Mediterrán ciklonok tele
Időjárás-változás - Publikálva: 2010-02-09 09:29 | Becsült olvasási idő: kb 7 perc.
Az õsz folyamán a sarkvidéki - elsõsorban szibériai - területeken jelentõs mennyiségû hideg levegõ halmozódott fel, és vastag hótakaró alakult ki, ez erõsítette az anticiklonális képzõdmények térnyerését Európa különbözõ területei felett, így lehetõséget adva a meridionális makroszinoptikus helyzetek kialakulására. Ebben a helyzetben az anticiklonok gátolják, blokkolják a nyugat-keleti ciklonális áramlást, ezzel lehetõséget biztosítva a sarki hideg levegõ idõnkénti vagy többszöri „leszakadására” Európa délebbi részei felé. Ha az igen hideg sarkvidéki levegõ a Mediterrániumba jut, és keveredik az ott található enyhe, nedves légtömegekkel, akkor ebben a térségben erõsödõ ciklonális tevékenységre lehet számítani.
2009. október 13-14-én érintette hazánkat elõször egy olyan mediterrán ciklon, amely a magasabban fekvõ területeinken és az északi országrészben több helyen okozott vegyes halmazállapotú csapadékot, illetve havazást, ám számottevõ hótakaró sehol sem alakult ki.
2009. november 3-4. az elsõ regionális havazás idõpontja. Az Alpok déli oldalán alakult ki egy mediterrán ciklon, Magyarország eleinte ezen ciklon elõoldalán tartózkodott, majd késõbb elsõsorban a Dunántúlon, illetve a déli területeken fordult elõ havazás, ám megmaradó hó továbbra sem esett, egyedül a Kékestetõrõl jelentettek 1 cm-nyi mennyiséget.
November 5-én azonban már 7-10 cm hó fedte az Északi-középhegység magasabban fekvõ területeit.
Röviddel ezután, november 8-9-én újabb ciklon alakult ki a mediterrán térségben, ez azonban jelentõs enyhülést, és fõként a Dunától keletre jelentõs mennyiségû esõt hozott.
Ezt követõen gyakorlatilag december elejéig a zonális (nyugat-keleti ciklonális) irányítás vette át a fõszerepet Európa idõjárásában, igen enyhe és csapadékos idõ köszöntött be hazánk területén is.
Majd egy hónapos várakozás után december 8-9-én egy atlanti ciklon peremciklonja következtében alakult ki az újabb mediterrán ciklon, amely fõleg az ország délnyugati felére hozott jelentõs csapadékot esõ formájában, az elsõ komolyabb havazásra továbbra is várni kellett.
Az ezt követõ napokban azonban felépült egy igen erõs, 1035 hPa körüli központi nyomással rendelkezõ brit anticiklon, melynek keleti peremén sarkvidéki eredetû hideg levegõ árasztotta el Európa nagy részét, és generált újabb ciklont a Földközi-tenger nyugati medencéjében.
Ez a „kétközéppontú” ciklon kissé messze haladt el hazánktól, így csapadéka is inkább határainkon kívül éreztette komoly hatását. Ennek ellenére alapjában meghatározta a következõ napok idõjárását. 13-án és 14-én a ciklon egy peremhulláma okozott csapadékot, fõként a Dunántúlon néhány centiméteres hótakarót kialakítva. 15-én az ország déli részén havazott, 16-án pedig a Dunától keletre alakult ki többnyire 5-10 centiméteres hótakaró. Ekkor már az ország nagy részén nem emelkedett fagypont fölé a hõmérséklet.
December 17-i hóvastagság az országban:
Ezt követõen alig kellett 2 napot várni az újabb mediterrán ciklon kialakulására, ezúttal a Genovai-öböl feletti középponttal indult útjára egy igen dinamikus ciklon, amely a szombati (19.) napon csapadékzónájával át is haladt térségünk fölött, országos havazást, igen hideg idõt, hófúvást, zord idõjárási körülményeket okozva, sok helyütt 10 cm fölötti hozammal.
Így a teljes hóvastagság az ország több régiójában megközelítette, sõt meg is haladta a 20 centiméter.
Másnap a ciklon okklúziója okán az északkeleti országrészben további 5-10 cm friss hó hullott le.
Az ezt követõ zord reggelek után a karácsonyi ünnepekre jelentõsen megenyhült idõjárásunk, záporok, sõt zivatarok okoztak extrém idõjárást, a délnyugati országrészben pedig néhány nap alatt közel 40 fokos hõmérséklet-emelkedést.
December 27-én ismét életre kelt egy ciklon az Adriai-tenger feletti, 1000 hPa-s középponttal, ám komolyabb eseményt nem okozott, déli és keleti határaink mentén fordult elõ néhány mm-nyi esõ, havas esõ, fõleg a magasabban fekvõ helyeken hó.
Az évforduló után sem kellett sokat várni az újabb ciklonra, január 4-én a mediterrán térség nyugati részén elhelyezkedõ alacsony nyomású mezõben kezdett életre kelni, majd 5-én már egyértelmûen mediterrán ciklonként mûködött a képzõdmény, 6-án pedig középpontjával már Itália felett járt, és okozott csapadékos idõt a térségben.
Hazánk területén 4-én éjszaka a Dunántúl déli részén 3-7 centi friss hó hullott, majd 5-én napközben fõként a Dunántúl déli felén, illetve az ország déli részein fordult elõ további havazás és 5-10 cm-nyi friss hó. Estefelé délnyugat felõl megkezdõdött a meleg levegõ beáramlása, így a havat egyre többfelé fagyott esõ, ónos esõ, majd esõ váltotta fel, miközben az északi országrészben ekkor kezdõdött a jelentõsebb havazás. 6-án a déli országrészben már jórészt folyékony halmazállapotú csapadék esett, az északkeleti tájakon azonban többhelyütt végig havazás volt a jellemzõ, mérsékeltebb mennyiségben.
7-én egy NY-K irányú csapadékmezõ okozott a déli országrészben jelentõsebb csapadékot, délnyugaton havat, késõbb viszont a melegadvekció hatására a déli országrészben esõt, ónos esõt.
8-án egy újabb, igen emlékezetes mediterrán ciklon alakult ki az Ibériai-félsziget keleti partjainál 990 hPa körüli középponti légnyomással.
Mind a hazai, mind a szomszédos országbeli profi és amatõr meteorológusok, valamint a globális modellek többségének elõzetes várakozásai arra engedtek következtetni, hogy a csapadék erõs havazással fog indítani, és a nyugati-északnyugati országrész akár estig is tarthatja a szilárd halmazállapotot, akár jelentõs hótakaró is kialakulhat. Azonban a mediterrán ciklonoknál már megszokott bizonytalanság és kiszámíthatatlanság ebben az esetben is igazolódott, csak az ország északnyugati csücskében fordult elõ havazás, ám a déli órákra már Sopron térségében is fagyott esõ, ónos esõ volt a jellemzõ.
Ennek oka a magasban történõ erõteljes melegedés volt, ami jól látható az alábbi térképen:
Január 10. napjára gyakorlatilag nem maradt hó az országban:
Ezt követõen egy viszonylag eseménytelenebb idõszak következett, legalábbis ami a mediterrán ciklonokat illeti.
A következõ ilyen esemény egy jeles naphoz köthetõ, mégpedig a XVII. MetNet Találkozó és Szabadegyetem került e napon megrendezésre. Ezen a napon egy nagy kiterjedésû, több középpontú alacsonynyomású rendszer közelítette meg hazánkat, majd az egyik ciklon hidegfrontja hullámot vetett és egy mediterrán ciklon alakult ki rajta.
Szombat hajnalban kezdõdött az intenzív csapadékhullás észak felõl, és lassan terjeszkedett dél felé, miközben a Dunántúl egészén havazni kezdett, helyenként ónos esõ is elõfordult. Az OMSZ elrendelte a legmagasabb fokozatú, azaz piros riasztást az ’A’-régióra, illetve másnapra az F-régióra is. Napközben a front fölénk helyezõdése után belassult, kvázi stacionáriussá vált, és a front mentén húzódó konvergencia további, idõben elhúzódó havazásokat okozott. Másnap, január 31-én reggel Magyarországon így alakult a hóréteg vastagsága:
31-én vasárnap még sokfelé fordult elõ havazás a ciklon felkanyarodása, illetve a hozzátartozó okklúziós front következtében, fõként keleten-északkeleten gyarapodott számottevõ mértékben a hóréteg.
Éppen egy hét leforgása után, a mögöttünk álló hétvégén egy mérsékelt övi ciklon közeledett az óceán felõl, majd az Ibériai-félsziget fölé érve hullámot vetett, melynek hatására a Földközi-tenger térségében ismét kialakult egy mediterrán ciklon, amely fõként a középsõ és délnyugati országrészben okozott jelentõs havazást, a keleti határaink közelében vegyes halmazállapotú csapadékot.
Aktuális hótérkép:
A visszatekintés után lássuk a jövõ hetet!
A mediterrán ciklonok sorának úgy tûnik még mindig nincs vége, a Földközi-tenger nyugati medencéjében - ahogy ebben a szezonban már nem elsõ alkalommal – már önálló ciklonként tevékenykedik az az alacsonynyomású képzõdmény, mely a következõ napokban meghatározza idõjárásunkat.
Csapadékmezeje várhatóan szerdán délután éri el hazánkat délnyugati irányból, és országszerte várható több-kevesebb csapadék, a Dunántúlon és a középsõ területeken valószínûleg mindvégig havazás lesz a jellemzõ, ezeken a területeken 10-15, helyenként akár 20 cm körüli friss hó is lehullhat. Kelet felé haladva fokozatosan csökken a várható csapadék mennyisége, valamint a Tiszántúlon minden bizonnyal a hó mellett teret hódít a vegyes halmazállapotú csapadék is, illetve az ónos esõ veszélye is fenn áll, fokozott óvatosságra intve a közlekedõket.
Az újabb jelentõs csapadék az ország több pontján akár kritikus helyzetet is teremthet fõleg a belvíz szempontjából, de a felhalmozódó hómennyiség elõrevetíti egy esetleges markánsabb jeges ár lehetõségét is, célszerû felkészülni a kellemetlenebb eshetõségekre is.
Összességében elmondható, hogy ezen a télen eddig igen gyakran fordultak meg mediterrán ciklonok térségünkben, és még közel sincs vége a leghidegebb évszakunknak, egyelõre továbbra sincs biztos jele annak, hogy a blocking-helyzetek megszûnnének, és tartós zonális áramlás alakulna ki.
Végezetül azzal zárnám e rövid áttekintést, hogy ugyan mostanában különbözõ portálokon, fórumokon, többször elhangzik, hogy nem is igazán hideg ez a tél, lehetne hidegebb is, stb., ez minden bizonnyal azért fordulhat elõ, mert térségünkben ezen a télen igen gyakori a ciklontevékenység, kevésbé, illetve kevesebb ideig érvényesültek anticiklonális hatások, nem tudott (eddig) kialakulni több napos, hetes hidegpárna. Ennek ellenére bizony elõfordultak igen zord éjszakák, amikor nem egy helyen -20 fok alá csökkent a hõmérséklet, valamint igen gyakori a csapadék a Kárpát-medencében, ezt jól szemlélteti az alábbi néhány térkép:
December:
Január:
A decemberi hónap ugyan gyengén pozitív anomáliával zárt
A január azonban az ország nagy részén már negatív anomáliát hozott
Érdekességként néhány település 2010. januári középhõmérséklete, zárójelben az 1975-2009-es átlag, valamint az átlagtól való eltérés (°C):
Kékes: -5,6 (-3,8) (-1,8)
Szeged: -0,7 (-1,3) (-0,6)
Nyíregyháza: -2,4 (-1,9) (-0,5)
A Kékes majd 2 egész fokos átlagtól való eltérése, illetve a síkvidéki állomások 0,5-0,6 fokos eltérésének erõs kontrasztja magyarázza, hogy a magasban igen hideg levegõ volt felettünk, ez azonban a talaj közelében kevésbé érzõdött, mivel gyakoriak voltak a ciklonok, gyakran volt borult az ég, kisebb mértékû volt a kisugárzás.
A 2009/2010-es téli szezon teljes értékelése valószínûleg már egy másik, minden bizonnyal igen tanulságos cikk témája lehet.
Források:
Írta: Pelle Kornél (coontac)
Közremûködött: Varjas Kornél (wetsom) és Harcz Endre (Floo)