Meteorológiai esélylatolgatások

A gömbvillámról két verziót hallottam,hogy az micsoda: Az egyik az,hogy tulajdonképpen egy négydimenziós toroid alakú EM-mezõ,amely a 3. dimenzióval 2 helyen alkot metszetet,ami egy gömbnek felel meg.A 2 metszéspont miatt természetszerûen mindig 2 van belõle,ezért van az,hogy viharoktól távolabb is lehet látni,a távolság pedig a toroid méretétõl függ.A másik feltételezés szerint egy aranyos mosolygós lányka,általában metnet-talikon megfigyelhetõ jelenség Na jó abbahagyom,mert kimodiznak

Egyetértek, igazad van - talán túlságosan tudományhívõ vagyok, nehezen tudom elképzelni, hogy hülyeséget (is) tanulunk Pedig a fizika fejlõdése során hányszor volt olyan, hogy tévedtünk, de mûködõ képletekkel számoltunk (ahogy most a gravitáció is - továbbá még mindig nem tudjuk, mi okozza a gravitációt). Ugye azért nem mûködik elvben sem nekünk egyelõre ez a dolog, mert most ugye azt se mondhatjuk, hogy az az elektron van valahol, csinál éppen valamit.
Továbbá elgondolkodtam, hogyha egy részecske tárolna egy részecske összes adatát (ami már így magában is kevés és kvantumszámítógéppel is képtelenség), akkor mekkora számítógépre lenne szükségünk, ami az adatokat tárolja? Legalább akkora, mint a Föld

Ja, szegény macsek bele is döglött néha

Viszont lehet hogy a mérési mechanizmusunk rossz csupán. Fizikából kb a világ alapvetõ jelenségeit (fénysebesség miért pont annyi, amennyi; alagúteffektus - potenciálgát; bermuda-háromszög, hipnózis, öntudat, gömbvillám, stb) sem tudjuk megmagyarázni, igy nem merném kijelenteni, hogy a kvantumfizikánk alapjai nem remeghetnek meg bármikor és nem kell kidobni mindent a macskával együtt.

Nem biztos hogy az atom viselkedéséhez ismerni kell az elektron helyét. Erre mondtam hogy a világ összes fizikai képletének ismeretében.. lehet hogy a határozatlanság is csak egy általunk fel nem ismert képlet, semmi más, amit jól tudunk a határozatlansággla közelíteni. Tipikus példa erre a gravitációs erõ, ahol a képlet nevezõjében a távolság négyzete van, viszont a mérések szerint a csökkenés nem pontosan négyzetes; az igazi képlet ott sincs meg.

Biztos vagy benne, hogy a modellekbe nincs belevéve x napon túl a statisztika figyelembevétele? Asszem talán 10 vagy 12 nap után már a statisztikai jóslás pontosabb, mint a számított, de már nem tudom hol olvastam ezt ((

A hidegmaggal nekem az a bajom, hogy jól elvan õ ott fent, nem jön ide mert fél ) ha meg mégis kirándul, akkor nem hegyet mászik, hanem inkább sík vidéken megnézi Texas-t, legalábbis az utóbbi 2-3 évben sokszor ez volt, félek most is arra fog indulni...

A mérés beavatkozás a rendszerbe, bezony Végülis a téma is stimmel, ez az igazi hosszútávú esélylatolgatások nehézségei

Plusz meg amit az ember alamilyen formában megfigyel,arra egyúttal hatással is van (nem tudod úgy megfigyelni az adott részecskét,hogy közben alamelyik állapota meg ne változzon,éss ebben a formában egy puszta mérés is befolyásolja a végkifejletet)Asszem Schrödinger papa illusztrálta ezt a macskájával,ha jól tudom

Elvben sem igaz, mivel pl. egy elektronnak SOHA nem fogjuk megtudni a helyzetét, és segességét(meg irányát), csak vagy ezt, vagy azt. Ez pedig a determinizmus (minden kiszámítható) egyik alapkövének ledöntése volt. Heisenberg fedezte fel, bele is õrült szegény, hogy egy szánalmas elektronról nem tudja eldönteni, hogy hol van és mekkora sebességgel merre halad. Vagy ezt, vagy azt Eredmény: van szabad akarat
Egyetértek, hogy statisztikailag vizsgálva már lehúzhatnánk a telet, de mivel ez nincs beleírva a modellekbe, így nem értem, miért hivatkozol erre
A nap-állást elismerem, elvégre szépen lassan egyre több szerencse kell a télies idõjáráshoz, de azt ne felejtsük el, hogy lassan maximális a jégtakaró, hótakaró, gyûlnek a hidegmagok, és beindulhat a (havas) csata is
Én is tartom továbbra is, hogy 300 óra felett még semmi sem biztos.

Elvben az összes fizikai törvény és a világegyetemet alkotó összes részecske összes állapotának ismeretében egy végtelen kapacitású számítógéppel ki lehet számolni a világegyetem állapotát tetszõleges idõre elõre. És akkor most gondolkodjunk el azon, van-e szabad akarat....


Persze hogy többet kacérkodik, egyrészt egyre magasabban van a Nap (tudom hogy ez sokaknak nem érv, de attól még igy van), másrészt az ország nagy részén statisztikailag már megvolt a tél (hideg tekintetében mindenképp és sajnos csapadék tekintetében is, mármint a mm-ekre értve), így innentõl kezdve egyre kisebb az esélye a télszerû februárnak. Tudom hogy ez csak statisztika és az idõjárás nem ismeri, de valahogy mégiscsak kirajzolja a legvalószinûbb idõjárási viszonyokat.

Továbbra is tartom a meleg februárt és a feb 25 - márc 15 közötti 5 cm vagy azt meghaladó búcsúhavazást.

Elméletleg sem lehet megmondani, ld. Heisenberg, determinizmus, határozatlanság stb.
Viszont: A GFS-en a hidegbetörés sincs soha csak 300 óránál. Csupán többféle verziót villant fel állandóan, ebbõl mi 2-3 naponta észrevesszük az ultrabrutálisat (8-12 futás!!), majd belinkeljük, a többiek meg megint sóhajtanak: már megint 300 óránál.
Így, hogy van fáklyám, jól látszik az archívumon, hogy 300 óra és felette olyan intervallum, amire szinte nincs két egyforma futás. Mostanában meg sokkal többet kacérkodik enyhülõ-melegedõ idõvel, de a tendencia még csak kialakulóban.

Ha nagyon gonosz és cinikus akarok lenni, akkor a Te gondolatmeneted alapján ha a GFS majd egyszer véletlen eltalál egy mediterrán ciklont 12 órára elõre, akkor

"Ha véletlen bejön, az még nem igazolás arra, hogy..." ?

Ez az érvelés kétélû dolog, sztem 2-3 hétre elõre a természet jobban (de legalábbis nem rosszabbul) jósol, mint a modellek, tipikus példa erre az a hidegbetörés, amig a GFS-en egész télen 300 óránál van

Elméletileg egyébként meg lehetne mondani hogy mi lesz veled a jövõ héten, tisztán fizikai alapon.

Vasárnapra ami várható lehûlés az csak átmeneti lesz , utána legalább 1 hétig átlagos hõmérsékletek lesznek 5°c - 6°c várható.
ezután meg kérdéses,hogy megindul e még Ék-rõl a hideg vagy továbbra is maradunk az átlagnál, és majd márciusban lesznek kamikázé hideg leszakadások - ami már nagyon árthat a természetnek.

Amúgy igenis oda kell figyelni az állatvilág viselkedésére, de mivel már nincs négy évszak, õket is becsaphatja a természet.

"Febr 20 felé már kiderül, mennyire lett hülyeség"

Nem, nem derül ki soha.
Ha véletlen bejön, az még nem igazolás arra, hogy "na, a libák megmondták". Ez olyan mint a horoszkóp; nem az asztrológus mondja meg, hogy mi lesz velem a jövõ héten. Én magyarázom be magamnak.
(Mármint nem én... )
Lehet, hogy a libák azért repülnek tömegesen észak felé, mert látták, hogy mozdulnak a csukák!

Ott lesz...én azt mondom, hogy febr. végén, márc. elsõ 10 napjában fogunk még havat lapátolni Dny-on...lehet, hogy csak hidegöblítésre lesz már elég, de arra mindenképp!
Off:Egyébként meg korai tavasz jó, legyen, ha a természet úgy akarja, de annak nagy valószínûséggel lesznek visszaütõi áprilisig is ,akár több alkalommal...

Nézzük meg ott lesz-e holnap is

A GFS 384 óránál nagyon kemény hideget halmoz fel tõlünk északra. 410 óra környékén ez már eljuthatna az Adria térségéig, 440 óra tájékán ebbõl még erõs mediterrán ciklon is lehet, országos hóval! Link

Lehetséges, csak leírtam, amit hallottam

Febr 20 felé már kiderül, mennyire lett hülyeség

A mi fáklyánkat nézve átlag körüli idõjárás köszönt be hétvégétõl: Link

Így van. Félek, hogy röpülünk, úgyhogy más: Link alapján a K-i partvidék is beenyhül egy ideig, de aztán visszatér oda is a tél. Ez tél szempontjából nekünk nem túl jó.

Nem lesz ebbõl lavina, csupán sajnálom, hogy egy szakértõt igénylõ státuszú ember szájából elhangzott mondatok egy végleges cikkben már messze állnak a szakmától.
A vadlibákat kizárólag az élõvizek és a táplálék vezérli, egész télen meandereznek a minél jobb táplálékellátottságú helyekre, az idõjárás alakulását figyelembe véve (napokra elõre érzik a változást, ám hosszú idõre nem), nem statikusak.
Így egyik héten az albániai mocsaraknál, másik héten a lengyel síkon láthatjuk õket és stb.
A halakról szóló megjegyzés több mint vicces.

A csuka egész télen mozog, akkor lehet rá igazán horgászni is.

Valami Sárrét vagy hasonló nevû park volt, ahol sok tó van.

Egyébként most hogy mondod, harcsa vagy csuka volt asszem amirõl beszélt és nem a pontyok, de ez mindegy is.

Valóban tévednek az állatok olykor, de egzakt mérések és bizonyítékok hiányában (és persze a modellek elmúlt 2-3-4 heti csodálatos szereplésének fényében) én személy szerint inkább a vadlibáknak hiszek, mint akármilyen diagrammoknak, amiknek a pontossága 80%-ban a kiinduló adatok pontosságától függ.

Továbbra is kétkedõ fejjel fogadom az ilyen kijelentéseket. A vándormadarakat nem feltétlenül az idõjárás, hanem az évszakok változása befolyásolja. Épp ezért néha jól meg is szívják egy kora õszi, vagy egy késõ tavaszi hideg alkalmával. Elég csak fél évvel ezelõttre tekinteni, amikor rengeteg fecske pusztult el hazákban a korai hideg miatt. Azt nem látták elõre? Vagy a fecskék nem akkora idõjárás-guruk, mint a libák? Sok állatnak van "idõjós" képessége, de "jövõlátó" egynek sem. Azaz közeli idõjárás-változást megérzik a jelenlegi paraméterek alakulásából, de modellt futtatni még õk sem tudnak. Továbbá, hogy elõbújt egy pontyt az iszapból? Egészségére. Majd a csukák megeszik.
Még valami: Gólyáink jelenleg az egyenlítõ táján dekkolnak. Árulja el nekem valaki: mi a bánat indítja el õket kis hazánk irányába szûk egy hónap múlva? Szaharai hidegbetörés?

szerk: lehet tudni, hogy mely nemzeti park igazgatója bölcselkedett?

Megint lavinát fogok inditani, viszont hosszútáv, ezért beírom.

Reggel beszélt egy nemzeti park igazgatója a rádióban, aki azt mondta hogy már - jó két héttel elõbb mint szoktak - vonulnak vissza a vadlibák északra (2 hét alatt a 25 egyedbõl csak 10-15 ezer maradt itt) plusz a tavaikban megjelent talán a harcsa (vagy ponty? nem értek hozzá) megint, ami annak a csalhatatlan jele, hogy már nem lesz tartós fagy és 2-3 héten belül itt a tavasz.

Az volt az érdekes, hogy a végén igen határozottan állította, hogy a halak sosem tévednek. Kiváncsi leszek most mi lesz, különös tekintettel arra, hogy tegnap a macik meglátták a saját árnyékukat, ami viszont hosszú telet sejtet, azaz valakinek most tévednie kell.

Febr 20 felé már okosabbak leszünk ))

Engem nem az a pár enyhe nap hoz lázba (pláne, ha még melegrekord-gyanús sem lesz a helyzet, unalom a köbön), viszont az új NAO-index /február-március) egészen más tészta. Ezek szerint bizony elhúzódó télutóra kell felkészülnünk, és ha végre beállna egy erõs északnyugati drift, de jó lenne figyelni, amint a szikrázó napsütés a koromsötét, kemény hó-, graupelzáporokat, olykor dörgést-villámlást magával hordozó fellegekkel váltakozik! Azaz egy ILYEN télutónak kifejezetten örülnék, utána meg jöjjön a tavasz, de könyörgöm, NE február elején, hanem majd úgy másfél hónap múlva, ha már tényleg itt lesz az ideje :-)

Ezután a sok hasztalanul megszületett hozzászólás után megpróbálok valami hasznosabb témát felvetni (ez elején leszögezem, hogy szó lesz benne tavaszról, ugyan télrõl is):

Link itt a NAO index. 1-2 héttel ezelõtt az elõrejelzés igencsak lefelé szórt, mostmár ismét a nullához közelít az értéke. Hiába szórt lefelé az index, de a GFS elõrejelzéseit átfutva tavaszias melegadvekciót jelzett a modell (ami a mostani héten zajlik majd le), tehát az azori és izlandi térségen nem egy magasnyomású, hanem egy ciklonális rendszer nyúlt végig.

Az index 0 fok környékére emelkedése hosszabb távon egy félblockingos helyzetet valószínûsít. Ez annyiban érdekes, hogy megjelenik újra érdemben egy azori anticiklon, habár eredeti északi blocingos helyzetet nem fog produkálni, ennek ellenére valószínûnek igérkezik hidegöblítések sorozata február 08. után: Link talán picit hamarabb is lehetséges.

Persze szokás szerint innentõl nõ meg a bizonytalanság, egyetlen közös pont, amit a GFS futások és a perturbált tagok között észre lehet venni, az a peremciklonok lehetõsége. Még mediterrán ciklon is könnyen elõfordulhat a nyugat felöl felénk helyezkedõ teknõnek köszönhetõen, tehát hónak nem kizártható az esélye, a GFS alapján egyelõre nem tartom valószínûnek.

Gyakorlatilag félblocinghoz hasonló helyzet kialakulását február 08-10. után tudom elképzelni a fáklyatendencia alapján: Link az erõsen hullámzó nyomás várható (ebbõl következtetek peremciklonális félblockingra)

Hazudnék, ha azt mondanám ez minden országrésznek kitünõ lenne, de mediterrán ciklon kialakulása esetén ismét fõként a nyugati-délnyugati, peremciklonos verzióban pedig leginkább az északi-északkeleti országrész járna jól (de nem lehetetlen, hogy egy ilyen verzió délen is okozzon érdemlegesebb havazást)

Egyelõre február 10 után elnézve benne van a lehetõség komolyabb hidegöblítésre is, tehát valóban nem tünik tartósnak a tavasz kialakulása: Link a télvárók számára az lenne a legjobb, ha a mostanság Nyugat-Európa felett húzódó rendszer megszünne, vagy kelet felé haladna a nyomási rendszerével.

Hosszabb távon a NAEFS is félblickontos verzió felépülését várja Link enyhén átlagon felüli idõvel, a távoli jövõben itt is megjelenik egy komolyabb északi blocking lehetõsége is akár. Link itt is hullámzik a nyomásérték a grafikonon, várhatóak peremciklonok.

Az FNMOC (NOGAPS) ensemble Link szokás szerint igen pesszimista képet mutat, 2 héttel ezelõtt is zonalitást mutatott, mégse következett be, mondjuk ennek ellenére tényleg beenyhült az idõ. Egy ilyen verzió bekövetkezése ugyan félblockingot adna, de igen szerény csapadékmennyiséggel, unalmas idõjárással, és átlagon felüli hõmérsékletekkel.

Az ECMWF futást átnyálazva sem jutok más következtetésre, minthogy benne van a téli idõjárás esélye a következõ 240 óra végén, addig maximum látványhavazásokat tudok elképzelni, vagy inkáb esõs, kellemetlen idõjárást (naposabb periódusokkal): Link

Összegezve: Február 07-09-ig folytatódik a tavaszt idézõ idõ, addig a hó nagyrésze elolvad mindenhol. Utána egy átmeneti télies fordulat után ismét kicsit átlagon felüli hõmérsékletek várhatóak, majd az idõ elõrehaladtával természetesen nõ a bizonytalanság és nõ egy komolyabb blokcing helyzet kialakulási esélye is.
Az FNMOC modellen kívül télvárás szempontjából veszélyes felmelegedés nem látszik, bár gyanítom a következõ 10-15 nap idõjárásával nem lesznek megelégedve itt az emberek.

Szerk.: Ferri! Valóban, ilyen vonzata is lehet a várhatóan kialakuló helyzetnek, énis örülnék neki!

Na akkor én is hozzászólok ma a távlatokhoz Ugyan sokan megírtátok már, hogy a belinkelt oldal mit sem ér, de én azért szívesen nézegetem, amióta a január végi felmelegedést már szépen látta 20-a tájékán Hehe...
Link
Emlékeztetõül: a HRHI-nk végéig jó kis negatív anomáliát adott januárra a Kárpát-medence széles környékére, aztán viszont az utolsó dekád táján - látva, hogy milyen meleg is van , szépen átbillentette enyhén pozitívba a januárt.
A februárral kapcsolatban az elmúlt 15 napban folyamatosan negatív anomáliát jelzett elõre és ezt még mindig tartja napról-napra, tehát kezdem azt hinni, hogy valami olyat lát, amit mi most nem , hiszen ha õ is összességében átlagosnak vagy afölöttinek látja a következõ két hetet, akkor meglehetõsen hideg február végével kell számolnia. Ha megnézek agy moszkvai fáklyát, akkor pláne igaz ez De jó lenne most konzultálni azzal, aki tudja, mire alapoz ez az elõrejelzés Én erõsen remélem, hogy igaza lesz.

Szibériának igaza volt valamelyik nap amikor kérdeztem, hogy miért írta, hogy reális lehet erre a hétre akár a 10-15 cm-es hó amikor egyesek kérdezték.

Erre azt válaszolta, hogy inkább ezt írja mert ebbe sokkal kevesebben kötnek bele, mintha azt írná, hogy a héten semmi esélye sincs a télies idõnek.

Nos én is helyesbítek. Nem reális az operatív futás jelenlegi álláspontja, és az enyém se, hogy az idõszakhoz képest jóval magasabb hõmérsékletek lehetnek a közeljövõben, inkább valószínûbb, hogy átlagos idõ lehet.
Ezt fõleg az elsõ dekádra értem, mert oda mutatja jelenleg, hogy valóban melegebb lehet a sokéves átlaghoz viszonyítva, de ezen álláspontja megalapozatlan, és én is rosszul láttam a dolgokat.
Reális esély van az átlagos idõnek a közeljövõben.
Bocsánat, ha valakit félrevezettem.