2020. október 29., csütörtök

Bazi nagy görög hakni: Ianos és Alpha

Érdekességek - Publikálva: 2020-09-24 22:34 | Becsült olvasási idő: kb 9 perc.

Az idei atlanti hurrikánszezon meglehetősen aktív, május vége óta szinte futószalagon érkeznek a trópusi ciklonok. Ennek köszönhetően a július elején keletkezett Edouard trópusi vihartól kezdve minden névvel ellátott ciklon megdöntötte az aktuális kezdőbetűre vonatkozó legkorábbi kialakulás rekordját, és augusztus végére már túljutottunk az M betűn, így egyre gyakrabban felmerült a kérdés, hogy vajon elfogy-e az előre megadott 21 tagú névlista, és 2005 után ismét elő kell-e venni a névadáshoz a görög ABC-t. Miután pedig a hurrikánszezon csúcsának számító szeptember első felében már néhány naponta jöttek létre az újabb és újabb ciklonok, inkább az lett a kérdés, hogy mikor fog erre sor kerülni. A válasz szeptember 18-a lett, ekkor született meg ugyanis az Alpha nevű szubtrópusi vihar, ráadásul nem is akárhol: Portugália partjainál! A görög nevű ciklonnak pedig akadt egy görög társa is a Földközi-tengeren: az Ianos nevű (hivatalosan nem besorolt) trópusi ciklon ugyanis ugyanazon a napon érte el Görögországot.

Az Alpha szubtrópusi és az Ianos trópusi ciklon szeptember 18-án

 

Ianos
A ciklon kialakulásában némileg közreműködött egy magassági hidegörvény is, mely még szeptember 7-én jött létre Földközi-tenger nyugati medencéje felett, majd lassan délkelet felé mozgott, útja során zivatarokat okozva előbb a Baleár-szigetek, aztán Korzika és Szardínia, végül pedig Dél-Olaszország és Tunézia térségében. Emellett szeptember 14-én a Szidra-öböl felett egy gyenge ciklonális mező keletkezett, melynek északnyugati részén, egy hosszan elnyúló összeáramlási-zóna mentén napközben már tartós zivatarképződés zajlott, részben az említett, de már gyengülőben lévő magassági hidegörvény támogatásával. Estétől a konvekció és ezzel együtt a ciklon is egyre koncentráltabbá vált, éjjel pedig már szervezett, örvénylő struktúrát öltöttek a zivatarok. És mivel a műholdas szélmérések ekkor már 65 km/h körüli szelet mutattak, ezzel megszületett a görög meteorológiai szolgálat által Ianos névre keresztelt trópusi vihar (a médiában egy amatőr szervezet által adott Cassilda névvel is lehetett találkozni, míg a berlini Freie Universität-től az Udine nevet kapta a ciklon).

 

A frissen kialakult Ianos ciklon szeptember 15-én 02:30-kor (líbiai/görög idő szerint), amikorra az intenzív konvekció már jellegzetes örvénylő struktúrát öltött, spirális karokkal

 

Az újdonsült ciklon 15-én napközben nem változtatta számottevően erejét, mivel átmenetileg legyengült a hozzá kapcsolódó konvekció. Viszont a vihar meleg, 27-28 °C-os víz felett helyezkedett el, és a légköri körülmények is kedvezőek voltak, így csak idő kérdése volt, hogy mikor indulnak be újra a zivatarok. Ez végül a délután második felében következett be, este pedig egy egyre terebélyesedő "konvektív tányér" alakult ki a nappali műholdképeken már jól láthatóan szervezetté, szimmetrikussá vált alacsonyszintű központtól alig észak-északkeletre, igen magasra nyúló, -65 °C körüli felhőtető-hőmérsékletű zivatarokkal, ami jelezte, hogy az átmeneti stagnálás után erősödni kezdett a ciklon.

 

Ianos "konvektív tányérja" szeptember 15-én 20:45-kor, intenzív zivatarokkal

 

Az erőteljes konvekció az éjszakai órákban és 16-án a nap első felében is kitartott, amint Ianos lassan észak felé haladt. Ám mivel ekkor még némi szélnyírás is jelen volt a ciklon környezetében (a magasban erősebb délies szél fújt), ezért a kora délutáni órákig a zivatarok az alacsonyszintű központtól északra helyezkedtek el. Délután viszont fokozatosan gyengült a nyírás, aminek köszönhetően a konvektív cellák egyre jobban körbeforogtak, és végül szinte teljesen körbezárták az alacsonyszintű központot. Ianos ekkor már vérbeli trópusi ciklonnak nézett ki, rövid időre még egy szemszerű képződmény is kialakult a központjában. Ezzel együtt átmenetileg jelentősebben is megerősödhetett a ciklon, volt olyan műholdas mérés, amelyik a kora esti órákban már hurrikán erejűnek mutatta 120 km/h körüli szélsebességgel. Ezt ugyanakkor más mérések nem támasztották alá, így minden bizonnyal még "csak" erős trópusi vihar lett 100-110 km/h körüli szélerősséget produkálva.

 

Az Ianos ciklon gyors fejlődése 16-án délután látható és felhőtető-műholdképeken. A piros X jelöli az alacsonyszintű központ helyzetét. A képpárok időpontjai: 14:30, 16:15, 17:45

 

Amint a fenti felhőtető-hőmérséklet műholdképek sorozatán látható volt, mialatt Ianos struktúrája egyre szervezettebbé vált, a konvekció fokozatosan gyengülni kezdett, és késő estére elfogytak az erősebb zivatarok a ciklon környezetéből. És mivel ezek másnap reggelig nem is tértek vissza, valószínűsíthető, hogy ezzel maga a ciklon is vesztett kissé erejéből. Ez a jelenség olykor megfigyelhető más trópusi ciklonoknál is, és ennek a legfőbb oka általában az, hogy a konvekcióból származó hőfelszabadulás a körbetekeredés miatt hirtelen jelentősebb mértékben növeli a hőmérsékletet a magasban a ciklon központjában, ami pedig az instabilitás (többnyire átmeneti) csökkenéséhez vezet. Ianos ugyanakkor a műholdas mérések tanúsága alapján szárazabb levegőt is szívott magába dél-délkelet felől, ami nagyobb mértékben hozzájárulhatott a zivatarok tartós hiányához.

A ciklon 17-én keleties irányba fordult, és Görögország felé indult meg. A reggeli órákban ismét aktív konvekció kezdődött a központja körül, mely délutánra az előző napinál szervezettebb lett, az újabb és újabb zivatarok rendre "körbejárták" a központot, időnként szemet kialakítva. A szemfal ugyanakkor többször nyitottá vált kisebb-nagyobb zivatarmentes réseknek köszönhetően, mivel némi száraz levegő még mindig hatással volt a ciklonra, időszakosan a konvekció gyengülését okozva. Ennek ellenére Ianos feltehetőleg növelte erejét, bár erről az időszakról igen kevés mérés állt rendelkezésre.

 

Az átmeneti gyengülés után 17-én délutánra a korábbiaknál szervezettebb struktúrát öltött a ciklon, időszakosan szemmel

 

18-ára virradó éjszaka, közvetlenül a partot érés előtt már hosszabb ideig megfigyelhető volt a szem Kefalónia szigetétől délnyugatra, és ennek mérete csökkent, mely tipikusan az erősödő ciklonok jele. Emellett ezekben az órákban a ciklon nyugati oldalán a délutáninál tartósabb mélykonvekció alakult ki. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a ciklon éjfélre elérhette az 1-es kategóriájú hurrikánnak megfelelő 120 km/h-s szélsebességet. Ezt valamelyest alátámasztotta az is, hogy helyi idő szerint 6 órakor, néhány órával a partot érés után Kefalónia repülőterén 988 hPa volt a légnyomás (a 9 órás 994,5 hP-os adat +6,5 hPa / 3 órás nyomás-tendenciája alapján), ami a partot érés idején néhány hPa-lal alacsonyabb is lehetett. Az atlanti-óceánon pedig a tapasztalatok alapján egy 120 km/h körüli szélsebességgel rendelkező 1-es kategóriájú hurrikánban a légnyomás átlagosan 985-988 hPa körüli. Emellett Kefalónia, Itháki és Zákinthosz szigeteken 130-140 km/h-s széllökéseket is mértek.

 


A délutáninál szervezettebbé váló ciklon szeme Kefalónia szigetétől délnyugatra 18-án 00:45-kor, majd éppen a sziget felett 04:30-kor

 

Ianos napközben szinte megállt Görögország nyugati partvidékén, és eleinte a struktúrája is szervezett maradt jól fejlett, szimmetrikus belső maggal. Így csak lassan vesztett erejéből, és a Jón-szigeteken délelőtt még tartósabb szélvihart okozott 100 km/h körüli széllökésekkel, valamint kiadós, helyenként 150-200 mm csapadék hullott. Emellett Görögország középső részén, az Athéntól északra, északnyugatra fekvő régiókban is sokfelé  elérte a csapadékösszeg a 100-300 mm-t, ami elsősorban az országot észak-déli irányban átszelő hegylánc torlasztó hatásának volt köszönhető, mivel ez felfogta a ciklon áramlási rendszerében az Égei-tenger felől érkező páradús légtömegeket. Mindeközben a hegység nyugati, főnös oldalán a ciklon közelsége ellenére sokfelé 50 mm alatt maradt a csapadékmennyiség, sőt, voltak olyan helyek, ahol csupán 10 mm körüli eső esett. Az országban elsősorban a sok csapadék miatt kialakuló, helyenként jelentős villámárvizek és földcsuszamlások okoztak károkat, sajnos emberéleteket is követelve. A Jón-szigeteken emellett jelentősek voltak a szélkárok is.

 

A még meglehetősen szervezett konvekcióval és jól fejlett belső maggal rendelkező ciklon 18-án 15:45-kor

 

3 napos (szeptember 17-20) csapadékösszegek Görögország középső részén - az ábra bal szélén jól láthatóak a hegyek által előidézett jelentős különbségek a szél felőli keleti és a szélárnyékos nyugati oldal között (kattintással nagyítható, forrás: Meteo.gr)

 


További csapadékadatok Görögországból
(*: mérési időszak 06-06 UTC között, egyébként éjféltől éjfélig)

 

A Thesszáliai-síkságon kialakult árvizek (türkizkék területek) a ciklon után a Sentinel-2 műhold felvételén, középen kissé balra Kardista, tőle északnyugatra a kép bal szélén Mouzaki városa (kattintással nagyítható, forrás: Meteo.gr)

 




A szélvihar által partra vetett és megtépázott hajó Kefalónia szigetén, valamint a kiadós esőzések által kialakult jelentős árvizek Mouzaki-ban és térségében (forrás: BBC /EPA, REUTERS/)

 


Földcsuszamlás után a Kefalónia szigetén fekvő Asos-ban (forrás: Twitter)

Twitter videó szintén Kefalóniából a villámárvízről és földcsuszamlásról: link

 

Egy észak felől közeledő hidegfront hatására Ianos este dél-délkelet felé indult meg. Addigra már jelentősen gyengült, éjjel pedig egy időre meg is szűnt a környezetében a konvekció. Ezzel átmenetileg trópusi depresszióvá gyengült a ciklon is, ugyanis a környező szárazföldi és hajós mérések alapján nem érte el benne a szélsebesség a trópusi vihar kategória alsó határának számító 65 km/h-t. 19-én reggel azonban a ciklonközpontban ismét tartós zivatarképződés indult meg. Ez délután szervezett struktúrájú, bár a korábbiaknál jóval kisebb méretű belső magot alakított ki, melynek központjában estefelé még egy apró szemszerű képződmény is kialakult. Hajós mérések is alátámasztották, hogy a ciklon ekkorra visszaerősödött, és közepes intenzitású trópusi vihar lett 85 km/h körüli szélerősséggel.

 

A meglehetősen apró, de jól fejlett, szemszerű képződménnyel rendelkező Ianos ciklon 19-én 18:45-kor Kréta partjaitól nyugat-délnyugatra

 

A líbiai-egyiptomi határ felé közeledve 21-ére virradóan végül a megnövekedő szélnyírás megadta a kegyelemdöfést a ciklon számára. Bár a késő délutáni órákig még folyamatos és időnként intenzív konvekciót produkált, az egyre erősebb magassági szél miatt ez fokozatosan áthelyeződött az északkeleti oldalra, "csupaszon" hagyva a ciklon még mindig jól fejlett, körszimmetrikus alacsonyszintű központját. 21-én estére elhaltak a zivatarok, mellyel Ianos poszt-trópusi ciklon lett, és így, egy alacsonyszintű, örvénylő felhőmezőként  érte el Egyiptom északnyugati partvidékét másnap délelőtt, ahol aztán rövidesen végleg feloszlott.

A ciklonnak meglehetősen hosszú, 5 és 3/4 napos élettartam jutott, ráadásul ezalatt végig trópusi volt, mely a Földközi-tenger felett kialakuló szubtrópusi és trópusi ciklonok esetében ritkaságnak számít. Érdekességként megjegyzendő, hogy ezzel az élettartammal az idei atlanti hurrikánszezon ciklonjainak több, mint felét maga mögé utasította, mely egyben jól mutatja, hogy hiába alakult ki sok trópusi vihar idén, ezek többsége igen rövid, csupán 3-4 napos élettartammal rendelkezett.

 

Ianos végórái: a nyírás miatt az északkeleti oldalra sodródó konvekció 20-án 13:00-kor, majd a hátramaradt alacsonyszintű örvény partot érése 21-én 12:00-kor

 

Műholdkép-animációk a ciklonról:

 

 

 

Alpha:
Élettartam tekintetében a szezon 22. névvel ellátott ciklonja sem tudott labdába rúgni, mely a 21 névből álló éves lista elfogyása után az Alpha nevet kapta. Ennek előzménye egy mérsékelt övi ciklon volt, mely a nyugati áramlásról az Ibériai-félszigettől nyugatra leszakadva délkelet felé indult meg, mellyel kissé melegebb, 21-23 °C körüli hőmérsékletű víz fölé helyeződött. Ez a ciklon felett a magasban elhelyezkedő hideg levegővel jelentős instabilitást okozott, aminek köszönhetően 15-étől tartós zivatarképződés zajlott a ciklon központja körül. Ennek végeredményeképp 17-ére egy apró, de jól fejlett központi magot alakított ki a ciklon tartós, spirálisan felcsavarodó konvekcióval, mely időnként szemszerű képződményt létrehozva teljesen körbevette a központot.

 

A leendő Alpha szubtrópusi ciklon jól fejlett központi konvekcióval 17-én 11:45-kor (portugál idő szerint)

 

A ciklon struktúrája 18-án sem változott számottevően, továbbra is folyamatos konvekció zajlott hozzá kapcsolódva, a hajnali-reggeli órákban, majd egy átmeneti kisebb visszaesést követően a késő délutáni órákban teljesen körbevéve a ciklonközpontot. Mindezek ellenére a rendszer hivatalosan csak a késő délutáni órákban, nem sokkal a partot érés előtt kapta meg a szubtrópusi vihar besorolást, és ezzel az Alpha nevet az amerikai Nemzeti Hurrikánközponttól. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a szezon végi elemzésekben korábbra teszik majd a besorolás időpontját, ahogy ez egyébként a térségben az elmúlt évben kialakult szubtrópusi és trópusi ciklonok esetében többször is előfordult. Alpha közepes erősségű szubtrópusi viharként, 85 km/h-s szélsebességgel és 90-100 km/h körüli széllökésekkel ért partot kora este a portugáliai Marinha Grande településtől nyugatra. Kis méretének és nem túl erős voltának köszönhetően maga a szubtrópusi vihar nem okozott jelentősebb károkat, viszont a hozzá kapcsolódó zivatarokból néhol például tornádók is kialakultak. A szárazföld felett éjszaka gyorsan legyengült a szubtrópusi vihar, és másnap reggelre fel is oszlott.

 


A kis méretű, de szervezett konvekcióval rendelkező szubtrópusi vihar Portugália közelében 18-án 09:00-kor, illetve közvetlenül a partot érés előtt 17:45-kor

 

A portugál meteorológiai szolgálat radarképein is jól megfigyelhető volt a (szub)trópusi ciklonokra jellemző spirálisan felcsavarodó és erősen örvénylő csapadékmező a partot érés előtt és alatt (forrás: IPMA)

 

Műholdkép-animációk a ciklonról:

 

 

Felhasznált műholdképek, adatok: EUMETSAT, Kachelmannwetter.com, Sa24.com, ASCAT, NHC, UKMet, Meteo.gr, Infoclimat, Ogimet

Vissza a hírek főoldalra