Metnet hírek

Numa: egy csöppnyi trópusi ciklon a Földközi-tengeren

Érdekességek - Publikálva: 2017-11-22 17:56

"The show must go on", énekelte anno Freddie Mercury. És a show folytatódott is, legalább is ami az idei Európához közeli trópusi ciklonokat illeti. Nagyjából éppen 1 hónappal voltunk az Ophelia hurrikán után - ami majdnem trópusi ciklonként tette be a lábát (vagyis inkább a spirálkarjait) Európába -, amikor is november 6-án kialakult a Rina nevű trópusi vihar. Ebben ugyan önmagában még semmi különleges nem volt, mivel gyenge-közepes trópusi viharként tudta le 3 napos életét az óceán kellős közepén. Mérsékelt övi ciklonként azonban később eljutott az öreg kontinensig, és nem is egyedül érkezett, mert egy vele összekapcsolódott peremciklont is magával húzott Észak-Amerika felől. Ez utóbbi ciklon, mely a berlini Freie Universität-től időközben a Numa nevet kapta, november 12-én a Földközi-tenger fölé került, majd több napra ott is ragadt. És ha már ott ragadt, gondoskodott a show-ról...

Numa életútja az űrből nézve

 

A tenger hőmérséklete a ciklon által érintett területeken még viszonylag magas, 20 °C körüli volt, felette pedig hideg légtömeg tartózkodott, így a megnövekedett labilitás hatására a kezdetektől fogva jelentős zivatarképződés zajlott a légörvényben. Az eredeti mediterrán ciklon hidegfrontján Dél-Olaszország felett egy peremciklon is létrejött 14-én, mely hamar átvette a domináns szerepet, és egy hurkot leírva 16-án a Jón-tenger fölé került (miközben tőle északra egy újabb, de már gyengébb peremciklon "pörgött be"). Ráadásul ekkorra a ciklon központi része leszakadt a gyengülésnek induló frontálzónáról, miközben egyre szervezettebb konvekció volt jelen körülötte. Ez pedig nem mást jelentett, mint hogy Numa szubtrópusi ciklonná alakult. Maga a konvekció viszont még nem volt kifejezetten mély, a legmagasabb felhőtetők csak -40, -45 °C körüli hőmérsékletűek voltak (vagyis nem nőttek nagyon magasra a zivatarok).

A frontrendszerről leszakadt önálló légörvény (szubtrópusi ciklon) zivatarokkal Olaszországtól délre 16-án délután, tőle északra pedig egy gyengülő peremciklon
Forrás: Sat24.com, Kachelmannwetter.com

 

A ciklon éjszaka egyre jobban felpörgette magát, a zivatarok elkezdtek spirálisan körbecsavarodni a központja körül, noha még viszonylag távol helyezkedtek el attól. A konvekció is lassanként egyre mélyebb lett, már akadtak -50 °C körüli felhőtető-hőmérsékletek is.

Numa 17-ére virradóan egyre szervezettebb szubtrópusi ciklonként
Forrás: Sat24.com, Kachelmannwetter.com

 

Numa 17-én reggelre megközelítette az olasz csizmát, de az mintha csak "rátaposott" volna, ezután 1,5 napig ott is maradt a sarkában. A ciklont azonban nem zavarta az itteni kissé hűvösebb víz, illetve a tenger "szűkössége", folytatta szerveződését. Olyannyira, hogy délutánra átalakult trópusi ciklonná, majd estére tartós és szervezett mélykonvekciót fejlesztett ki immár közvetlenül a központja körül. Éjjel rövid időre egy majdnem teljesen zárt szem is kialakult a szorult helyzetéből fakadóan időközben kifejezetten aprócskává váló ciklon központjában, és a legmagasabb felhőtetők hőmérséklete ekkor már -60 °C körül alakult.

Numa trópusi viharként a legfejlettebb állapotában 18-ára virradó éjszaka
Forrás: Sat24.com, Kachelmannwetter.com

 

Azoknak sem kellett bánkódniuk, akik ezeket az éjféli órákat a ciklon nézegetése helyett alvással töltötték, hiszen 18-án napközben is elegendő volt rátekinteniük a műholdképekre. Ekkor maga a konvekció ugyan átmenetileg gyengült, csak kevés zivatarfelhő volt jelen a ciklonban, de az határozott szemmel rendelkezett. Ez leglátványosabban a látható tartományú műholdképeken látszott, melyeken úgy tűnt, mintha egy vérbeli hurrikán örvénylene a tenger felett.

Numa szeme 18-án napközben
Forrás: Dundee Sat. Rec. Stat.

 

A ciklon a hosszas ácsorgást követően délután megindult kelet-délkelet felé, és Görögország elérése előtt ismét kialakultak benne erős és szervezett zivatarok. Ezek egy ideig még a szárazföld felett is eléldegéltek, de végül 19-én délelőtt Numa teljesen elvesztette trópusi tulajdonságait.

Numa még egyszer utoljára szervezett és mély konvekciót produkálva 18-án este, Görögország partjai felé közeledve
Forrás: Sat24.com, Kachelmannwetter.com

 

Numa a mérések "szemén" keresztül



A meteorológusok és érdeklődők pechére Numa 16-ára virradó éjszaka haladt át a Szicília és Tunézia közti szigeteken, majd a 19-i partot érés is este történt Görögországban. Éjszakánként viszont sok helyen szünetel a meteorológiai adatközlés a térségben, így viszonylag kevés adat volt elérhető a ciklonról, és ezek egy része sem bizonyult hasznosnak. Hiszen ahogy már korábban is említve lett, a ciklon olyan picurka volt, hogy benne az erősebb szelek a központtól véve csupán néhány 10 km-es sugárra korlátozódtak. Ezt a szárazföldi mérések alá is támasztották, mivel egyik állomáson sem mértek trópusi vihar erősséget (65 km/h-t) elérő átlagos szélsebességet. Pedig a dél-olasz S. Maria Di Leuca településtől alig 70-80 km-re volt a ciklonközpont, de így is csak 45-55 km/h közötti átlagszeleket jelentett 17-én délelőttől másnap délelőttig. Igaz, a legerősebb széllökések többször elérték a 70-80 km/h-t. Hasonló átlagos szélsebességet az egyik görög tengerszorosban fekvő Rio településen mértek még, ott a partot éréskor, 20-ára virradóan 57 km/h volt a legerősebb átlagszél 92 km/h-s lökéssel - tehát hiába a névrokonság, az időjárás messze nem volt olyan szép, mint a copacabana-i strandon. A görögországi partot érés egyben lehetőséget teremtetett a ciklon trópusi struktúrájának mérések általi megerősítésére is. Ezt pedig két tengerparti állomás, Ithaki és és Aitoliko szemléltette a legjobban. Mindkét esetben megjelent a trópusi ciklonokra jellemző gyors és jelentős nyomás-csökkenés, majd -emelkedés a szem átvonulásakor. Emellett a szem átvonulásakor 2-3 °C-kal megemelkedett a hőmérséklet és a harmatpont is, ami megerősítette, hogy a ciklon határozott meleg maggal rendelkezett. Aitoliko esetében a szemfalak átvonulását kísérő kettős szélmaximum és a szemben történő átmeneti szélleállás is markánsan megmutatkozott. A szemfal átvonulását ezen kívül még jól tükrözték a csapadék-intenzitás mérések is.

Az alapvető meteorológiai paraméterek alakulása Numa átvonulásakor Ithaki (fent) és Aitoliko (lent) településeken - a szem az előbbin éjjel 2 óra, míg az utóbbin 4 óra körül vonult át
Forrás: Meteo.gr

 

Azt, hogy a ciklon valójában elérte a trópusi vihar erősséget, az ASCAT műholdas szenzorok  méréseiből lehetett megtudni. Mindamellett, hogy ezeken jól látszott a ciklon átalakulási folyamata is (az erősebb szelek egyre kisebb területre koncentrálódása és az egyre szimmetrikusabb szélmező), a trópusi időszakban 17-én este és 18-án reggel is 75 km/h-s (40 csomós, sötétbarna szélzászlók) átlagszelet mért a műszer, ami megerősítette Numa trópusi vihar voltát. Ráadásul mivel a ciklon struktúrája a két mérés között, 18-án éjfél körül volt a legfejlettebb, és ekkor volt benne a legintenzívebb a konvekció is, a becslések alapján ekkor a 95 km/h-t is elérhette az átlagos szélerősség.

Az ASCAT szenzor mérései (METOP-A/-B műholdak) a Numa ciklonról
Forrás: NOAA

 

Annak ellenére, hogy végül is a vgmax-ok tekintetében egy-egy pilisvörösvári ciklonátvonulás simán lekörözi Numát, a csapadék terén azért kimutatta foga fehérjét. Az ismétlődő, intenzív zivatarokból a központhoz közeli partvidéki helyeken, valamint a délnyugati áramlás torlasztó hatásának kitett görögországi partokon nem egy helyen 100-300 mm csapadék is lehullott 7 nap alatt, és volt, ahol 1 nap alatt is meghaladta vagy megközelítette a 100 mm-t a csapadékösszeg. Mivel a mérési adatok itt is meglehetősen gyéren voltak hozzáférhetőek, ezért feltételezhető, hogy egyes vidékeken ennél több csapadék is előfordult.

 

A 13-a és 19-e közötti teljes csapadékösszeg top 10-es listája:

 

Gaios (Görögország): 290,4 mm

Lefkada (Görögország): 276,4 mm

S. Maria Di Leuca (Olaszország): 246,5 mm

Kerkyra (Görögország): 240,2 mm

Supersano (Olaszország): 217,7 mm

Kefahlnia repülőtér (Görögország): 199,0 mm

Ortanto (Olaszország): 190,0 mm

Vartholomio (Görögország): 187,4 mm

Ithaki (Görögország): 172,0 mm

Zacharo (Görögország): 157,4 mm

 

Az elérhető adatokat és műholdképeket összevetve elsődlegesen az alábbiak szerint becsülhető a ciklon erőssége és útvonala (utóbbinál négyzet jelöli a szubtrópusi, kör a trópusi állapotot):

Zárszóként megemlítendő, hogy Numa volt az első olyan (szub)trópusi ciklon, melynek a kialakulását már napokkal korábban stabilan megfogták a modellek. A GFS pl. már 1 hét távolságból, 11-e óta folyamatosan várta a ciklon trópusivá alakulását, noha a legnagyobb erőssége tekintetében eleinte több fölébecslő futás is előfordult (egyesek hurrikánná erősítették a ciklont), illetve a ciklon konkrét pályája is sokáig bizonytalan volt. A GFS-sel együtt az ECMWF is 11-én kezdte először mutatni a ciklont, majd a következő napokban a többi modell is csatlakozott hozzájuk. Némelyekben szintén megjelentek ugyanakkor túlbecslések, pl. az ARPEGE modellnek is több olyan futása akadt, mely hurrikánnak várta a ciklont. Összességében - már pusztán a korai "észrevétel" és a folytonos előrejelzettség miatt is - azonban viszonylag sikeres volt a ciklon előrejelzése.

 

Műholdkép-animációk a ciklonról:

 

 

-----------------------------------

Írta:

Hérincs Dávid (Zivipötty)

Vissza a hírek főoldalra