A 84/85-ös télen (-20- -25°C-os reggeli hõmérsékletek mellett) 2 napig nem volt fûtés - csõtörés miatt - a miskolci belvárosi lakótelepen, ahol laktunk. Szerencsére a lakásokban 4-5 fokkal fagypont felett maradt a hõmérséklet és így a csõvezetékek nem mentek tönkre. Az a tél azért is lett olyan "emlékezetes", mert az enyhe 70-es évek után, az elsõ igazán kemény "oroszos" tél volt. Persze hideg hónapok elõfordultak elõtte és utána is, de olyan hideg tél azóta sem volt.

A 70-es évek teleinek talán legjellemzõbb emlékei, az enyhe, hómentes napok, a szürkeség, ugyanakkor életem egyik legnagyobb havazását 1976. decemberében éltem át, amikor Diósgyõrben 30-40 cm-es hó esett. Emlékszem 1974. októberére, amikor két napig ömlött az esõ és a Szinva-patak (meg még jónéhány ÉK-i folyó) kiöntött. Az emlékek szépek és 30 évre visszanyúlnak, de a statisztikát nem pótolják, sõt mivel idõvel halványulnak ezért igencsak tévútra vihetnek. Szerencsére nekem eddig sikerült a kettõt egyeztetni és nincs üldözési mániám, magammal szemben.