"Kevéssé tartom valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel."

Teljes egyetértésem! Akik most a valóban igen tetszetõs, bivalyerõs blokkból arra következtetnek, hogy majd az õsz hátra levõ része, sõt még a tél eleje/közepe is blocking-hajlamos lesz, nagyon nagyot tévednek. Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ.
Bizony, a nagy blokk után zonalitás jön majd, ez törvényszerû. Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják középtávon. Például ECMWF 216 órától egy észak-atlanti, nagy kiterjedésû AC és egy Jeges-tenger középpontú fejlett ciklon közös áramlási rendszerében masszív hidegleszakadást mutat, ami megvalósulás esetén akár korai telet is hozhat nekünk.
Viszont a Namias-ciklus 4-6 hetes átlagos periódusidejét figyelembe véve, november közepére elég valószínûen elõoldali-zonális jelleget ölthet a cirkuláció. Északi zonalitás esetén,AC centrum közeli helyzetben ez természetesen akkor már hidegpárnával, hûvös/hideg idõvel járhatna -tehát a nagytérségi áramlások ellenkezõ állapotba fordulása sem jelent automatikusan vénasszonyok nyarát nálunk õsz végén. Természetesen azonban elõfordulhat meleg, déli, délnyugati szeles idõszak is novemberben. Ami valószínûleg nem lesz jellemzõ a hónapra, az az advektív hideg.
A decemberrõl egyelõre csak igen óvatosan lehet bármit is mondani. Hogy a következõ etapban esedékes elõoldali-zonális kép meddig tart, több mindentõl függ. Visszatérhet a blokk, a hidegelárasztás már a hónap elején is, de ellenkezõleg az sem kizárt, hogy csak az ünnepekre, vagy csupán január elejére, közepére jön meg a tél. Mindegyik figurára vannak múltbeli példák.
Amit most is leginkább valószínûnek gondolok, az a "lukas közepû" tél. Vagyis a napforduló környékének enyhe, zonális volta, mely éles ellentétben áll a korai hidegekkel.
Az idei októberi maghelyzet a rendkívül stabil észak-európai anticiklonnal engem legjobban 1979 októberére emlékeztet. Nagyon, nagyon hasonló idén ehhez a makroszinoptikai jelleg.
1979-ben is hetekig blokkolva voltak a nyugatias áramlások, állandóan hûvös keleti, északkeleti szelek fújtak. Sõt, a hónap végére olyan hideg sarki-szárazföldi légtömeg ért el, hogy északkeleten -10 fok körüli hõmérsékletekkel dõltek a minimum-rekordok. Csak a mediterrán ciklonok viszonylagos gyengesége mentett meg akkor egy igazi, télnek is becsületére váló havazásos helyzettõl október 3. dekádjában.
Na és mi lett a hatalmas blocking sorsa a késõbbiekben? Nyomtalanul felszámolódott, november közepére helyt adott az igen makacs zonalitásnak, félblokkoknak. Igaz, januárra csõstül jött vissza a hideg.