2022. december 09., péntek

Ciprián, a ciprusi "medikán"

Érdekességek - Publikálva: 2022-10-26 21:37 | Becsült olvasási idő: kb 9 perc.

A 2022-es szezon első "medikánjára" október közepéig kellett várni, mely a Földközi-tenger keleti medencéje felett alakult ki. A saját részről Ciprián névre keresztelt ciklon elsősorban Krétát és a környező kisebb görög szigeteket, valamint Ciprust érintette, jelentős esőzéseket okozva, a viszonylag kedvezőtlen légköri feltételek miatt azonban nem tudott számottevően megerősödni. A légörvény ezúttal egyik meteorológiai szolgálattól sem kapott nevet, ugyanakkor a Met Office hivatalosan besorolta trópusi viharként, '01M' jelzéssel.


A Ciprián ciklon 6 óránkénti útvonalának és intenzitásának (szélerősség, központi légnyomás) elsődleges becslése

 

A ciklon előzménye egy alacsony nyomású mező volt, mely október 12-én jött létre Szardínia térségében, és lassan kelet-délkelet felé helyeződve 15-ére virradóan elérte Kréta környékét. Ez határozott frontokkal már a kezdeti időszakban sem rendelkezett és több kisebb középpontja volt, ellenben már a kialakulásától kezdve kiterjedt konvekciót produkált az érintett területeken. 15-én napközben Krétától délkeletre egy új ciklonközpont alakult ki, mely hamar a dominánssá vált. A ciklon északkeleti oldalán egy hidegfront jellegű, hosszan elnyúló konvergencia-zóna is létrejött, melyen délutánra egy terjedelmes zivatarrendszer fejlődött ki, ami északkelet felé haladva érintette Kréta keleti részét, az északkeletebbre fekvő szigeteket, majd estefelé, már gyengülőben Törökország délnyugati partvidékét is. Ezzel együtt a zivatartömb késő délután el is távolodott a ciklon központjától, így az akkortól már a török Muğla radarképein is megfigyelhető volt, eleinte Krétától kissé keletre, majd fokozatosan dél-délkelet felé indult meg. 16-ára virradóan ugyanezen konvergencia mentén egy újabb nagy kiterjedésű zivatarrendszer fejlődött ki, nagyobbrészt a tenger felett vonulva, de egyes zivatarok érintették Ciprust és a környező dél-törökországi területeket. A ciklon jól fejlett központja ekkor még "csupasz", azaz érdemi konvektív gócoktól mentes volt, az örvénylő struktúrájú alacsonyszintű felhőzet azonban jól megfestette.

A Ciprián ciklon még mérsékelt övi jelleget mutatva, kiterjedt zivatarrendszerekkel az északkeleti, keleti oldalán október 15-én 13:15 UTC-kor és október 16-án 06:15 UTC-kor


Radarkép-animáció a 15-ei zivatarrendszerről (09:42-20:00 UTC)

 

16-án a nap második felére a korábbi nagy zivatarrendszer feldarabolódott, legyengült, ezzel együtt pedig már a ciklon központjának közelében is konvekció indult meg. Az erősebb magassági szél azonban megakadályozta, hogy ez körbetekeredjen, így az estére újból rendszerbe szerveződő záporok, zivatarok mindvégig az északkeleti térnegyedben maradtak, viszont már határozottabban kapcsolódtak a központ áramlási rendszeréhez, mint a korábbiak. Mindez jelezte, hogy Ciprián szubtrópusivá alakult. 17-én reggelre a nagyobb zivatartömb Ciprust érintve fokozatosan legyengült, de ezzel egy időben újabb zivatarok keletkeztek immár a ciklon központjának közvetlen közelében, annak északnyugati, északi oldalán. Ezek a magassági szél átmeneti gyengülésével napközben egyre kiterjedtebbek és szervezettebbek lettek, a déli, délutáni órákban már teljesen körbevették a ciklonközpontot. Emellett jól fejlett spirális csapadéksávok is kialakultak, melyek az Antalya-i radarméréseken is megfigyelhetőek voltak. Eközben a magasban egy jellegzetes, szétterülő fátyolfelhő-ernyő jött létre a ciklon felett, főként az északi felén. Ezek arra utaltak, hogy Ciprián időközben trópusivá alakult. A légörvény délután megközelítette Ciprus délnyugati határát, de ezután nyugat felé fordult, és távolodni kezdett a szigettől.


A Ciprián ciklon már trópusivá alakulva október 17-én, kezdetben (08:15 UTC) még csak a központjától északra korlátozódó, később (13:05 UTC) viszont már kiterjedt, a központot teljesen körbevevő és spirális karokba rendeződő konvekcióval


Radarkép-animáció a 17-ei szervezett, spirális csapadékkarokról (10:30-20:00 UTC)

 

17-én késő estétől azonban újból erősödni kezdett a magassági szél a ciklon felett, amely egyrészt megnövelte a szélnyírást. Emellett középszinten szárazabb légtömeg sodródott a térségbe, ami be is keveredett a ciklon áramlási rendszerébe. Ezek hatására a konvekció éjszaka gyorsan legyengült, és 18-án napközben sem alakultak ki erősebb csapadékgócok a központ körül, de késő este az északi oldalon létrejött egy erősebb zivatar, mely néhány órán keresztül életben is maradt. A jelentősebb takarófelhőzet hiányában remekül megfigyelhető volt a műholdképeken a trópusi ciklonokra jellemző szimmetrikusan örvénylő, szinte szabályos körökben elhelyezkedő alacsonyszintű felhőzet. A ciklon napközben még délnyugat felé mozgott, de délután lelassult, majd lassan visszafordult kelet, északkelet felé. 19-én délelőtt ismét erőteljes konvekció indult meg a központtól északra, északkeletre, mely tartósnak is bizonyult, 8-9 órán keresztül sorra termelődtek a zivatarok, melyek olykor intenzívek voltak, az Antalya-i radaron 55-60 dBZ-s gócok is feltűntek. Ciprián eközben fokozatosan közeledett Ciprus felé, de a zivatarok végül nem érték el a szigetet, este gyorsan szétestek. A ciklon központja azonban nem sokkal ezután partot ért Paphos közelében, de ekkor már csak inkább záporok fordultak elő a környezetében, bár éjjel az északnyugati, északi területeket érintve még kipattantak zivatarok is. A ciklon 20-án délelőttre áthaladt a szigeten, és ezután strukturálisan is egyre szervezetlenebbé vált, végül késő délután a szír-török partvidéket megközelítve fel is oszlott.


A Ciprián ciklon minimális konvekcióval október 18-án 08:05 UTC-kor és erőteljes konvekciót produkálva a központjától északra, északkeletre 19-én 13:20 UTC-kor


Radarkép-animáció 19-ei, a ciklon központjától északra kialakuló/újratermelődő, időnként intenzív zivatarokról (08:00-16:00 UTC)

 

Mivel a kedvezőtlen légköri feltételek nem tették lehetővé a megerősödését, a ciklonban mindvégig a (szub)trópusi vihar és a -depresszió kategóriák közti 64 km/h-s választóvonal körül ingadozott a szélerősség, melyet a szárazföldi meteorológiai állomások és a hajók adatai, valamint a műholdas szélmérések is megerősítettek. Az egyes fázisai viszont főként az utóbbi kettő alapján jól elkülöníthetőek voltak. A mérsékelt övi és szubtrópusi időszakban a legnagyobb szélsebességek még a ciklonközponttól távol, főként attól nyugatra (a hátoldalon) fordultak elő. 16-án reggel az 'EUMDE17' azonosítójú hajó 96 km/h-s átlagszelet is mért ezen a területen, ez ugyanakkor némileg megkérdőjelezhető, mivel a közelében haladó '9XLHEBZ' azonosítójú hajó csupán 70 km/h körüli maximális szélsebességet regisztrált. 17-étől a trópusivá alakulásnak megfelelően már közvetlenül a ciklonközpont körül, kis területre korlátozódva jelentkeztek a legerősebb szelek, és a műholdas mérések megerősítették, hogy a szélmező jóval szimmetrikusabb lett.


Az ASCAT-B és ASCAT-C szenzorok szélmérései (csomóban) a jelzett időpontokban

 

A ciklonhoz kapcsolódó legfőbb károkozó jelenség a csapadék volt. Az ismétlődő, olykor intenzív záporokból, zivatarokból Krétán és a környező kisebb görög szigeteken, valamint Cipruson egyaránt előfordultak 100 mm feletti csapadékösszegek az érintett 4-5 nap során, Krétán Asi Gonia, Aghios és Moni Toplou településeken pedig október 15-én a napi mennyiség is 100 mm felettinek bizonyult. Megjegyzendő, hogy bár a szigettől 16-án már eltávolodott a ciklon, a hátoldalán fellépő tartós északias áramlás a hegyeknek nekiütközve további, helyenként kiadósabb orografikus esőzéseket eredményezett a magasabban fekvő helyeken és a sziget északi, északnyugati részén. Cipruson általában 17-én hullott a legtöbb, helyenként 50-100 mm közötti csapadék, amikor a ciklon megközelítette a szigetet és még kiterjedten okozott záporokat, zivatarokat. Ezen a napon Ayia Napa tengerpartján egy tornádót is megörökítettek (videók). 19-én és 20-án, a partotéréskor viszont már csak a sziget északnyugati csücskében fordultak elő nagyobb, 40-70 mm körüli csapadékösszegek, köszönhetően annak, hogy 19-én napközben a ciklonközponttól északra, északkeletre zajló intenzív és tartós konvekció szinte mindvégig a tenger felett maradt, csupán ezt a területet érintette. A heves esőzések helyenként villámárvizeket okoztak a szigeteken, melyeknek Krétán legalább 1 halálos áldozata is volt.

 

Hely Napi csapadék 10.15. (mm) Napi csapadék 10.16. (mm) Napi csapadék 10.17. (mm) Napi csapadék 10.18. (mm) Teljes csapadék (mm)
Asi Gonia 123,8 45,2 11,2 21,8 202,0
Aghios 157,6 23,0 0,0 0,0 180,6
Sebronas (hegy) 98,0 30,0 11,4 38,2 177,6
Kouremenos* 85,9 88,4 0,3 0,0 174,6
Askyfou (hegy) 62,0 36,6 18,4 30,0 147,0
Spili 92,8 29,8 10,2 11,8 144,6
Neapoli 69,4 70,0 1,0 0,2 140,6
Samaria (hegy) 73,4 52,2 6,0 3,0 134,6
Potamoi (hegy) 80,6 33,6 15,8 3,0 133,0
Anogeia (hegy) 59,6 40,0 14,0 15,2 128,8
Tzermiadon (hegy) 70,8 14,0 25,8 11,2 121,8
Kakopetros 74,8 18,4 3,6 24,8 121,6
Therisos 53,4 13,6 12,0 36,8 115,8
Moni Toplou 105,4 0,2 0,0 0,0 105,6
Kalo Chorio* 83,6 19,0 0,0 0,0 102,6
Heraclion / kelet 89,2 0,0 0,0 0,0 89,2
Sitia 88,8 0,2 0,0 0,0 89,0
Tourloti* 80,8 7,4 0,0 0,0 88,2
Finokalia 78,4 7,6 0,8 0,0 86,8
Fourfouras 49,6 20,0 5,8 1,0 76,4
Plaka / Elounda 54,4 18,4 2,0 0,0 74,8
Ierapetra 56,6 6,6 0,0 0,0 63,2
Orino* 33,6 25,6 2,0 0,0 61,2
Heraclion / nyugat 50,0 0,0 0,2 0,2 50,4
Masiá* 0,0 1,8 46,3 0,3 48,4
Kattavia 17,6 24,4 0,0 0,0 42,0
Emponas 23,0 15,6 0,0 0,0 38,6
Sisi 37,2 0,0 0,2 0,0 37,4
Lindos 33,6 0,8 0,0 0,0 34,4
Kasos 29,0 2,0 0,0 0,0 31,0

A ciklonhoz kapcsolódó csapadékmennyiségek Krétán és a környező szigeteken
(a vastag számok az adott napi maximumot jelzik)
*amatőr meteorológiai állomás adata

 

Hely Napi csapadék 10.15. (mm) Napi csapadék 10.16. (mm) Napi csapadék 10.17. (mm) Napi csapadék 10.18. (mm) Napi csapadék 10.19. (mm) Napi csapadék 10.20. (mm) Teljes csapadék (mm)
Empa* 53,6 37,1 43,2 0,0 19,5 0,0 153,4
Sea Caves / Peyia* 14,0 22,3 18,5 0,0 78,0 0,0 132,8
Paphos airport 55,0 20,6 41,3 0,0 9,9 0,0 126,8
Peyia* 18,5 22,8 26,7 4,1 42,4 0,0 114,5
Sia* 1,5 32,5 76,7 0,0 1,8 0,0 112,5
Ormideia* 0,0 30,0 79,0 0,0 0,8 0,2 110,0
Paphos* 32,7 22,1 22,6 0,0 20,6 0,0 98,0
Lefke 4,6 21,7 15,0 15,8 18,2 8,4 83,7
Larnaca airport 0,8 10,0 70,2 0,2 0,4 1,0 82,6
Yesilirmak 1,6 16,8 7,5 0,0 22,5 30,1 78,5
Miliou* 24,9 14,7 19,6 2,5 9,7 2,0 73,4
Latsia* 0,0 24,9 47,2 0,3 0,0 0,0 72,4
Peristerona* 22,9 17,7 19,6 1,0 8,7 0,2 70,1
Limassol* 2,7 23,0 34,3 0,0 6,9 0,0 66,9
Larnaca* 0,0 26,0 38,6 0,0 0,0 0,0 64,6
Morphou 0,6 9,3 25,0 0,0 21,0 5,9 61,8
Famagusta / Ammocho 0,0 16,1 40,7 0,0 1,7 1,8 60,3
Athalassa 0,4 17,0 35,0 0,0 0,0 0,0 52,4
Akdeniz 1,0 28,2 7,4 0,0 3,0 11,4 51,0
Lefkoniko 0,0 8,0 35,2 0,0 0,0 0,0 43,2
Moni* 0,3 19,5 17,1 0,3 5,4 0,0 42,6
Akrotiri 4,2 21,2 10,8 0,0 2,2 0,0 38,4
Tymbu / Nicosia 0,2 17,0 20,0 0,0 0,0 0,0 37,2
Iskele 0,0 15,5 10,0 0,0 10,8 0,0 36,3
Gecitkale 0,0 19,7 14,0 0,0 0,2 0,0 33,9
Kyrenia 0,5 9,8 14,4 0,0 0,0 0,0 24,7
Ayia Napa* 0,3 5,6 4,1 0,0 0,0 2,3 12,3

A ciklonhoz kapcsolódó csapadékmennyiségek Cipruson
(a vastag számok az adott napi maximumot jelzik)
*amatőr meteorológiai állomás adata

 

A korábban bemutatott török radarképek mellett 17-én 15:41 UTC-kor és 19-én 05:48 UTC-kor a GPM műhold DPR szenzorának mérése is érintette a ciklont. Ez többek között szintén végez csapadék-reflektivitás mérést, vertikálisan 125 m-es, horizontálisan 5×5 km-es felbontással, így jól vizsgálható vele például a trópusi ciklonok csapadékmezőinek térbeli elrendeződése. A 17-ei mérés közel esett Ciprián legerősebb és strukturálisan legszervezettebb állapotához. Ekkor 4 jól elkülönülő spirális csapadékkar volt analizálható (A-D), melyek közül főként az A és B jelűhöz kapcsolódtak erősebb, helyenként 50 dBZ körüli reflektivitású csapadékgócok, melyek közül a ciklonközponttól északra és északkeletre lévők 200 mm/h feletti csapadékintenzitást produkáltak. A 19-ei mérés még az intenzív konvekció megindulása előtt érintette a ciklont, de két erősebb, 45-50 dBZ reflektivitású csapadékgócokat is tartalmazó, egymástól élesen nem elkülönülő csapadékkar (A, B) már ekkor is megfigyelhető volt a központtól északra húzódó sávban, távolabb pedig még további, gyengébb sávok (C, D) is voltak. A legnagyobb csapadékintenzitások ekkor 80-100 mm/h közöttinek adódtak. A vertikális metszeteken mindkét napon jól elkülönültek az erősebb zivatargócok, melyekben a 40 dBZ-s intenzitás 5 km köré is felnyúlt, a legmagasabb felhőtetők pedig 9-10 km körüliek voltak.

 

Megjegyzések:

A felhőtető magasság jelen esetben valójában a műhold által az adott 5×5 km-es négyzetben érzékelt reflektivitási "oszlop" legmagasabb szintje.

Mivel a 17-én a műhold mérési nyalábja hozzávetőlegesen ÉNy-DK irányban haladt végig a ciklon felett, a vertikális metszeteknél ez adja az 5 km-enként elhelyezkedő 1. horizontális indexeket, míg a szintén 5 km-enként szereplő 2. horizontális indexek erre merőlegesen, DNy-ról ÉK felé szerepelnek. A 19-ei képnél a mérési nyaláb, és ennek megfelelően az 1. horizontális indexek hozzávetőlegesen DNy-ÉK, míg a merőleges 2. horizontális indexek DK-ÉNy irányúak - itt az indexek "balról jobbra" növekednek.

A DPR szenzor által mért refelktivitás, csapadék-intenzitás és felhőtető magasság október 17-én 15:41 UTC-kor


A DPR szenzor által mért refelktivitás vertikális metszetei az erősebb csapadékkarokon keresztül október 17-én 15:41 UTC-kor


A DPR szenzor által mért refelktivitás, csapadék-intenzitás és felhőtető magasság október 19-én 05:48 UTC-kor


A DPR szenzor által mért refelktivitás vertikális metszetei az erősebb csapadékkarokon keresztül október 19-én 05:48 UTC-kor

 

Műholdkép-animációk a ciklonról (infravörös, látható és felhőtető-hőmérséklet):

Felhasznált műholdképek, adatok: EUMETSAT, Kachelmannwetter, Sat24, Turkish State Met. Service, ASCAT, InfoClimat, Ogimet, Weather Underground

Vissza a hírek főoldalra