2019. május 27., hétfő
Egy ritka trópusi ciklon Brazília közelében

Érdekességek - Publikálva: 2019-04-02 15:21

Miközben nálunk megkezdődött a tavaszi éledezés, addig a déli féltekén már javában tombol az ősz eleje, mely ott - az északi féltekéhez hasonlóan - a trópusi ciklonok csúcsidőszaka. Az elmúlt hetekben több komolyabb példány is kialakult, elég csak a Mozambikra lecsapó Idai, vagy az Ausztrália északkeleti és északnyugati részét sújtó Trevor és Veronica nevű ciklonokra gondolni. Az Atlanti-óceánon is kialakult ugyanakkor egy kis ciklonocska, mely bár kevés figyelmet kapott, annál nagyobb meteorológiai ritkaságnak számított.

De hogy miért is ritkaság? Ehhez érdemes röviden áttekinteni a térség meteorológiai és földrajzi viszonyait. Akár csak az északi féltekén, úgy a délin is leggyakrabban az 5. és a 25. szélességi körök között jönnek létre trópusi ciklonok, mivel itt elég meleg az óceán a keletkezésükhöz, illetve már elegendően nagy a Föld forgásából adódó Coriolis-erő, hogy az óceán feletti zivatarrendszereket örvénylésbe hozza. A kialakuló rendszerek a passzátszelekkel mozogva kezdetben nyugatias irányba haladnak, majd a szubtrópusi övezetben fokozatosan dél felé kanyarodnak, mielőtt az Antarktisz körüli nyugati szelek zónáját és vele együtt a hidegebb vizeket elérve, mérsékelt övi ciklonná alakulva kelet felé fordulnak. Itt szól azonban közbe a földrajz, mivel Dél-Amerika épp az ideális szélességi körök között nyúlik be legjobban az Atlanti-óceán fölé. Ráadásul az észak-déli irányban hosszan húzódó kontinens útját állja a délebbi szélességéken mozgó mérsékelt övi ciklonoknak is, melyek frontjai a szárazföld felett gyakran hullámot vetnek, és peremciklonjaik a part mentén egészen Brazília középső részéig felnyúlnak, megnövelve a szélerősséget a magasban, ami kedvezőtlen a trópusi ciklonok számára. És mivel az óceán afrikai oldalát hideg tengeráramlások hűtik, a vízhőmérséklet csak a brazil partoknál lenne ideális a trópusi ciklonok létrejöttéhez, ahol viszont a légköri viszonyok általában meghiúsítják ezt. Amikor ritkán mégis kialakul egy-egy szubtrópusi vagy trópusi légörvény, az többnyire a térségben veszteglővé váló mérsékelt övi ciklonok átalakulásával történik, amire az Atlanti-óceán északi felén is számos példa akad.

 

Ezeket a ciklonokat sokáig egyetlen hivatalos szervezet sem követte, 2003 márciusa után azonban nagyobb figyelem irányult a térségre. Akkor jött létre ugyanis az eddigi legerősebb és mindmáig az egyetlen hurrikán erősséget elérő ciklon, mely ráadásul partot is ért Brazília Catarina tartományában, melyről később a nevét kapta. A brazil meteorológiai szolgálat 2011-ben bevezetett egy névlistát, melyről már hivatalosan is elnevezték a térségben kialakuló szubtrópusi és trópusi ciklonokat. Azt, hogy mennyire is ritkák ezek a légörvények, jól mutatja, hogy az utóbbi 7 évben mindössze 6 név "fogyott el" erről a listáról, ráadásul ezek mindegyike szubtrópusi ciklon volt "csak".

 

Az Atlanti-óceán déli felén eddig megfigyelt szubtrópusi és trópusi ciklonok útvonala (forrás és további információk: Wikipedia)

 

2019 márciusának közepén a modellek elkezdték pedzegetni, hogy a térségben egyedülálló módon egy olyan ciklon alakulhat ki a meleg óceán felett, mely már a kezdetektől fogva trópusi lenne. Ehhez ideálissá váltak a légköri feltételek is, ugyanis a leendő ciklontól délre egy erős anticiklon épült ki, mely megakadályozta, hogy a mérsékelt övi ciklonok frontjai elérjék a térséget. A formálódó rendszer március 23-án napközben már szervezett örvénylésbe kezdett, a központ körül pedig egyre inkább elkezdtek spirálisan felcsavarodni a környező felhőkarok. Így a brazil meteorológiai szolgálat napközben trópusi depresszióvá nyilvánította a ciklont.

 


A frissen kialakult trópusi depresszió Brazília partjainál március 23-án (16:00 UTC)

 

A ciklon éjszaka folytatta szerveződését, és a meleg vízből "táplálkozva" már erőteljes mélykonvektív gócokat "pöffentett fel" a központja körül, melyek nagy magasságokig felnyúltak, a legmagasabb felhők tetejének hőmérséklete a -85 °C-ot is elérte.

 

Az erősödőben lévő trópusi depresszió egy intenzív, mélykonvektív góccal a központjában március 24-ére virradóan (06:45 UTC)

 

Így nem volt meglepő, hogy 24-én délelőttre a ciklon trópusi viharrá erősödött, melyet az ASCAT műholdas szenzor mérései erősítettek meg. Azok alapján a központ közelében az átlagos szélsebesség elérte a 65 km/h-t, mely épp a trópusi vihar kategória alsó határa. Ahogy ilyenkor illik, a rendszer meg is kapta a brazil névlista soron következő elemét, azaz az Iba nevet.

 

Az Iba néven trópusi viharrá erősödött ciklon szervezett konvekcióval, jellegzetes spirális csapadékkarokkal március 24-én délután (16:00 UTC) - érdekességképp megemlítendő, hogy tőle északnyugatra, közvetlenül a partok mentén kifejlődött egy másik zivatartömb is, mely átmenetileg szintén örvénylésbe jött, rövidesen azonban feloszlott

 

A modelleken az előző napokban és ekkor is fel-feltűntek olyan kuriózumnak számító kimenetek, melyek szerint a ciklon akár hurrikánná is erősödhetett volna. Ezek azonban gyorsan szertefoszlottak, amint a légörvényt lassanként délebbre helyeződve "megérintette" minden dél-atlanti (szub)trópusi rendszer átka, az erős magassági szél és az általa előidézett szélnyírás. Így, bár a trópusi vihar 25-ére virradóan még intenzív és szervezett konvekciót produkált, másnap reggelre a látható tartományú műholdképeken már szembetűnő lett, hogy a kis örvényként megjelenő alacsonyszintű központja ettől nyugatra helyezkedett el. Ennek következtében az Iba ciklon nem is tudta számottevően növelni erejét, a becslések alapján közepes trópusi viharként érhette el legnagyobb intenzitását 85 km/h körüli átlagszéllel.

 

Az Iba trópusi vihar kezdődő küzdelme a szélnyírással, amint a zivatarok először eltávolodtak a jól fejlett alacsonyszintű központtól március 26-án délelőtt (12:30 UTC)

 

A trópusi vihar azonban nem hagyta magát könnyen legyőzni, a következő 2 napon a szélnyírással dacolva még továbbra is produkált átmeneti, de erősebb zivatarképződési időszakokat, noha ezek a konvektív gócok továbbra is többnyire a központtól keletre helyezkedtek el, legfeljebb ideig-óráig borították be azt. A műholdas szélmérések alapján a trópusi vihar csak lassan veszett erejéből, még 27-ére virradóan is 75 km/h körüli szeleket produkált. Végül 28-án véget ért a "haláltusa", ugyanis ekkorra jelentősen és tartósan legyengült a konvekció a ciklon környezetében, ráadásul az addig még szervezett örvénylése is felbomlott, így megszüntették a trópusi besorolását.

 

 

Átmeneti erősebb konvekció az Iba trópusi viharban március 26-án délután (15:45 UTC) és 27-ére virradóan (03:15 UTC) - mindkét képen jól látható, ahogy az erős magassági szél a fő konvektív gócból kiindulva messzire sodorja a felhőzetet délkeleti irányban

 

Válogatás a szélmérések közül (a piros színű szélzászlók kb. 55 km/h-s, a barnák kb. 65 km/h-s, míg a lilák kb. 75 km/h-s sebességet jelölnek):

 

 

A trópusi vihar útja (északról délre):

 

 

Animáció a műholdképekből:

 

Vissza a hírek főoldalra