Időjárási visszatekintő

Mint írtam már,azon a reggelen /2003.jan.13./ nyílt köd ereszkedett a városra. Ez,talán megmagyarázza a mindössze 1,5 fokos különbséget az aznapi bel-és külterületi adatok között.

Köszönjük!
Baján is két mérés volt, a tanítóképzõben "csak" -29,1 fok volt.

Joe!
"A mérések 1946. áprilisában indultak újra, de már az épület tetõteraszán, a talaj fölött 24 m magasságban."
Hát ez azért elég egyértelmû, nem részletezi. Valóban nem bizonyítja, de nem is cáfolja

Hú, tényleg!
Most néztem, ezek is megvannak, csak szegényeket kifelejtettem az alföldiek közül...

Így is maradt, pl. Tiszaörs, Szeghalom, he-he!
Egyébként szép kis összesítés, elismerésem és köszönjük!

Most csak az alföldieket írtam be, vannak még a Dunántúlon is, igaz, azért -31, -32 alatt nem nagyon. Majd ahogy ígértem, egyben is közlöm az összeset, aztán rendbe szedjük a toplistát!

Trento: köszi!

Szerk.: illetve természetesen az ÉK-i helyek is kimaradtak most.

Asszem,megvan (Mezõgazdasági Intézet) : Link
Alsó kikötõ sor (a Tisza-töltés újszegedi oldalán)...közel sem külterület...

Legközelebbi : Hmvhely.

Jó pár hiányzik, íme: Link

Ezt sajnos nem tudom most így itthonról, de majd utánanézek!

Minden bizonnyal igazad van. Melyik a Szegedhez legközelebbi település a felsoroltak közül? Ha jól sejtem, Hódmezõvásárhely (-32,0), illetve Csongrád (-31,6)? Ezek is a -30 alatti értékre utalnak Szegeden.

A mezõgazdasági intézet,vajon hol lehetett??? Egyébként,nagyon köszi az infót! Továbbra is gyanítom : ha lett volna külterületi mérés már akkor is ,jócskán -30 fok alatt lenne az abszolút min. T , Szegeden is...

Én még azt figyeltem,hogy amint nyílt köd ereszkedik a városra,hirtelen annyit zuhan a T a belterületen ,hogy gyakorlatilag kiegyenlítõdik a hõm.különbség a külterületi értékekkel.
Ez volt jellemzõ pl. 2003.jan.13-án is...

Oké, persze. Csak eddig arról volt szó, hogy "milyen durva, hogy a tetõn mérik a hõmérsékletet". Hát nem ott mérik.

Floo! A linked nem bizonyítja, hogy a hõmérséklet mérését is a tetõteraszon végezték. Ugyanúgy meglehetett az udvari hõmérõház már régen is. Na nem mintha az sokkal jobb lenne abban a környezetben, de a városi klímát lehet vele mérni.

Ezek vannak 1942. január 24-rõl, mint hellyel-közzel alföldiek:

- Baja, Kertészeti Tanintézet: -34,1
- Kunszentmiklós: -33,8
- Kecskemét, Miklóstelep: -33,0
- Kiskunfélegyháza: -32,2
- Hódmezõvásárhely: -32,0
- Kiskunhalas: -32,0
- Kecskemét, Csalános: -31,8
- Szerep: -31,8
- Csongrád: -31,6
- Püspökladány: -31,5
- Cegléd, Gazdasági Iskola: -31,0
- Nagykõrös: -31,0
- Kenderes: -30,3
- Debrecen, Pallag: -30,2
- Nagyhortobágy: -30,0
- Gyula: -29,5
- Szeged, Mezõgazdasági Intézet: -29,5 (Ez tehát az alacsonyabb szegedi érték, nem a 29,1, csak ez nem nagyon ismert!)
- Bugac: -29,4
- Mezõhegyes: -29,2
- Baja, Tanítóképzõ: -29,1
- Szeged, Egyetem: -29,1
- Szolnok: -28,3
- Tótkomlós: -28,2
- Túrkeve: -28,2
- Debrecen, Egyetem: -28,0
- Sarkad: -28,0
- Berettyóújfalu: -27,6
- Hajdúdorog: -27,2
- Orosháza: -27,1
- Szarvas, Gazdasági Technikum: -27,0
- Kalocsa, Csillagda: -26,1
- Mezõtúr: -25,0
- Békéscsaba: -24,6

Forrás: OMSZ (és jogelõdjei) évkönyvek

Mindehhez hozzá kell tenni - mint ahogy minden régi hõmérsékleti adathoz -, hogy ezek csak amolyan csupasz értékek, és közben semmit nem mondtunk arról, hogy az egyes állomások, hogyan, milyen körülmények között helyezkedtek el (hõmérõház helyzete, magassága a felszín felett stb.)

Csak a hõmérõ (egyben rel. nedvességmérõ), és a felszínközeli fûhõmérõ van lent az udvaron a képen is látható hõmérõházban, ill. mellette. A többi érzékelõ (szél, csapadék, globálsugárzás) fent van a tetõn, mivel lent túlságosan beépített a környezet pl. a zavartalan csapadékméréshez. A szélmérõ kb. 28 m magasan van, mégis az átlagos szélsebességek alacsonyabbak, mint a külterületen 10 m-en. Ennyit számít a beépített, tagolt felszín érdességének fékezõ hatása! A másik különlegesség, hogy a külterületen rendszerint magasabbak a maximumok általában 0,5-1°C-al, de néha akár 1,5-2°C-al is! Szerintem ez amiatt van, hogy a belterületi hõmérõház alapvetõen egy árnyékos helyen (magas épület + nagy fa) van, és kb. csak 1-2 órán keresztül éri a direkt napsütés a hõmérõházat és közvetlen környezetét (ilyenkor egyébként jól megfigyelhetõ, ahogy hirtelen megugrik a talajszinti hõm.).

Szerintem az a különbség egy belvárosi és egy külterületi mérés között nem kimondottan nagy, viszont a másik 1,5 fokos különbség meglepõen kicsi.
Sokat gondolkodok a városok hõszennyezésén, illetve azon, hogy vajon derült, de szeles (tehát "szállított fagy effektus") éjszakákon, vagy amikor totál áll a légoszlop, akkor mér-e sokkal többet a városi mérõ, tehát hogy mikor érvényesül jobban a városhatás a városon belül?!
Ugyanis egy beépített udvarban vagy téren a környezõ házak leárnyékolják a szelet szeles idõben, tehát mintegy fagyzughatást okoznak, de közben ha leáll a házak miatt a szél, akkor még mindig ott van a hõszennyezés. Vagy ha fúj a szél egy hidegbetörésnél, akkor a mozgó levegõnél nem tud annyira érvényesülni a falak, az aszfalt és a fûtés hõje.
Elvileg az 1942 január 24-i mérésnél elég lenne egy békéscsabai vagy egy másik, a környéken lévõ állomás adata, nem muszáj Szeged külterületi adat, kíváncsi lennék bármelyikre.
Baján biztosan -34,1 fok volt, az volt a napi rekord, tehát annál hidegebbet biztos nem mértek akkor.
Bár véleményem szerint a mostani helyen lévõ szegedi állomás alföldi viszonylatban nem egy rossz fekvés, sejtéseim szerint a környéken lehetne hidegebb helyeket is találni, jó példa erre valamelyik orosházai betyár tapasztalata, amikor kijártak a városból egy külterületi részre hûsölni, ahol egy kis részen nagyon hûvös volt, illetve Kakucs a másik gyanút ébresztõ állomás.

Joe!
Nem mítosz az, legalábbis a múltat tekintve biztosan nem Link
De ezek szerint még most is mérnek ott.

Coontac!
Vesd be a csábos mosolyod és juss be

Akkor nem szóltam.

De online-ként a tetõtéri adatokat kuksizhatjuk.
Link
Tavasszal volt szerencsénk ott fent is járni, amikor Dr. Kevei Ferencné-vel is beszélgettünk a bükki méréseinkkel kapcsolatban és kaptunk tõle egy pár relikviát.

A karsztökológiáról itt olvashattok:
Link

Na, ezzel megdõlt a "tetõn lévõ szegedi állomás" mítosza is. Való igaz, ott is van egy hõmérõház, de amint látható, az udvaron is van egy.

Itt Link találsz képeket az egyetemi met.állomásról. Nem éppen ideális helyen van elhelyezve...

A napokban igyekszem lefotózni az állomást, de egy egyetemi épület közvetlen közelében helyezkedik el.

Mit szólsz a 12.-i 7,1 fokos különbséghez?
Vajon,mennyi lehetett külterületi részeken a T , 1942.jan.24-én,amikor a belvárosban -29,1 fokot mértek?? Sajnos,ezt sosem fogjuk megtudni!

Emlékszem arra a reggelre...nyílt köd volt,én a 2.emeleti panel-ablakon elhelyezett hõmérõrõl -25 fokot olvastam le. Nem tudtak reggel elindulni a buszok.

Floo/és a magam / kedvéért,de talán mást is érdekel : aszi-tól származó infók alapján,ezúton is köszönöm neki :

Minimum hõmérsékletek Szegeden ...
-2003.jan.12 :

külterület : -21,7 fok
belterület : -14,6 fok.

-2003.jan.13 :

külterület : -25,2 fok
belterület : -23,6 fok.

12-én reggel mérsékelt É-i szél fújt,ekkor jól érvényesült a hõsziget.

13-án reggel nagyon gyenge(1-2 m/s) D-i szél volt.
Reggelre a belterület kicsit hidegebb volt(!)már,mint a külterület,ahol a minimum T éjfél körül állt be...