2024. július 21., vasárnap

Viharvadászat délnyugaton

Viharvadászat - Publikálva: 2023-07-14 11:38 | Becsült olvasási idő: kb 4 perc.

A csütörtöki nap igazi kuriózumnak számított a viharvadászok életében. A délnyugati megyékben több viharvadász csapat vadászta le az ottani szupercellás zivatarokat. Megérkeztünk az ők képeikkel, beszámolóikkal. 

Kiss Kevin és Zsombok Imre beszámolója: 

 

A délelőtti órákban szemezgettünk már a dolgokkal, hogy merre kellene elindulnunk. A hivatalos OMSZ által kiadott veszélyjelzés is a déli megyéket preferálta és a modellek nagyobb része is a délnyugati megyéket támogatta szupercellás konvekció létrejöttére. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy első körben Pécs környékét kellene megcélozni, aztán onnan azért könnyen tudunk mozdulni bármelyik irányba. Délután 1 körül indultunk el Budaörsről, utunk a bólyi benzinkútra vezetett, ahol kb. 3 óra környékén lenn is voltunk. Ott az aktuális radarképeket áttekintve arra az elhatározásra jutottunk, hogy a nyugat felől érkező első szupercellás zivatart meg kellene csípni, így visszamentünk Dunaszentgyörgy Vetle-puszta térségére. Nyugat felől eszméletlen struktúrával érkezett a zivatar, viszonylag sok lecsapó villámot produkált. A cella útját átmeneti szélerősödés, kisebb méretű jég és intenzív csapadék kísérte. Közben a szemeinket Horvátország irányába szegeztük, ahol egy Szlovénia keleti feléből indult, eléggé erős, klasszikus szupercella haladt (és mint később kiderült, a nap fénypontja). Úgyhogy lábunkat „kissé" megnyújtva megcéloztuk Siklós környékét, de időközben azért láttuk, hogy a fő csapásvonal határainkon kívül lesz, így végül Drávaszabolcsot érintve kimentünk Horvátországba. A gyors áramlás miatt nagyon sietnünk kellett, így elindultunk Belistye irányába, ahol útközben gyorsan csináltunk egy-egy képet a szupercelláról, ugyanis gyakorlatilag szárazon elkezdett esni a jég és nem volt egy kellemes érzés. Veliskovce faluban megpróbáltunk továbbra is a szupercella elé kerülni, de eszméletlen mennyiségű port kavart fel, hogy inkább menekülőre fogtuk a dolgokat. Gyorsvonati sebességgel elért minket a góc, az autó kapta a nagyobbnál nagyobb (~ 3-4 cm átmérőjű) jegeket, szó szerint olyan félelmetes hangokkal esett az autóra, hogy az hittük, hogy betöri a szélvédőt, oldalablakokat. Gyorsan kerestünk egy közeli benzinkutat, ahová be tudtunk húzódni, ez pedig a belistyei benzinkút volt, ahol hellyel-közzel biztonságba helyeztük az autót. Nem túlzunk, de nagyjából 15 másodpercünk volt elmenekülni a monstrum elől. A szupercella ott végül totálisan elért minket, kb. 2 percen keresztül esett ott is szárazon a jég viharos erejű szél kíséretében. A jellemző jégátmérő 3-4 cm között volt. A jégzápor után megérkezett az intenzív csapadék is, a minimum látás a csapadékmaximum idején kb. 6-800 méter lehetett. Egész gyorsan átvonult az egész, elkezdett szakadozni a felhőzet, közben a Nap is kisütött, és egy gyönyörű szivárványt is sikerült lencsevégre kapni. Belistyén is keletkeztek károk, kisebb-nagyobb faágak törtek le, valamint a vetéseket sem kímélte az időjárás. Összességében egy nagyon sikeres viharvadászatot zártunk, így este teli élményekkel, elégedetten indultunk hazafelé.  

 

 

A dunaszentgyörgyi cella csapadéksávval és lecsapóval...

 

 

... és a pozíciója radaron

 

 

Érkező csapadékfüggöny

 

 

A horvát szupercella Drávaszabolcsról

 

 

Szupercellás zivatar Belistye térségéből

 

Jégverés Belistyén

 

 

Az elvonuló szupercellás zivatar szivárvánnyal (Belistye)

 

Radarképen pedig így nézett ki

 

Harcz Endre (Floo) beszámolója, aki Varjas Kornéllal (Wetsom) vadászott:

Gyönyörű klasszikus szupercellát vadásztunk le Wetsommal. Nem nagyon volt kedvem elindulni, fáradt voltam, meg féltettem a kertészetemet itthagyni, de aztán úgy voltam vele, lehet idén már nem lesz ennyire jó alkalom, így nekiindultam Wetsomért Nagyatádra, aztán onnan Babócsa felé vettük az irányt. Útközben kiderült, nem vittem magammal sem jogsit, sem papírokat, semmit. Ez akkor lett probléma, amikor kiderült Barcsról nézelődve, hogy a falfelhő a határon kívül fog menni. Ment a matek, hogy mit csináljunk, mert a Darány-Sellye-Harkány útvonallal az volt a probléma, hogy nem tudunk dél felé menekülni ha ránk jönne az öklömnyi jég, és fedezéket nyújtó hely nem nagyon van arrafelé. A határon meg papírok nélkül nem mertünk átmenni. Aztán egy életünk egy halálunk, nekiindultunk Sellye felé. Már Barcsról is látszott a struktúra, ami végig jellemezte a cellát. Nem tudtuk egyszer sem a közelünkbe engedni a cellát, mert a falfelhőtől északra lévő jégvihar könnyen elkaphatott volna bennünket, így minden megállónál csináltunk képeket, aztán tűz tovább. Arról nem is beszélve, hogy annyira a földet érte a falfelhő, hogy a rengeteg fa meg erdő miatt alig alig tudtunk olyan helyet találni, ahol aláláttunk volna. Ha lett volna benne tornádó, nem is láttuk volna, mert a fák kitakarták volna. Végül Harkánynál menekültünk ki előle-belőle, ott az üllőből kapott el bennünket az eső, így ép bőrrel jég nélkül megúsztuk. Nehéz dolog ez a viharvadászat, láss is, közel is kerülj, jó anyagot csinálj, tudj menekülni is, a csigát reggeliző és 40-el közlekedőket tudd előzgetni, a vasúti átjárókról, traktorokról és buszokról ne is beszéljünk.
Szépségileg biztosan az egyik legszebb, legtökéletesebb szupercella volt, amit láttunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barcstól Harkányig fényképezve

 

Miki17 fényképe Verőcéről (Horvátország)

 

Szintén Miki17 videója Verőcéről

 

Szép volt, jó volt fotózni a határmenti szupercellát, de mikor ilyen képeket látunk a pusztításáról, ekkor döbben rá az ember, hogy a csodás látvány milyen erő megjelenését is jelenti. Szerencsés az Ormánság, hogy csak súrolta a szupercella, mert ha csak 10 km-rel északabbra jön, iszonyat pusztítás lett volna nálunk is:

 

 

 

Utolsó három kép forrása: Virovitičko-podravska županija

 

Este is jutottak zivatarok a Duna menti területekre, hortazi felhasználónk villámfényképe

 

A végére pedig érdekességként a szupercella útvonala. Nagyjából 1100-1200 kilométert tett meg.

Vissza a hírek főoldalra