ Ida hurrikán szétdarabolja majd az azori anticiklont, így az északabbra helyezõdhet.
Donnie-val együtt nézhetjük most, hogy a múlt heti meleghez hasonlóan a hideget is jobban/hamarabb megfogja-e a fõfutás. Link
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#163 - 2015-09-21 10:43:20)
Úgy tûnik, fûtésre még ezen a héten nem lesz szükség:
Link
Link
Különösen délkeleten nem, ahol az izoterma-térképek alapján 30 fokot megközelítõ felmelegedés is lehet.
Újabb hõhullámtól azért nem kell tartanunk:
Link
GFS kissé késõbbre teszi az igazi õsz megérkezését:
Link
Végül két "távlati", de már nem a mesék birodalmába tartozó kép:
Link
Link
Szeptember legvégére itt lehet az igazi, hûvösebb fajta õsz. A 192 óra azért óvatosságra int a következtetések levonásával, azonban jelen állás szerint kifejezetten hûvös lehetõség is "bent van a pakliban"
Úgy tûnik, fûtésre még ezen a héten nem lesz szükség:
Link
Link
Különösen délkeleten nem, ahol az izoterma-térképek alapján 30 fokot megközelítõ felmelegedés is lehet.
Újabb hõhullámtól azért nem kell tartanunk:
Link
GFS kissé késõbbre teszi az igazi õsz megérkezését:
Link
Végül két "távlati", de már nem a mesék birodalmába tartozó kép:
Link
Link
Szeptember legvégére itt lehet az igazi, hûvösebb fajta õsz. A 192 óra azért óvatosságra int a következtetések levonásával, azonban jelen állás szerint kifejezetten hûvös lehetõség is "bent van a pakliban"
A poláris keleti szélrendszer helyzete döntõen meghatározza a teleket. Ha az északi sarkon túlra túl sok ciklon lép be ennek a szélrendszernek a területére, akkor egyrészt lecsökken a légnyomás, másrészt nyugati zonális áramlás alakul ki. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a ciklonok igen magas szélességekre - azaz a sarkkörön túlra - is fölsasszéznak, ezzel gyengítve a poláris keleti szeleket. A poláris keleti szélrendszer azonban kulcsfontosságú eleme a hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé vándorlásának. Ha a poláris keleti szélrendszer legyengül - ahogyan azt megfigyelhetjük, akkor a hidegöblítések is ritkulnak, egyben gyengülnek Magyarországon. Ez a tendencia kitapintható a makroszinoptikai muszterekben, az éghajlati trendekben és magában az idõjárás alakulásában is. Skandináviától az Ob-öbölig jelentõsen legyengült, lényegében megszûnt a poláris keleti szélrendszer a téli idõszakban. Ebben a térségben már télen is a nyugati zonális áramlás a meghatározó, ennek köszönhetõ a Skandináviától az Ob-öbölig terjedõ térség brutális bemelegedése és ezzel magyarázhatók a CFS szezonális elõréjében látható hasonló elõrejelzések is. Ezért az Északi Sark hidegtél generáló képessége igenis csökkent. Tetszik, vagy nem. Ez a helyzet. Már csak azért is mert az utóbbi 30 év során nem fordult elõ a Kárpát-medencében -4 fok alatti átlaghõmérsékletû tél.
A zord tél pontos definíciója továbbra sem ismert, így ezt nem tudjuk eldönteni még. A "mélyen átlag alatti" kifejezéssel sem tudok mit kezdeni, amíg nincs számszerûsítve. Az idõjárás bármire rácáfolhat, ez sem zárható ki. Ha kitör egy óriásvulkán, beállhat a jégkorszak is. De én eddig sem az impakt változások okozta hatásokról beszéltem.
A zord tél pontos definíciója továbbra sem ismert, így ezt nem tudjuk eldönteni még. A "mélyen átlag alatti" kifejezéssel sem tudok mit kezdeni, amíg nincs számszerûsítve. Az idõjárás bármire rácáfolhat, ez sem zárható ki. Ha kitör egy óriásvulkán, beállhat a jégkorszak is. De én eddig sem az impakt változások okozta hatásokról beszéltem.
Amíg olyan zordulatok fordulnak elõ, és olyan hõfáklyákat látni, mint amilyenek a tavalyelõtti északkelet-amerikai telet jellemezték, addig én nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az északi félteke, az Északi-sark hidegtél-generáló képessége kimerült, vagy akárcsak jelentõsen csökkent volna.
Ismétlem, hogy az utóbbi 5-10 év teleit (nemcsak a hazaiakat) figyelembe véve, semmi sem indokol olyan merész kijelentéseket, hogy eztán nehezen képzelhetõ el országunkban mélyen átlag alatti középhõmérsékletû, zord tél. Az idõjárás nagyon rácáfolhat az ilyen állításokra, múltbeli példák mutatják ezt.
Ismétlem, hogy az utóbbi 5-10 év teleit (nemcsak a hazaiakat) figyelembe véve, semmi sem indokol olyan merész kijelentéseket, hogy eztán nehezen képzelhetõ el országunkban mélyen átlag alatti középhõmérsékletû, zord tél. Az idõjárás nagyon rácáfolhat az ilyen állításokra, múltbeli példák mutatják ezt.
Tudomásom szerint a szakirodalom a 70-es éveket már nem sorolja a "20. század közepi lehûléshez". Abba az 50-es és 60-as éveket sorolják.
A mondandód nehezen értelmezhetõ anélkül, hogy tisztáznánk, pontosan mi számít zord télnek.
A mondandód nehezen értelmezhetõ anélkül, hogy tisztáznánk, pontosan mi számít zord télnek.
Természetesen olyat senki sem állíthat, hogy félteke léptékû (globális? -ez azért nagy szó!) hûlõ vagy melegdõ trendek semmi hatással sincsenek a mi téli idõjárásunkra.
De azt feltétlenül szem elõtt kell tartani, hogy a Kárpát-medence átmeneti helyzetet foglal el a kontinentális és az óceáni, valamint a földközi-tengeri klímaterület határán. Hazánk idõjárása -fõként télen- kötéltáncot jár ezen hatások között. Közhely, de igaz, hogy éppen a tél az az évszakunk, mely a legnagyobb változatosságot mutatja az egyes évek között. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermo-i sokévi átlagnak felelt meg, de olyan is, mikor a szentpétervárinak. Elõbbi esetben mediterrán-atlanti, utóbbiban sarki-szárazföldi befolyás érvényesült.
A telünkre gyakorolt közvetlen, nagy hatást tehát éppen az teszi, hogy a "kés élének" melyik oldalára billen idõjárásunk. Ehhez képest a hemiszférikus trendek hatása közvetett, gyenge. Csak hosszú évek, sok tél alatt mutathatók talán ki -legalább 50 év, de lehet, több is kellene ehhez.
Jó példa erre a hetvenes évek eleje és közepe. Hiába esett ez az idõszak az un. XX. századi lehûlésbe, hiába voltak jók az "alapkondíciók", mégis, 1970-tõl 1978-ig nem fordult elõ zord, nagy tél. Az évtized eleje száraz, hótlan, viszonylag enyhe teleket hozott, és ezek között olyan "dobogós" enyhe is akadt, mint 1974/75. Akkor is mondhattuk volna, hogy klímaváltozás miatt immár búcsút mondhatunk a zord teleknek. Jól tettük volna? Hamarosan kiderült, hogy bizony nem!
A szintén enyhe teles, rossz kondiciójú korai kilencvenesekben Mongóliában elõfordult 2 egymást követõ tél, mikor az emberemlékezet óta nem tapasztalt zord hideg miatt az állatállomány tetemes része elpusztult! Hamarosan pedig mi is megkaptuk 1995/96-ot.
Szóval, én még azt se jelenteném ki, hogy a hidegebb fajta telek lényegesen ritkábbá válnak Magyarországon az elkövetkezõ években, évtizedekben. Csínján kell bánnunk, óvatosnak lennünk az ilyen kijelentésekkel, az idõjárás könnyen csúnyán megtréfálhat. Igazából alapunk se nagyon van az ilyesfajta gyanúra. Hiszen nem egy 5-8 éves, enyhe telû idõszak után vagyunk. Az igazság az, hogy csak az utóbbi 2 tél volt szokatlanul, enyhe. 2012/13 különösen dunántúli tekintetben nagyhavas volt, március közepén az emlékezetes hóviharral. Elõtte egészen tisztességes telek voltak 2008/2009-ig bezárólag. 2009/2010 európai (különösen északnyugat-európai) viszonylatban szokatlanul zord volt.
A globális felmelegedés kérdése a "levegõben lóg", de nekünk ennek ellenére meggondoltnak kell lennünk az ítéletalkotásban.
De azt feltétlenül szem elõtt kell tartani, hogy a Kárpát-medence átmeneti helyzetet foglal el a kontinentális és az óceáni, valamint a földközi-tengeri klímaterület határán. Hazánk idõjárása -fõként télen- kötéltáncot jár ezen hatások között. Közhely, de igaz, hogy éppen a tél az az évszakunk, mely a legnagyobb változatosságot mutatja az egyes évek között. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermo-i sokévi átlagnak felelt meg, de olyan is, mikor a szentpétervárinak. Elõbbi esetben mediterrán-atlanti, utóbbiban sarki-szárazföldi befolyás érvényesült.
A telünkre gyakorolt közvetlen, nagy hatást tehát éppen az teszi, hogy a "kés élének" melyik oldalára billen idõjárásunk. Ehhez képest a hemiszférikus trendek hatása közvetett, gyenge. Csak hosszú évek, sok tél alatt mutathatók talán ki -legalább 50 év, de lehet, több is kellene ehhez.
Jó példa erre a hetvenes évek eleje és közepe. Hiába esett ez az idõszak az un. XX. századi lehûlésbe, hiába voltak jók az "alapkondíciók", mégis, 1970-tõl 1978-ig nem fordult elõ zord, nagy tél. Az évtized eleje száraz, hótlan, viszonylag enyhe teleket hozott, és ezek között olyan "dobogós" enyhe is akadt, mint 1974/75. Akkor is mondhattuk volna, hogy klímaváltozás miatt immár búcsút mondhatunk a zord teleknek. Jól tettük volna? Hamarosan kiderült, hogy bizony nem!
A szintén enyhe teles, rossz kondiciójú korai kilencvenesekben Mongóliában elõfordult 2 egymást követõ tél, mikor az emberemlékezet óta nem tapasztalt zord hideg miatt az állatállomány tetemes része elpusztult! Hamarosan pedig mi is megkaptuk 1995/96-ot.
Szóval, én még azt se jelenteném ki, hogy a hidegebb fajta telek lényegesen ritkábbá válnak Magyarországon az elkövetkezõ években, évtizedekben. Csínján kell bánnunk, óvatosnak lennünk az ilyen kijelentésekkel, az idõjárás könnyen csúnyán megtréfálhat. Igazából alapunk se nagyon van az ilyesfajta gyanúra. Hiszen nem egy 5-8 éves, enyhe telû idõszak után vagyunk. Az igazság az, hogy csak az utóbbi 2 tél volt szokatlanul, enyhe. 2012/13 különösen dunántúli tekintetben nagyhavas volt, március közepén az emlékezetes hóviharral. Elõtte egészen tisztességes telek voltak 2008/2009-ig bezárólag. 2009/2010 európai (különösen északnyugat-európai) viszonylatban szokatlanul zord volt.
A globális felmelegedés kérdése a "levegõben lóg", de nekünk ennek ellenére meggondoltnak kell lennünk az ítéletalkotásban.
Most akkor már soha nem lesz igazi tél?A felmelegedés miatt van mindez?A gleccserek olvadása is?
Az esély megvan a nagyon hideg télre, csak valóban ez az esély nagyon kevés, kevesebb, mint régen lehetett. Könnyne lehet, hogy ezzel kapcsolatban áll az alpesi gleccserek olvadása is.
"Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy idõre legalábbis - úgy tûnik - lezárult."
Az elsõ pont amiben végre egyetértünk ebben a témában. A lényeg,hogy nem tudod mikor kezdõdik és ér véget egy korszak.Csak utólag tudhatod!Abba meg sok mindent bele lehet magyarázni,mint pl.,hogy a 1925-kb.60-ig tartó telek sorozatából hasonló hideg folytatás következett volna,de mégis enyhébb telek jöttek.De mi már ezt kitárgyaltuk,talán ,ha az ok okozatot kiderítenénk akkor lehetne jövendõ teleket elemezni.Vagy lehet már a tudósok kiderítették csak mi nem tudunk róla. 
Az elsõ pont amiben végre egyetértünk ebben a témában.
A lényeg,hogy nem tudod mikor kezdõdik és ér véget egy korszak.Csak utólag tudhatod!Abba meg sok mindent bele lehet magyarázni,mint pl.,hogy a 1925-kb.60-ig tartó telek sorozatából hasonló hideg folytatás következett volna,de mégis enyhébb telek jöttek.De mi már ezt kitárgyaltuk,talán ,ha az ok okozatot kiderítenénk akkor lehetne jövendõ teleket elemezni.Vagy lehet már a tudósok kiderítették csak mi nem tudunk róla.
Hiába a 2-3 fokkal melegebb Földközi tenger, ha a hidegbázis - ahol a hideg légtömegek kialakulnának - meg 6-8 fokkal melegebb az átlagosnál. Sõt, ez a mérleg éppen hogy tovább csökkenti a mediterrán ciklonok esélyeit, potenciálját.
A blocking-hajlam valóban komoly prediktor lehet, de nem emlékszem, hogy ezen a nyáron acélos AC-k lettek volna az említett térségekben.
A blocking-hajlam valóban komoly prediktor lehet, de nem emlékszem, hogy ezen a nyáron acélos AC-k lettek volna az említett térségekben.
Lehet havas tél, mert ki nem zárható. Azt hiszem a 2010-11 es tél volt szép havas, annak ellenére, hogy nem volt azért olyan nagyon hideg (-0.9). Nagy hideg lehet rövidebb ideig, 2-3 hétig, lásd 2012 február, de ezek az igen hideg periódusok egyre ritkábban fordulnak elõ. Valóban hideg tél - mondjuk egy -4 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû tél a 80-as évek óta nem volt nálunk. Az ilyen nagyon hideg telek korszaka egy idõre legalábbis - úgy tûnik - lezárult.
Ezt én is megerõsítem. Tavaly is hasonlóan meleg volt a Földközi-tenger, nyáron sokszor volt blocking, és bizony télen is visszatért.
Szóval veled egyetértve bizony van esély arra, hogy a tavalyi blockingos télhez hasonlóan az idei is csapadékos, enyhe legyen.
Szóval veled egyetértve bizony van esély arra, hogy a tavalyi blockingos télhez hasonlóan az idei is csapadékos, enyhe legyen.
Az idei hõhullámok komolyan felmelegítették a Földközi-tenger térségét,így a megérzésem az hogy dinamikus,igen mély,akár 1-1 komolyan betaláló medi is jöhet a télen.Nyáron megfigyeltem ha fennáll sokszor a blocking akkor az télen visszaszokott térni...Emlékezzünk 1986 nyarára.Hatalmas skandi meg brit ac-k voltak jelen azon a nyáro is.Télen visszaköszöntek.
Most komolyan nem értem. Mi az oka hogy szetinted nem lehet hideg havas tél?? És miért nem reális várakozás hohy nagy hideg legyen nálunk? Ha régen tudtak nagy telek lenni akkor most miért nem tudnána?Mi változott azota?
Nyilván nem ugyanolyan, de egy átlaghõmérsékletében hasonló tél valószínûsége nagy.
A lenti ábrából az következik, hogy a tavalyinál még egy 2 egész fokkal hidegebb tél is mindössze +0.1 fokos átlaghõmérsékletû lenne. (1925 és 1965 között egy +0.1 fokos átlaghõmérsékletû tél a melegebb telek közé tartozott) De már egy ilyen télhez is annyi hidegre lenne szükség a térségünkben, ami nem reális várakozás - legalábbis az elmúlt 2-3 év trendjeit alapul véve.
A lenti ábrából az következik, hogy a tavalyinál még egy 2 egész fokkal hidegebb tél is mindössze +0.1 fokos átlaghõmérsékletû lenne. (1925 és 1965 között egy +0.1 fokos átlaghõmérsékletû tél a melegebb telek közé tartozott) De már egy ilyen télhez is annyi hidegre lenne szükség a térségünkben, ami nem reális várakozás - legalábbis az elmúlt 2-3 év trendjeit alapul véve.
Ezt még nem lehet tudni, persze találgatni lehet. Az biztos, hogy nálunk a tél milyenségét nem csak a jég kiterjedése, hanem a szibériai hidegmag is meghatározza, ahhoz pedig ott elõször aktív ciklontevékenység és sok hó kell, majd arra egy több hetes anticiklon. Ez eddig minden évben mûködött, pusztán az áramlási rendszerek alakultak úgy az elmúlt években, hogy nem jutott el hozzánk a hideg levegõ (kivétel az emlékezetes 2012. februári helyzet). Szóval az szinte biztos, hogy a hidegbázis meglesz az idén is, a kérdés csak az, hogy kapunk-e belõle.
Nekem azért tûnik hietetlennek mert ez már a 3.!!! rekord enyhe tél lenne. Ráadasul a másolata lenne az elõzõ kettõnek ( óceánra szakadó hideg , amerika nagy tél , itt semmi)
Tehát szerinted ugyanolyan semmi lesz mint már évek óta decembertõl?
Tehát szerinted ugyanolyan semmi lesz mint már évek óta decembertõl?
Átfutva a CFS havi szezonális elõréit ezek következnek belõle:
- Mindhárom futás egyezik a pozitív anomália tekintetében egészen februárig.
- A futásokon jól látható a tavalyról már jól ismert szabásminta az Atlanti-Óceánra rászakadó hideggel. (A különbség talán annyi, hogy a Keleti Egyesült államok a soron következõ télen nem lesz akkora mázlista, mint az elõzõ télen)
- A számunkra elsõdleges kulcsterületeket jelentõ Barents és Kara tengerek térsége fölötti jelentõs hõtöbblet is egyértelmû a térképeken, ami a sekély poláriss AC és a Közép-szibériai AC összekapcsolódásának esélyeit rontja, ami ránk nézve nem túl kecsegtetõ - télies idõ szempontjából.
A CFS jelenlegi elõréje alapján tehát acélos télre az idén sincs sok esélyünk.
- Mindhárom futás egyezik a pozitív anomália tekintetében egészen februárig.
- A futásokon jól látható a tavalyról már jól ismert szabásminta az Atlanti-Óceánra rászakadó hideggel. (A különbség talán annyi, hogy a Keleti Egyesült államok a soron következõ télen nem lesz akkora mázlista, mint az elõzõ télen)
- A számunkra elsõdleges kulcsterületeket jelentõ Barents és Kara tengerek térsége fölötti jelentõs hõtöbblet is egyértelmû a térképeken, ami a sekély poláriss AC és a Közép-szibériai AC összekapcsolódásának esélyeit rontja, ami ránk nézve nem túl kecsegtetõ - télies idõ szempontjából.
A CFS jelenlegi elõréje alapján tehát acélos télre az idén sincs sok esélyünk.
Meg úgy egyáltalán a meteorológiával se. Elvégre a holnapi elõrejelzés se fog bejönni 100%-ig, ergo 24 órás elõrejelzést is kár készíteni. Ezért inkább beszélgessünk kötésmintákról!
Viccet félretéve: Ha nem is fog bejönni, akkor is ott a kérdés, hogy miért pont +8 fokos anomáliát, miért nem -8 fokos anomáliát mutogat a Kara-tenger parti területeire? Mert azért azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a CFS szezonális nem több Kenó-sorsolásnál...
Viccet félretéve: Ha nem is fog bejönni, akkor is ott a kérdés, hogy miért pont +8 fokos anomáliát, miért nem -8 fokos anomáliát mutogat a Kara-tenger parti területeire? Mert azért azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a CFS szezonális nem több Kenó-sorsolásnál...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat