2024. május 01., szerda

2003. október 23-25: A tél első komoly támadása

Érdekességek - Publikálva: 2011-10-22 09:27 | Becsült olvasási idő: kb 4 perc.

Október 21-én, pénteken hajnalban leesett az első hó Magyarország legmagasabb hegycsúcsain. Mennyisége nem volt jelentős, csupán vékony hólepel borította be a tájat, azonban ez is elég volt arra, hogy rövid időre téli hangulatot varázsoljon. Egyre többször vetődik fel a kérdés a téli hónapokhoz közeledve, hogy vajon síkvidéken mikor és hol láthatjuk meg az első hópelyheket, illetve mikortól van már reális esélye annak, hogy összefüggő hótakaró alakuljon ki? 2003 őszén ezen kérdések megválaszolására nem kellett sokat várni, ugyanis október 23-ról 24-re virradó éjszaka intenzív havazás bénította meg az ország egy részét.

 

 

Mielőtt rátérnénk a havazás részleteire, azelőtt érdemes röviden áttekinteni azt, hogy milyen volt az időjárás 2003 októberében.

A hónap első fele az átlagosnál melegebb és csapadékosabb időt hozott. Október első napjai késő nyárias napokat is hoztak, ekkor sokfelé érte el a hőmérséklet a nyári nap kritériumát, a 25 fokot, sőt a déli, délkeleti tájakon 26-27 fok körüli csúcshőmérsékletek is előfordultak.

 

 

Október 5. napjától kezdődően azonban egyre hidegebb léghullámok érték el a Kárpát-medencét, amelynek következtében gyengült a nappali felmelegedés, a hőmérséklet csúcsértéke egyre kevesebb helyen érte el a 20 fokot, sőt számos helyen még a 15 fokot sem. A lehűlés csapadékkal is járt, sokfelé hullott jelentős mennyiségű csapadék, amelynek döntő többsége zápor, zivatar formájában történt. Ezt követően átmenetileg enyhébb levegő határozta meg hazánk időjárását, majd a hónap 13. napján egy hidegfront érte el a térségünket, amely véget vetett egy csapadékos időszaknak.  A frontot követően egy anticiklon határozta meg a Kárpát-medence időjárását. Egészen október 20-ig érvényesültek anticiklonáris hatások. A hajnali pára-, illetve ködfoltok feloszlását követően jobbára napos, száraz idő volt a jellemző, amelyhez kellemes 10 és 16 fok közötti maximum-hőmérsékletek társultak. Az éjszakák azonban már országszerte hidegek voltak, egyre több helyen süllyedt fagypont alá a hőmérők higanyszála. Említést érdemlő csapadék nem volt ebben az időszakban.

 

 

 

Október 20. körül fokozatosan leépült az az anticiklon, amely eddig meghatározta a Kárpát-medence időjárását. Egyre változékonyabb, mozgalmasabb időszak következett. Az anticiklon gyengülése következtében szabad út nyílt a délnyugat felől közeledő mediterrán ciklonok számára. Európa északi, északkeleti területeiről egyre hidegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, miközben délnyugat felől enyhe és nedves léghullámok érkeztek, emiatt egy frontálzóna alakult ki. Több helyen hullott ekkor az ország területén jelentős mennyiségű csapadék, különösen igaz ez hazánk déli területeire. A hőmérséklet csúcsértéke délen helyenként elérte a 21-22 fokot is. Kezdetben a front déli, meleg oldalán helyezkedtünk el, később azonban átkerültünk az északi oldalra, és jelentős lehűlés vette kezdetét, mindenütt 10 fok alatti maximum-hőmérsékletek születtek, és országszerte csapadékosra fordult az idő.

 

A csapadékos időjárást egy mediterrán ciklon okozta, amely  október 23-ról 24-re virradóra hazánktól délre vonult el. Észak-északkelet felől igen hideg levegő érte el a Kárpát-medencét, amelynek hatására 23-án a délutáni, esti órákban az esőt egyre többfelé havas eső, havazás váltotta fel. A csapadékhullás, amely az ország nagy részén már szilárd halmazállapotú volt, egészen másnap reggelig tartott.

 

 

Összefüggő hótakaró csak az északkeleti tájakon és a nyugati országrészben, valamint a Dunántúli középhegység területein tudott kialakulni. Északkeleten 10-15 cm, nyugaton azonban 20-25 cm friss hótakaró alakult ki, sőt a soproni hegyvidék tájain még ennél is több hó hullott.

 

 

 

A havazás Sopronban 24-én reggel, 8-9 óra tájban szűnt meg teljesen, a hőmérséklet pedig -1 fok körül alakult. Napközben már nem volt csapadék, azonban októberhez képest nagyon hideg idő uralkodott, hiszen még a szűrt napsütés ellenére sem tudott +1 fok fölé emelkedni a hőmérséklet. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ez a nap egy januári napnak is teljesen megfelelt volna.

 

 

 

Estére fokozatosan feloszlottak a felhők, amelynek következtében igen erősen lehűlt a levegő. Másnap reggelre a derült, szélcsendes éjszakának köszönhetően -3 és -8 fok közötti minimum-hőmérsékleteket mérhettünk, a délkeleti országrész jelentett csupán kivételt. Sopronban -5, -6 fokig csökkent a hőmérséklet.

 

A hirtelen jött nagy mennyiségű hó komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben. Jelentős késésekkel indultak a vonatok, valamint a helyi és a helyközi autóbuszjáratok is, ugyanis több helyen nagy faágak törtek le a hó súlya miatt az utakra, illetve a vasúti sínekre. Az autósokat is váratlanul érte a nagy mennyiségű hó, sokan még nyári gumival próbáltak útnak indulni a téli útviszonyok ellenére is, és emiatt komoly fennakadások alakultak ki Sopron utcáin. A kora délutáni órákra már normalizálódott helyzet, ugyanis ekkorra már a hótolók megtisztították az utakat a hótól, csak az alsóbb rendű utak voltak még havasak.

 

 

Amilyen hirtelen jött, olyan hamar véget is ért a téli idő. A 25-e reggeli fagyos hajnalt követően délutánra a napsütés hatására már +5 fok köré emelkedett a hőmérésklet, és erős olvadás vette kezdetét. A vastag hóréteg pár nap alatt elolvadt a sok napsütés hatására és a 8-10 fokos délutáni hőmérsékletekben. Mindenszentek napján pedig már 20 fok körüli meleget élvezhettünk.

 

Említést érdemlő havazás az októberi tél után legközelebb már csak december közepén volt, addig jobbára enyhe, eseménytelen idővel teltek napok, és fagy is csak ritkán fordult elő a reggeli órákban.

 

A havazásról készült képekért külön köszönetet érdemel Csiszár Balázs, aki fotóival hozzájárult a cikk megírásához.

 

Cikket írta: andras 89

Vissza a hírek főoldalra