Meteorológiai esélylatolgatások
Ez így van,emlékszem is rá,kemény volt 
De egy kicsit iróniának szántam a hozzászólásomat Thermometer-nek,miszerint a forró nap definíciója Tmax : 35 fok <
És az a 33 % azért csak egyharmad,mégsem születik néhány százalékos alacsonyságú csapadékviszony,lásd legutóbb 2013 decembere,vagy még jobb példa, 2011 november,mikor a csapadékösszeg az ilyenkor elvárható átlag 1 %-át sem érte el.
De egy kicsit iróniának szántam a hozzászólásomat Thermometer-nek,miszerint a forró nap definíciója Tmax : 35 fok <
És az a 33 % azért csak egyharmad,mégsem születik néhány százalékos alacsonyságú csapadékviszony,lásd legutóbb 2013 decembere,vagy még jobb példa, 2011 november,mikor a csapadékösszeg az ilyenkor elvárható átlag 1 %-át sem érte el.
"Nem is lehetne egész június forró és száraz,különben felülírná a történelmet"
Ezt úgy írtad, mintha még nem lett volna ilyenre példa.
Pedig nem kell visszamenni a 18. századig, elég csak 2003-ra visszalapozni: +3,9 fokos hõmérsékleti anomália, az átlagos csapadék mindössze 33 %-a. A napi kh. minden napon átlag fölötti volt, nagyobb területet érintõ, normális csapadékú napból meg volt vagy 3 összesen.
Ezt úgy írtad, mintha még nem lett volna ilyenre példa.
Pedig nem kell visszamenni a 18. századig, elég csak 2003-ra visszalapozni: +3,9 fokos hõmérsékleti anomália, az átlagos csapadék mindössze 33 %-a. A napi kh. minden napon átlag fölötti volt, nagyobb területet érintõ, normális csapadékú napból meg volt vagy 3 összesen.
Nem is lehetne egész június forró és száraz,különben felülírná a történelmet 
Július már inkább,augusztusra viszont most meglepetés akciót,beragadó ciklonokat,bárikus-mocsár helyzetet vizionálok,amolyan uto medárdi helyzetet.
Utóbbi 10 évbõl jó eséllyel lehet hasonló a 2005-2006-2007-2010-es augusztushoz hasonló az idõjárási helyzet.
Az igaz,hogy zsinórban átéltünk 3 forró,szinte full-száraz augusztust,de ez nem jelent semmit,simán lehet az idei i forró-száraz,de ha hihetünk a meridionális korszak hirtelen ugrándozásainak 3 év már igen sok,pláne a 4. lenne az,ezért én most nem várok tartósan forró,száraz,netán aszályos idõt,pláne nem országos szintût.
Július már inkább,augusztusra viszont most meglepetés akciót,beragadó ciklonokat,bárikus-mocsár helyzetet vizionálok,amolyan uto medárdi helyzetet.
Utóbbi 10 évbõl jó eséllyel lehet hasonló a 2005-2006-2007-2010-es augusztushoz hasonló az idõjárási helyzet.
Az igaz,hogy zsinórban átéltünk 3 forró,szinte full-száraz augusztust,de ez nem jelent semmit,simán lehet az idei i forró-száraz,de ha hihetünk a meridionális korszak hirtelen ugrándozásainak 3 év már igen sok,pláne a 4. lenne az,ezért én most nem várok tartósan forró,száraz,netán aszályos idõt,pláne nem országos szintût.
Szia!
Óóó..., köszönöm!
Nos, az arktikus frontot (annak erõsségét) maga az AO nem veszi figyelembe, habár a sarki hidegleszakadások mértékének/erõsségének szempontjából valószínûleg nem elhanyagolható tényezõ ez sem. A valós végkimenetel szempontjából (pl. a hideg levegõ pontosan mely területekre szakad le, illetve, hogy milyen gyorsan képes majd regenerálódni ismét a hidegbázis) már igenis lehet komoly szerepe, ahogyan ezt te is említetted.
Az AO mechanizmusa (a tanulmányok szerint) az ennél magasabb szinteken történõ eseményeken alapszik, mégpedig a sztratoszféra szintjén. Magát a kialakuló helyzetet/lehetõséget onnan indítja (nagyon-nagyon leegyszerûsítve a kérdést), melegebb, avagy hidegebb a sztratoszféra az átlagosnál.
De nem csak errõl van szó, mérik és ábrázolják azt is, hogy pontosan mely területeket érinti a hõmérsékleti, valamint a geopot magassági anomália, így pedig akár az esetleges "egérutak" (a várható hidegleszakadási helyek) is szépen fellelhetõek.
Link
Visszatérve a naptevékenységre, annak lehetséges hatásaira. Érdekes, hogy éppen az ózonréteget említed.
Link
A kapcsolatot valóban ezen a ponton tapogatózva próbálják megtalálni, illetve megfejteni a pontos mûködést. A vizsgálatba az alábbi (mûholdas segítséggel mért) mérõszámokat vonják be :
- a sztratoszféra hõmérséklete több szinten
- különbözõ nyomási szintek geopot magassága
- total ózonszint különbözõ nyomási magasságokon
Igen, laikus szemlélõ számára pofonegyszerûnek, avagy teljesen kézenfekvõnek tûnhet, hogy az aktív naptevékenység hatással van/lehet a sztratoszféra hõmérsékletére is, de éppen ez az a pont, amit eddig még nem sikerült mérni, bebizonyítani, illetve a pontos hatásmechanizmust leírni. Bár ez irányú sejtések, alapfelvetések vannak.
Óóó..., köszönöm!
Nos, az arktikus frontot (annak erõsségét) maga az AO nem veszi figyelembe, habár a sarki hidegleszakadások mértékének/erõsségének szempontjából valószínûleg nem elhanyagolható tényezõ ez sem. A valós végkimenetel szempontjából (pl. a hideg levegõ pontosan mely területekre szakad le, illetve, hogy milyen gyorsan képes majd regenerálódni ismét a hidegbázis) már igenis lehet komoly szerepe, ahogyan ezt te is említetted.
Az AO mechanizmusa (a tanulmányok szerint) az ennél magasabb szinteken történõ eseményeken alapszik, mégpedig a sztratoszféra szintjén. Magát a kialakuló helyzetet/lehetõséget onnan indítja (nagyon-nagyon leegyszerûsítve a kérdést), melegebb, avagy hidegebb a sztratoszféra az átlagosnál.
De nem csak errõl van szó, mérik és ábrázolják azt is, hogy pontosan mely területeket érinti a hõmérsékleti, valamint a geopot magassági anomália, így pedig akár az esetleges "egérutak" (a várható hidegleszakadási helyek) is szépen fellelhetõek.
Link
Visszatérve a naptevékenységre, annak lehetséges hatásaira. Érdekes, hogy éppen az ózonréteget említed.
Link
A kapcsolatot valóban ezen a ponton tapogatózva próbálják megtalálni, illetve megfejteni a pontos mûködést. A vizsgálatba az alábbi (mûholdas segítséggel mért) mérõszámokat vonják be :
- a sztratoszféra hõmérséklete több szinten
- különbözõ nyomási szintek geopot magassága
- total ózonszint különbözõ nyomási magasságokon
Igen, laikus szemlélõ számára pofonegyszerûnek, avagy teljesen kézenfekvõnek tûnhet, hogy az aktív naptevékenység hatással van/lehet a sztratoszféra hõmérsékletére is, de éppen ez az a pont, amit eddig még nem sikerült mérni, bebizonyítani, illetve a pontos hatásmechanizmust leírni. Bár ez irányú sejtések, alapfelvetések vannak.
Egyelõre valóban ez látszik, de az is, hogy a küszöbön álló "szupermeridionalitás", omega AC-al a kontinens centrumában valószínûleg nem lesz nagyon hosszú életû, és már jövõ hét második felében feléledhet az északnyugati drift, s azzal a " normális, medárdi" idõ.
Tippem, hogy most vasárnaptól kb. következõ péntekig, szombatig kifogunk egy korán jött hõhullámot, sok napsütéssel, a felmelegedés csúcsán cca 30-33 fokos maxikkal. Majd a jövõ utáni hétvégén elég valószínû a jelentõs lehûlés, az elmaradhatatlan záporokkal-zivatarokkal.
Nem kell rögtön megijedni az ilyen nyár eleji, elõoldali hõfelugrásoktól: ezek nem ritkák, és korántsem jelentik, hogy egész június forró, száraz lesz.
Tippem, hogy most vasárnaptól kb. következõ péntekig, szombatig kifogunk egy korán jött hõhullámot, sok napsütéssel, a felmelegedés csúcsán cca 30-33 fokos maxikkal. Majd a jövõ utáni hétvégén elég valószínû a jelentõs lehûlés, az elmaradhatatlan záporokkal-zivatarokkal.
Nem kell rögtön megijedni az ilyen nyár eleji, elõoldali hõfelugrásoktól: ezek nem ritkák, és korántsem jelentik, hogy egész június forró, száraz lesz.
Én nem tudom mit nézel , de én azt látom hogy jön a forróság és a szárazság , bárikus mocsarat én nem látok , nem tudom mit nézel !
Szia! Jó újra látni .
Érdekes kérdés, hiszen a kevésbé hozzáértõ számára elég egyszerûnek tûnhet a dolog.
Ugyanis a napfolttevékenység megváltozásának hatására szemmel is látható változások következnek be a sarki területeken: a termoszféra alsó rétegében kialakul a sarki fény. Természetesen itt, és e fölött a Nap-energia hatásának nagy része elnyelõdik, hiszen itt a gáz pl. ionizált, atomos, és meleg. Kézenfekvõnek tûnik az a kérdés, hogy a napsugárzásból a felszínhez közelebb leérõ komponensek ezeken a területeken mit okoznak a sztratoszférában? Pl. a pion-sugárzás jó része a sztratoszféráig lejön, illetve ott az ózonréteg is. Utóbbival az a baj, hogy a fénysugárzás nagyrészt független (alig változik) az aktivitástó, így valószínûleg az ózonrétegre gyakorolt hatás által elõidézett változások elhanyagolhatóak. (Persze mi van akkor, ha mégsem?) Valószínûsíthetõ, hogy a sarki fény övezete, illetve a környéke elég erõs változásokon megy át ahhoz, hogy az alatta lévõ rétegek (mezoszféra, vagy akár a sztratoszféra is) viszonylag gyorsan reagálnak. A kérdés, hogy hogyan. De energetikai szempontból igen valószínûnek tarthatnánk, hogy erõsebb napfolttevékenység esetén ezekben a rétegekben az energiabevétel magasabb, ami itt kissé megemelheti a hõmérsékletet.
Számomra még egy érdekes dolog vetõdik fel: mi történik az arktikus fronttal télen?
Ekkor ugyanis eleve kialakul egy magas nyomású örvény a sarkvidéken a felszín felõl fejlõdve (ez egyébként a déli féltekén sokkal "szebben tanulmányozható"). Ennek határán az arktikus fronttól a sark felé keleti az áramlás, viszont ez a front nem feltétlenül ér föl a tropopauzáig. Ha a normálisnál magasabb a nyomás, akkor ez a front elvileg erõsödik, ami bezárja a hidegmag belsejét, így a polárfronti leszakadások (amikre azt szoktuk mondani, hogy "elfogyasztják a hidegmagot") után gyorsabban regenerálódhat.
De még nem beszéltünk a polarsplit-rõl sem, ami megint más jelenség.
Valószínûleg, ha a mechanizmust meg is ismerjük, akkor is külön feladat lehet ezeknek a jelenségeknek az együttes magyarázata, értelmezése: vajon beleillenek-e majd az elméletbe?
.Érdekes kérdés, hiszen a kevésbé hozzáértõ számára elég egyszerûnek tûnhet a dolog.
Ugyanis a napfolttevékenység megváltozásának hatására szemmel is látható változások következnek be a sarki területeken: a termoszféra alsó rétegében kialakul a sarki fény. Természetesen itt, és e fölött a Nap-energia hatásának nagy része elnyelõdik, hiszen itt a gáz pl. ionizált, atomos, és meleg. Kézenfekvõnek tûnik az a kérdés, hogy a napsugárzásból a felszínhez közelebb leérõ komponensek ezeken a területeken mit okoznak a sztratoszférában? Pl. a pion-sugárzás jó része a sztratoszféráig lejön, illetve ott az ózonréteg is. Utóbbival az a baj, hogy a fénysugárzás nagyrészt független (alig változik) az aktivitástó, így valószínûleg az ózonrétegre gyakorolt hatás által elõidézett változások elhanyagolhatóak. (Persze mi van akkor, ha mégsem?) Valószínûsíthetõ, hogy a sarki fény övezete, illetve a környéke elég erõs változásokon megy át ahhoz, hogy az alatta lévõ rétegek (mezoszféra, vagy akár a sztratoszféra is) viszonylag gyorsan reagálnak. A kérdés, hogy hogyan. De energetikai szempontból igen valószínûnek tarthatnánk, hogy erõsebb napfolttevékenység esetén ezekben a rétegekben az energiabevétel magasabb, ami itt kissé megemelheti a hõmérsékletet.
Számomra még egy érdekes dolog vetõdik fel: mi történik az arktikus fronttal télen?
Ekkor ugyanis eleve kialakul egy magas nyomású örvény a sarkvidéken a felszín felõl fejlõdve (ez egyébként a déli féltekén sokkal "szebben tanulmányozható"). Ennek határán az arktikus fronttól a sark felé keleti az áramlás, viszont ez a front nem feltétlenül ér föl a tropopauzáig. Ha a normálisnál magasabb a nyomás, akkor ez a front elvileg erõsödik, ami bezárja a hidegmag belsejét, így a polárfronti leszakadások (amikre azt szoktuk mondani, hogy "elfogyasztják a hidegmagot") után gyorsabban regenerálódhat.
De még nem beszéltünk a polarsplit-rõl sem, ami megint más jelenség.
Valószínûleg, ha a mechanizmust meg is ismerjük, akkor is külön feladat lehet ezeknek a jelenségeknek az együttes magyarázata, értelmezése: vajon beleillenek-e majd az elméletbe?
Én is kételkedem a GFS által napok óta várt június középsõ dekádjának elejére elõrejelzett hõhullámmal kapcsolatban,június végére várok komolyabb lehûlést,utána viszont acélos hõhullám jöhet.
Klasszikus medárdi idõszak elé nézünk. A meleg tõlünk nyugatra fog elhúzni északnak. Ezzel megágyaz az 500 hPa-s térfélcserés helyzetnek (168-174 óránál): tõlünk délre a Földközi tenger keleti medencéje fölött hidegebb levegõ, tõlünk északra pedig melegebb levegõ. Ez a makrofelállás az 1999-es nyár hetekig tartó bárikus mocsár-helyzetével szinte teljesen azonos. Nem lepõdnék meg, ha ez a hónap vastagon negatív T átlaggal és pozitív csapadékkal zárna. A tegnapi és a mai idõjárás sem volt éppen nyárias, lehet, hogy az egész hónap inkább lesz tavaszias, mint nyárias?
Sziasztok!
Olyan régen írtam ide.., legyen...
Hosszú lesz, de úgyis kevés hozzászólás születik.
Veszem a bátorságot, mert sokszor egy lapon kerül megemlítésre az AO és a NAO index, pedig két nagyon különbözõ dologról van szó. A két index mozoghat együtt (mindkettõ negatív, mindkettõ pozitív), de mozoghatnak külön utakon is, hiszen más-más folyamatokat írnak le/fednek le.
Az AO index (annak aktuális állapota) a nyári periódusban igen kevés hatással van Európa idõjárása, mármint gyenge a korreláció, szemben a NAO-val. Az AO elsõsorban az õszi /téli / kora tavaszi idõszakban használható sikeresen hosszútávú prognózis készítéséhez, míg a NAO a tavasz /nyár/ kora õsz indexe.
Korábbi (más fórumba írt) hozzászólásaimból ragadtam ki néhány gondolatot. Esetleg innen lehet(ne) a naptevékenység hatását tovább gondolni.
Akkor legyen mos csak AO:
Meg szerettem volna érteni, hogy a sztratoszférikus futóáramlás (polar vortex, 10 hPa-s szint) egészen pontosan hogyan is hat a troposzféra jet stream-jére (250 hPa-s szint), hiszen valójában õ a közvetlen felelõs a hidegleszakadásokért és a mediterrán ciklon genezisért, habár magát a folyamatot ténylegesen a polar vortex indítja be.
Nos, valahogy így:
Negatív AO fázis esetében:
- a nagyobb sarkvidéki nyomás hatására legyengült a poláris örvény (sárga nyilak), magyarul enged a poláris örvény a szorításából, már nem tartja olyan szorosan a hideg levegõt, gyengül a hurok
- ennek hatására legyengül a jet stream is (fekete nyíl), és nagyobb amplitúdójú lesz annak pályája, csökken a hullám sebessége (mély meanderezésbe kezdenek a hurkok/délebbi szélességekre lenyúló pályaív). A következmény pedig az, hogy a mélyebb hurok délebbi szélességekre engedi le a hideg légtömeget.
Magyarul tehát a gyengülõ, lassuló sztratoszférikus polar vortex az alsóbb szinten található troposzféra jet stream-re ugyanolyan hatást gyakorol, azon a szinten is lassul a szélerõsség és megindul a meanderezés, elindul a hideg levegõ dél felé.
és
Ha itt Link legörgetünk az oldal aljára, alulról a harmadik és negyedik táblázatban találhatóak az 1-100 hPa közti nyomási szintek hõmérsékletére és az adott nyomási szint geopot magasságára vonatkozó elõrejelzések (ezt a két tényezõk mérik és jelzik elõre, ebbõl számolódik az AO index is, pontosabban maga az AO index az 500 hPa-s geopot magassági anomáliát használja).
A folyamat pedig:
- magasabb sztratoszféra hõmérséklet
- az adott nyomási szint a szokásosnál/átlagnál magasabban van (átlag feletti geopotenciális magasságok, azaz pozitív geopot anomália)
- a normálnál magasabb nyomás a sarki területen
- gyengülõ futóáramlás (polar vortex), a sarki keringés gyenge
- meanderezõ jet stream a troposzférában
- a hideg levegõ délebbre juthat, déli (mediterrán) ciklon genezis
- csapadékosabbak a mediterrán ciklonpályán fekvõ területek
- az AO index tehát negatív fázisban (azaz negatív index érték)
Az AO esetében tehát a naptevékenység hatását a sztratoszféra hõmérsékletére gyakorolt esetleges hatásában érdemes keresni. A kapcsolat még nem bizonyított, legalábbis a pontos hatásmechanizmus még nem ismert, azonban egyetértve Attilával számos tanulmány és teória látott napvilágot az elmúlt években ebben a kérdésben.
Olyan régen írtam ide.., legyen...
Hosszú lesz, de úgyis kevés hozzászólás születik.
Veszem a bátorságot, mert sokszor egy lapon kerül megemlítésre az AO és a NAO index, pedig két nagyon különbözõ dologról van szó. A két index mozoghat együtt (mindkettõ negatív, mindkettõ pozitív), de mozoghatnak külön utakon is, hiszen más-más folyamatokat írnak le/fednek le.
Az AO index (annak aktuális állapota) a nyári periódusban igen kevés hatással van Európa idõjárása, mármint gyenge a korreláció, szemben a NAO-val. Az AO elsõsorban az õszi /téli / kora tavaszi idõszakban használható sikeresen hosszútávú prognózis készítéséhez, míg a NAO a tavasz /nyár/ kora õsz indexe.
Korábbi (más fórumba írt) hozzászólásaimból ragadtam ki néhány gondolatot. Esetleg innen lehet(ne) a naptevékenység hatását tovább gondolni.
Akkor legyen mos csak AO:
Meg szerettem volna érteni, hogy a sztratoszférikus futóáramlás (polar vortex, 10 hPa-s szint) egészen pontosan hogyan is hat a troposzféra jet stream-jére (250 hPa-s szint), hiszen valójában õ a közvetlen felelõs a hidegleszakadásokért és a mediterrán ciklon genezisért, habár magát a folyamatot ténylegesen a polar vortex indítja be.
Nos, valahogy így:
Negatív AO fázis esetében:
- a nagyobb sarkvidéki nyomás hatására legyengült a poláris örvény (sárga nyilak), magyarul enged a poláris örvény a szorításából, már nem tartja olyan szorosan a hideg levegõt, gyengül a hurok
- ennek hatására legyengül a jet stream is (fekete nyíl), és nagyobb amplitúdójú lesz annak pályája, csökken a hullám sebessége (mély meanderezésbe kezdenek a hurkok/délebbi szélességekre lenyúló pályaív). A következmény pedig az, hogy a mélyebb hurok délebbi szélességekre engedi le a hideg légtömeget.
Magyarul tehát a gyengülõ, lassuló sztratoszférikus polar vortex az alsóbb szinten található troposzféra jet stream-re ugyanolyan hatást gyakorol, azon a szinten is lassul a szélerõsség és megindul a meanderezés, elindul a hideg levegõ dél felé.
és
Ha itt Link legörgetünk az oldal aljára, alulról a harmadik és negyedik táblázatban találhatóak az 1-100 hPa közti nyomási szintek hõmérsékletére és az adott nyomási szint geopot magasságára vonatkozó elõrejelzések (ezt a két tényezõk mérik és jelzik elõre, ebbõl számolódik az AO index is, pontosabban maga az AO index az 500 hPa-s geopot magassági anomáliát használja).
A folyamat pedig:
- magasabb sztratoszféra hõmérséklet
- az adott nyomási szint a szokásosnál/átlagnál magasabban van (átlag feletti geopotenciális magasságok, azaz pozitív geopot anomália)
- a normálnál magasabb nyomás a sarki területen
- gyengülõ futóáramlás (polar vortex), a sarki keringés gyenge
- meanderezõ jet stream a troposzférában
- a hideg levegõ délebbre juthat, déli (mediterrán) ciklon genezis
- csapadékosabbak a mediterrán ciklonpályán fekvõ területek
- az AO index tehát negatív fázisban (azaz negatív index érték)
Az AO esetében tehát a naptevékenység hatását a sztratoszféra hõmérsékletére gyakorolt esetleges hatásában érdemes keresni. A kapcsolat még nem bizonyított, legalábbis a pontos hatásmechanizmus még nem ismert, azonban egyetértve Attilával számos tanulmány és teória látott napvilágot az elmúlt években ebben a kérdésben.
Szép napot kivánok! Nem, már nem csupán feltételezés, hanem számos, tekintélyes mennyiségû referenciával rendelkezõ, elismert kutató véleménye az, miszerint az alacsony naptevékenység alacsony AO- és NAO-indexekhez kapcsoldik, továbbá az általános légkörzés mindkét hemiszférán határozottan meridionális jellegû, és viszont: a magas naptevékenység (amit nem pusztán a napfoltok száma, hanem a napfoltok nélküli napfelszini területekrõl származó napkitörések, koronalyukak - megnyilik a mágneses tér, lehetõvé téve a naprészecskék szabad kitódulását a kozmikus térbe - is jelentenek) idején megerõsödnek, magasabb szélességekere fölhatolnak a téritõi anticiklonok, az AO- és NAO-indexek is pozitiv tartományba kerülnek, ahogyan a ciklonok is megerõsödnek. A jelenséget mindennapjaink idõjárása legtöbbször meglepõ szinkronitással követi, máskor valamivel kevésbé.
A fentebb irottak miatt engem keresztben lenyelni kivánóknak üzenem: rágós falat vagyok.
Nem, már nem csupán feltételezés, hanem számos, tekintélyes mennyiségû referenciával rendelkezõ, elismert kutató véleménye az, miszerint az alacsony naptevékenység alacsony AO- és NAO-indexekhez kapcsoldik, továbbá az általános légkörzés mindkét hemiszférán határozottan meridionális jellegû, és viszont: a magas naptevékenység (amit nem pusztán a napfoltok száma, hanem a napfoltok nélküli napfelszini területekrõl származó napkitörések, koronalyukak - megnyilik a mágneses tér, lehetõvé téve a naprészecskék szabad kitódulását a kozmikus térbe - is jelentenek) idején megerõsödnek, magasabb szélességekere fölhatolnak a téritõi anticiklonok, az AO- és NAO-indexek is pozitiv tartományba kerülnek, ahogyan a ciklonok is megerõsödnek. A jelenséget mindennapjaink idõjárása legtöbbször meglepõ szinkronitással követi, máskor valamivel kevésbé. A fentebb irottak miatt engem keresztben lenyelni kivánóknak üzenem: rágós falat vagyok.
Én más aspektusból próbálom leírni a helyzetet. Ami nagyon feltûnõ, az a meridionalitás nagymértékû elõretörése a következõ cca 10 napban. Nézzük csak ezt a gyönyörûen délre megnyúló brit-atlanti-parti teknõt, majd az atlanti ciklonok retrográd mozgását:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ilyen jelentõsen meghátráló észak-atlanti ciklonrendszert régóta nem láttunk.
Indexek:
Link
Link
Látható, hogy az AO és a NAO is enyhén negatívba megy.
Fentiekbõl pedig jobbára az következik ránk nézve, hogy vagy forró szubtrópusi légtömegeket kapunk, vagy hideg, száraz sarkvidéki levegõt. Esetleg mindkettõt egymás után, felváltva.
Lehet, durván szélsõséges idõszak áll elõttünk.
Végül nem állom meg, hogy ki ne térjek a naptevékenységgel való esetleges összefüggésre, még ha ezért páran "keresztbe le is nyelnek" Régi vesszõparipám, hogy a meridionalitás-zonalitás, ezen keresztül az indexértékek valami módon összefügghetnek a naptevékenység élénkségével. Feltételezem, hogy alacsony naptevékenység meridionális túlsúllyal, alacsony indexértékekkel jár, és vica versa. (Egyébként nem ártana már egy komoly statisztikai elemzést végezni a kérdésben) Feltételezésem azon alapul, hogy az alacsony naptevékenység gyengíti, míg a magas erõsíti a térítõi AC övet. Ez utóbbi ténydolog. Ha gyengül, visszhúzódik a térítõi AC öv, akkor legkevesebb az történik, hogy a jet mélyebbre meanderezhet, a teknõk megnyúlnak az alacsonyabb szélességek felé, délre került ciklonjaik már nem, vagy alig helyezõdnek kelet felé, sõt, retrográd mozognak.
Nos, mikor megláttam a GFS retrográd mozgású atlanti ciklonját, mindjárt ez után a táblázat után kaptam:
Radio SESC Area Solar X-Ray ------ Flares ------
# Flux Sunspot 10E-6 New Mean Bkgd X-Ray Optical
# Date 10.7cm Number Hemis. Regions Field Flux C M X S 1 2 3
#---------------------------------------------------------------------------
2014 05 03 133 121 1060 1 -999 B5.6 9 0 0 4 0 0 0
2014 05 04 132 128 780 1 -999 B5.5 8 0 0 7 0 0 0
2014 05 05 139 131 890 1 -999 B8.1 5 0 0 3 0 0 0
2014 05 06 139 137 1130 1 -999 B7.3 4 2 0 3 1 0 0
2014 05 07 146 105 1010 1 -999 B8.3 3 1 0 3 0 0 0
2014 05 08 148 124 1180 1 -999 B7.8 2 1 0 1 0 1 0
2014 05 09 152 123 1320 0 -999 B6.6 8 0 0 12 1 0 0
2014 05 10 152 125 1080 1 -999 B7.2 6 0 0 18 1 0 0
2014 05 11 164 161 1050 3 -999 B8.1 8 0 0 11 0 1 0
2014 05 12 163 164 1140 0 -999 B7.0 6 0 0 14 2 0 0
2014 05 13 159 138 880 0 -999 B6.4 3 0 0 5 1 0 0
2014 05 14 163 162 1000 2 -999 B6.5 7 0 0 13 1 0 0
2014 05 15 152 130 900 1 -999 B5.8 6 0 0 2 0 0 0
2014 05 16 139 136 770 1 -999 B5.1 7 0 0 4 1 0 0
2014 05 17 134 146 580 2 -999 B5.0 1 0 0 3 0 0 0
2014 05 18 128 138 470 1 -999 B4.4 2 0 0 3 0 0 0
2014 05 19 117 130 340 2 -999 B3.9 1 0 0 0 0 0 0
2014 05 20 117 126 230 1 -999 B3.4 2 0 0 4 0 0 0
2014 05 21 114 100 370 1 -999 B3.4 2 0 0 10 0 0 0
2014 05 22 111 70 280 0 -999 B2.8 3 0 0 5 0 0 0
2014 05 23 116 112 320 2 -999 B3.3 2 0 0 5 0 0 0
2014 05 24 118 130 440 0 -999 B4.9 8 1 0 9 2 0 0
2014 05 25 113 133 560 0 -999 B4.1 5 0 0 9 0 0 0
2014 05 26 108 110 510 0 -999 B3.8 5 0 0 0 0 0 0
2014 05 27 106 96 210 0 -999 B3.2 2 0 0 5 0 0 0
2014 05 28 99 72 150 1 -999 B2.5 1 0 0 1 0 0 0
2014 05 29 103 55 100 0 -999 B2.4 1 0 0 1 0 0 0
2014 05 30 102 56 110 1 -999 B2.4 0 0 0 1 0 0 0
2014 05 31 104 55 130 0 -999 B2.5 2 0 0 2 0 0 0
2014 06 01 103 68 260 2 -999 B2.5 2 0 0 3 0 0 0
Az utolsó 6 sort kell figyelni. A napfoltszám és terület csökkenése máj. 27-tõl igen kifejezett. Persze lehet, ez csak véletlenül történik így -mindenesetre ezek az adatok elgondolkodtatók.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ilyen jelentõsen meghátráló észak-atlanti ciklonrendszert régóta nem láttunk.
Indexek:
Link
Link
Látható, hogy az AO és a NAO is enyhén negatívba megy.
Fentiekbõl pedig jobbára az következik ránk nézve, hogy vagy forró szubtrópusi légtömegeket kapunk, vagy hideg, száraz sarkvidéki levegõt. Esetleg mindkettõt egymás után, felváltva.
Lehet, durván szélsõséges idõszak áll elõttünk.
Végül nem állom meg, hogy ki ne térjek a naptevékenységgel való esetleges összefüggésre, még ha ezért páran "keresztbe le is nyelnek" Régi vesszõparipám, hogy a meridionalitás-zonalitás, ezen keresztül az indexértékek valami módon összefügghetnek a naptevékenység élénkségével. Feltételezem, hogy alacsony naptevékenység meridionális túlsúllyal, alacsony indexértékekkel jár, és vica versa. (Egyébként nem ártana már egy komoly statisztikai elemzést végezni a kérdésben) Feltételezésem azon alapul, hogy az alacsony naptevékenység gyengíti, míg a magas erõsíti a térítõi AC övet. Ez utóbbi ténydolog. Ha gyengül, visszhúzódik a térítõi AC öv, akkor legkevesebb az történik, hogy a jet mélyebbre meanderezhet, a teknõk megnyúlnak az alacsonyabb szélességek felé, délre került ciklonjaik már nem, vagy alig helyezõdnek kelet felé, sõt, retrográd mozognak.
Nos, mikor megláttam a GFS retrográd mozgású atlanti ciklonját, mindjárt ez után a táblázat után kaptam:
Radio SESC Area Solar X-Ray ------ Flares ------
# Flux Sunspot 10E-6 New Mean Bkgd X-Ray Optical
# Date 10.7cm Number Hemis. Regions Field Flux C M X S 1 2 3
#---------------------------------------------------------------------------
2014 05 03 133 121 1060 1 -999 B5.6 9 0 0 4 0 0 0
2014 05 04 132 128 780 1 -999 B5.5 8 0 0 7 0 0 0
2014 05 05 139 131 890 1 -999 B8.1 5 0 0 3 0 0 0
2014 05 06 139 137 1130 1 -999 B7.3 4 2 0 3 1 0 0
2014 05 07 146 105 1010 1 -999 B8.3 3 1 0 3 0 0 0
2014 05 08 148 124 1180 1 -999 B7.8 2 1 0 1 0 1 0
2014 05 09 152 123 1320 0 -999 B6.6 8 0 0 12 1 0 0
2014 05 10 152 125 1080 1 -999 B7.2 6 0 0 18 1 0 0
2014 05 11 164 161 1050 3 -999 B8.1 8 0 0 11 0 1 0
2014 05 12 163 164 1140 0 -999 B7.0 6 0 0 14 2 0 0
2014 05 13 159 138 880 0 -999 B6.4 3 0 0 5 1 0 0
2014 05 14 163 162 1000 2 -999 B6.5 7 0 0 13 1 0 0
2014 05 15 152 130 900 1 -999 B5.8 6 0 0 2 0 0 0
2014 05 16 139 136 770 1 -999 B5.1 7 0 0 4 1 0 0
2014 05 17 134 146 580 2 -999 B5.0 1 0 0 3 0 0 0
2014 05 18 128 138 470 1 -999 B4.4 2 0 0 3 0 0 0
2014 05 19 117 130 340 2 -999 B3.9 1 0 0 0 0 0 0
2014 05 20 117 126 230 1 -999 B3.4 2 0 0 4 0 0 0
2014 05 21 114 100 370 1 -999 B3.4 2 0 0 10 0 0 0
2014 05 22 111 70 280 0 -999 B2.8 3 0 0 5 0 0 0
2014 05 23 116 112 320 2 -999 B3.3 2 0 0 5 0 0 0
2014 05 24 118 130 440 0 -999 B4.9 8 1 0 9 2 0 0
2014 05 25 113 133 560 0 -999 B4.1 5 0 0 9 0 0 0
2014 05 26 108 110 510 0 -999 B3.8 5 0 0 0 0 0 0
2014 05 27 106 96 210 0 -999 B3.2 2 0 0 5 0 0 0
2014 05 28 99 72 150 1 -999 B2.5 1 0 0 1 0 0 0
2014 05 29 103 55 100 0 -999 B2.4 1 0 0 1 0 0 0
2014 05 30 102 56 110 1 -999 B2.4 0 0 0 1 0 0 0
2014 05 31 104 55 130 0 -999 B2.5 2 0 0 2 0 0 0
2014 06 01 103 68 260 2 -999 B2.5 2 0 0 3 0 0 0
Az utolsó 6 sort kell figyelni. A napfoltszám és terület csökkenése máj. 27-tõl igen kifejezett. Persze lehet, ez csak véletlenül történik így -mindenesetre ezek az adatok elgondolkodtatók.
A GFS jövõ hétre vonatkozó 35 fokos várakozásai a jelen térképek alapján meglepõek lennének, kevésbé az lepne meg, ha a május végén jelentkezõhöz hasonló nyárias napokat egy újabb lehûlés zárná le. A nyomásviszonyok arra utalnak, hogy még az ÉNY irányításnak van egy menete, hiszen az Atlanti térség illetve a Csendes óceán felett 1030 hepás hatalmas AC-k terpeszekednek, és még a Skandi-Kelet Eur térségben a Kaszpi-tengerig jellemzõ magas nyomás között felénk áll egy alacsony nyomású teknõ, viszont a kelet ázsiai térség felé jelentõs nyomás és hõmérsékleti grádiens tapasztalható ami valószínûleg egészében hat majd a poláris légtömegekre, Az észak- amerikai kntinens felett is alacsonyabb a légnyomás, a helyzet így a poláris hidegmag maradványát egy tõlünk távolodó szûkülõ sávvá feszíti. A sarkvidéken agy magasnyomású képzõdmény nyílik, így az ÉNY felõl leszakadó alacsony nyomás izolálódni fog, sodródni a rajtunk élvõ jellegtelen nyomási mezõben, ami újra zivataros jelentõs csapadékkal járó idõt eredményezhet.
Ebbõl nekem az következik, hogy az elõoldal, teknõsödés, front (NY-K megosztottság, kisebb eséllyel elõoldal peremhelyzetben való beragadás) szcenárió fog lezajlani, nem tudom, hogyan lesz ebbõl a helyzetbõl keleti irányítás 1 héten belül és kontinentális AC helyzet Európa szívében, száraz csapadékmentes idõvel, amit a GFS vízionál, de az ECM inkább az elõbbi lefolyást pedzegeti (Pünkösd után zivataros idõ, majd többé - kevésbé lehûlés), bár el sem lát odáig.
Nos ezt követõen azonban a Kaukázuson túlra jelentõs mennyiségû hideg áramlik be, amit részben a hegyek (Tibet, Himalaja, Pamír stb.) megfognak, így nem tud az alsóbb légrétegekben mélyen délre hatolni és disszipálódni, Tehát a nyugati irányítás és teknõsödés súlypontja oda hajlik, tõle délre labilssá válik, keletre és nyugatra pedig stabilizálódik a légkör, nálunk pedig már minimális lesz a nyomásgrádiens (már most is nagyon jellegtelen, csak a még fennálló helyzet ránk kényszeríti egyelõre az ÉNY irányítást). A lényeg az, hogy a hidegbeáramlás hátoldalában kialakul egy masszív kontinentális AC, amelynek így a nyugati peremére kerülünk K-DK -i áramlással, és mivel az Arab- Afrikai térségben tetemes meleg halmozódik, viszont addig a pontig nem leszünk híján a csapadéknak, sõt a záporos zivataros jelleg a hõséggel csökkenõ tendenciával összeér majd ezzel, fullasztó hõség érkezik.
Ebbõl nekem az következik, hogy az elõoldal, teknõsödés, front (NY-K megosztottság, kisebb eséllyel elõoldal peremhelyzetben való beragadás) szcenárió fog lezajlani, nem tudom, hogyan lesz ebbõl a helyzetbõl keleti irányítás 1 héten belül és kontinentális AC helyzet Európa szívében, száraz csapadékmentes idõvel, amit a GFS vízionál, de az ECM inkább az elõbbi lefolyást pedzegeti (Pünkösd után zivataros idõ, majd többé - kevésbé lehûlés), bár el sem lát odáig.
Nos ezt követõen azonban a Kaukázuson túlra jelentõs mennyiségû hideg áramlik be, amit részben a hegyek (Tibet, Himalaja, Pamír stb.) megfognak, így nem tud az alsóbb légrétegekben mélyen délre hatolni és disszipálódni, Tehát a nyugati irányítás és teknõsödés súlypontja oda hajlik, tõle délre labilssá válik, keletre és nyugatra pedig stabilizálódik a légkör, nálunk pedig már minimális lesz a nyomásgrádiens (már most is nagyon jellegtelen, csak a még fennálló helyzet ránk kényszeríti egyelõre az ÉNY irányítást). A lényeg az, hogy a hidegbeáramlás hátoldalában kialakul egy masszív kontinentális AC, amelynek így a nyugati peremére kerülünk K-DK -i áramlással, és mivel az Arab- Afrikai térségben tetemes meleg halmozódik, viszont addig a pontig nem leszünk híján a csapadéknak, sõt a záporos zivataros jelleg a hõséggel csökkenõ tendenciával összeér majd ezzel, fullasztó hõség érkezik.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23542)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23541)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23540)
Nem lesz, bár Pápán egy darabuig nem kell a 35 foktól tartani, ám 32-33 fok +85% RH -tól is istenesen lehet szenvedni, abból szerintem hamarosan ki fog járni egy adag. Meglátásaim szerint a melegedés vontatott lesz, de a jelenleg pedzegetett lehûlési hullám esélye Pünkösd után elenyész, ugyan száraz csendes idõre nem igazán számítok, június 20 táján fog a KÜN lecsengeni és ezzel együtt a hõmérõ elszállni. Tartósan szárazabb csapadékmentes netán -hiányos idõszakra a Dunántúlon azonban csak július 5 és július 28 között lehet számítani, de július 10 után döntõen már csak mérsékelten meleg idõt várok.
Ez így igaz, május legvégén kevéssel 5 fok alá is csökkenhet a T850 hPA érték, és az azt követõ visszamelegedés igencsak vontatott lehet majd, ugyanis június elején továbbra is sekély ciklonális mezõ maradhat felettünk, sõt, egy hidegcsepp is tevékenykedhet a közelünkben, így a kora nyári idõ a jelenlegi modellkimenetelek + ENS-átlagok szerint leghamarabb a jövõ hét derekán térhet vissza. Kétféle folytatás ´játszik´ jelenleg a medárdi idõszak küszöbén: a következõ, Izland térségébõl érkezõ ciklon Nyugat-Európa felett lelassul, teknõsödés indul be, majd tipikus ciklon-elõoldali melegadvekció, vagy pedig a csütörtöki lehûlést okozó ciklon tõlünk északkeletre tovább mélyül, és idõvel bekebelezi a már említett izlandi ún. anyaciklonként fellépõ örvény, ami akár egy klasszikus északnyugati irányítást is eredményezhet. A harmadik lehetséges variáns a júniusra egyébként viszonylag gyakran jellemzõ bárikus mocsárhelyzet, sekély ciklonális mezõ, labilis, fokozatosan melegedõ légtömeg, gyakori záporokat, zivatarokat eredményezve. 
"Ég a napmelegtõl a kopár szik sarja"
Derick és Koczkás uraktól kérdezem, hogy lesz-e nyári esélylatolgatás a szezonális elõrejelzõ modellek alapján, illetve lesz-e közvélemény kutatás a metnet közösség nyári várakozásaival kapcsolatban!
A tél elõtti várakozások összegyûjtése sok tanulsággal szolgált!
Derick és Koczkás uraktól kérdezem, hogy lesz-e nyári esélylatolgatás a szezonális elõrejelzõ modellek alapján, illetve lesz-e közvélemény kutatás a metnet közösség nyári várakozásaival kapcsolatban!
A tél elõtti várakozások összegyûjtése sok tanulsággal szolgált!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat