Szerintem az a különbség egy belvárosi és egy külterületi mérés között nem kimondottan nagy, viszont a másik 1,5 fokos különbség meglepõen kicsi.
Sokat gondolkodok a városok hõszennyezésén, illetve azon, hogy vajon derült, de szeles (tehát "szállított fagy effektus") éjszakákon, vagy amikor totál áll a légoszlop, akkor mér-e sokkal többet a városi mérõ, tehát hogy mikor érvényesül jobban a városhatás a városon belül?!
Ugyanis egy beépített udvarban vagy téren a környezõ házak leárnyékolják a szelet szeles idõben, tehát mintegy fagyzughatást okoznak, de közben ha leáll a házak miatt a szél, akkor még mindig ott van a hõszennyezés. Vagy ha fúj a szél egy hidegbetörésnél, akkor a mozgó levegõnél nem tud annyira érvényesülni a falak, az aszfalt és a fûtés hõje.
Elvileg az 1942 január 24-i mérésnél elég lenne egy békéscsabai vagy egy másik, a környéken lévõ állomás adata, nem muszáj Szeged külterületi adat, kíváncsi lennék bármelyikre.
Baján biztosan -34,1 fok volt, az volt a napi rekord, tehát annál hidegebbet biztos nem mértek akkor.
Bár véleményem szerint a mostani helyen lévõ szegedi állomás alföldi viszonylatban nem egy rossz fekvés, sejtéseim szerint a környéken lehetne hidegebb helyeket is találni, jó példa erre valamelyik orosházai betyár tapasztalata, amikor kijártak a városból egy külterületi részre hûsölni, ahol egy kis részen nagyon hûvös volt, illetve Kakucs a másik gyanút ébresztõ állomás.

Joe!
Nem mítosz az, legalábbis a múltat tekintve biztosan nem Link
De ezek szerint még most is mérnek ott.

Coontac!
Vesd be a csábos mosolyod és juss be laza