A melegrekordok sorozatát produkáló július nem hozott a havi átlagrekordot,mert a nagy hõingadozások miatt " csak"kb. 3 fokkal lett melegebb és négy komoly,8-10 fokos lehûlés is volt(júniusnan csak egy).A hóvége hidegrekordot hozott,bár nem tudom,hogy a zabari 3 fok havi,vagy napi hidegrekord lett.
A csapadékhiány pedig nem csak a mm-ben mért értéktõl,hanem az eloszlástól is függ.Az itteni 43 mm pl. nem kevés,de zömmel 2 napon(10-én és 30-án) hullott.A kettõ közt pedig volt egy forró periódus.Nem mindegy,hogy 28 vagy 18 fokos átlaghõmérséklet mellett nem esik.Utóbbi esetben semmi különös nem történt volna,míg a valóságban a tavaszt túlélt kultúrák kb.25 %-os kárt szenvedtek.

A rekordmérésekrõl annyit,hogy ha nincs egy állomásnak 100 éves adatsora,attól még rekordnak tekinteném az adatát.Attól,hogy régen nem métek,még beszélhetünk rekordról,bár semmi bizonyíték nincs,hogy a közelben vagy ugyanott 20, 100, 500 vagy 1000 évvel ezelõtt nem volt melegebb,vagy nem esett több esõ.
Az állomások helye,domborzati helyzete nem mérvadó,ez alapján nem szelektálhatunk a rekordok közt.Pl.sokan kifogásolták,hogy egy völgyben(fagyzug)mért hideg nem mérvadó,nem rekord.Ilyen alapon a Kiskunságban a homok miatt sem lehetne,a Bakonyban az erdõ miatt,a Kékesen a nagy magasság miatt,Budapesten a város miatt,Siófokon a Balaton miatt,Baján a Duna miatt stb.Szerintem a lényeg,hogy füves környezetben,mesterséges tereptárgyaktól távol mérjünk(ne betonon,vízen,vagy sûrû erdõ mélyén)Annyit lehetne talán kikötni,hogy ne legyen sziklafal tövében,vagy olyan helyen,ahol a napot órákra,vagy egész napra eltakarja egy hegy a hõmérõ elõl.Vagyis a domborzat csak a napárnyékolás szempontjából mégis csak mérvadó.(ne mérjünk pl egy természetes gödörben sem,mint pl. egy víznyelõ,töbör vagy szurdok)A lényeg:a hõmérõház napon legyen.