Budapest-Ferihegy 2022-es éghajlati összefoglalója

Elemzés

A mögöttünk hagyott év a sokéves átlagnál jóval melegebbnek és - szélsőséges csapadékeloszlás mellett - összességében kissé szárazabbnak adódott.

Az éves középhőmérséklet majdnem pontosan 12 ºC lett. Ezzel a 3. legmelegebb évet zártuk nemcsak a reptéri mérések 73 éves történetében, hanem az 1780 óta Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált, interpolált (nem hivatalos) adatsort tekintve is. 0,16 ºC-kal maradtunk el a listavezető 2019-es év mögött, azonban majdnem megcsíptük a második helyezett 2018-at (0,05 ºC-os hátránnyal). Valamennyi téli és nyári hónap rendkívül melegnek adódott - olyannyira, hogy a nyár összességében a mérések történetének legmelegebbje lett a maga 23,4 ºC-os közepével. Érdekesség, hogy viszont mindeközben az elmúlt évekre jellemző tavaszi hűvösebb időszak ezúttal is megjelent (2021 után 2022-ben is az április hozta a legnagyobb negatív anomáliát az összes hónap közül), ezen kívül még a szeptember telt a sokéves átlagnál hűvösebb időjárással. Ami a nyári küszöbnapokat illeti, a legmelegebb évszakunkat visszatérő hőhullámok jellemezték, ennek eredménye a hőség- és forró napok igen magas (bár az utóbbi 2 évtizedben már nem először előforduló) számadata. Ugyanakkor a sorozatos 35 ºC körüli nappali maximumok ellenére a gyakori száraz, derült időnek köszönhetően mindössze egyetlen trópusi éjszaka fordult elő a reptéri körülmények között. Ellenben a nyári hónapokban 6 napon is 10 ºC alatti minimumot mérhettünk, ebből ráadásul 4-et júliusban.

A másik oldalt, vagyis a téli küszöbnapokat megvizsgálva igen vegyes eredményt látunk: fagyos és zord napból nem sokkal maradtunk el a sokéves átlagtól, viszont a téli napok száma megdöbbentően alacsony lett. Egész évben mindössze egyetlen napon maradt a maximum-hőmérséklet fagypont alatt, ez az 1901 óta a fővárosra rendelkezésre álló ilyen típusú adatsorban példa nélküli. (Rögzítsük: a történelmi klímaátlag 26 nap lenne...) Ennek a szélsőséges értéknek az oka az illető hónapok enyhe volta mellett a tavalyi tél egészen különleges jellege, amikor is a tartósan napos, száraz, szeles időszakban - bár fagyos napok szép számmal kialakulhattak -, a nappali órákban rendre föl tudott melegedni a levegő.   

Hőmérséklet terén még egy dolog érdemel feltétlenül említést. Az elmúlt 1-2 évtized tavaszaira is már nem egyszer jellemző volt a száraz, nagy hőingású hónapok egyre szignifikánsabb előfordulása, azonban ez 2022 márciusában minden korábbinál nagyobb mértéket öltött. Az addigra már több hónaposra nyúlt, hosszú csapadékmentes időszak miatti csontszáraz talajállapot és a közel egyforma hosszúságú nappalok/éjszakák mellett a hónap első felében a hideg és igen száraz, majd később már egyre inkább éppen a szokásosnál melegebb légtömegek biztosították a kedvező körülményeket a nagy napi hőingásokhoz, melynek a reptéri "pusztaklíma" kifejezetten kedvező helyszíne. Ennek következtében a hónap 24. napján 27 ºC-ot is meghaladó napi ingás alakult ki nálunk, mely még a ferihegyi körülmények között is igen szélsőségesnek számít, már-már a klasszikus fagyzugokra jellemző érték.

A csapadékra áttérve: a majdnem kereken 500 mm-es összeg a sokéves átlagot tekintve nem nevezhető szélsőségesnek, első ránézésre a megszokottnál valamivel szárazabb év képe juthat eszünkbe róla. Azonban az eloszlás már korántsem tekinthető ideálisnak, sőt. Az első 3 hónapban mindössze 25 mm hullott, amit a május és a július szintén igen száraz napjai követtek, miközben az áprilisi és júniusi, átlagosnál valamivel nedvesebb idők nem sokat tudtak kozmetikázni az óriási hiányon. Mindenesetre az első 7 hónap után mindösszesen 208 mm-rel álltunk, de az ország keleti felén ennél jóval katasztrofálisabb összegek is előfordultak akkoriban, sokfelé rendkívüli aszály alakult ki. Augusztustól, de különösen szeptembertől aztán végre megnyíltak az égi csapok, aminek az lett az eredménye, hogy az utolsó 4 hónapban 234 mm hullott, és így egy óriási hajrával sikerült egyrészt az éves összeget az elfogadható tartományba, a csapadékos küszöbnapok számát pedig gyakorlatilag az átlagos értékekig feltornászni.
A száraz nyári félévet igen jól jellemzi az a tény is, hogy - a korábbi gyakorlattól eltérően - a legnagyobb napi csapadékösszeg nem egy zivataros, felhőszakadásos eseményhez volt köthető tavaly, hanem egy decemberi, nagyobb esőt okozó ciklonhoz.

A vizuálisan megfigyelt jelenségekről is essen néhány szó. A havas napok száma alacsony maradt, mindössze kb. az átlagos 70%-a, ez egyaránt köszönhető az enyhe és a száraz időjárásnak. Egyetlen hónap volt, amikor a megszokottnál többször fordult elő havazás, hózápor stb., mégpedig az április (4 nap). A havas napok száma azonban még mindig sokkal "normálisabbnak" tekinthető, mint az ónos napoké. Ez utóbbi ugyanis 2022-ben egy nagy kerek 0, ami ugyan nem példa nélküli, de legalábbis nem túlságosan gyakran szokott előállni a mi klímánkon. (Felhívnám a figyelmet, hogy itt nem csak az ónos esős, hanem az ónos szitálásos napokról is beszélünk, így már mindenképpen elgondolkodtatóbb ez a nullás adat.)
A zivataros és a jégesős napok éves száma a fentiekkel ellentétben többé-kevésbé a szokásosnak megfelelően alakult, viszont az eloszlás a csapadékmennyiséghez hasonlóan szokatlan lett. Ugyanis miközben például a júliusi 4 zivataros nap, ha nem is rekordközeli, de meglehetősen alacsonynak számít, a szeptemberi 8 nap majdhogynem a legmagasabb érték ebben a hónapban Budapesten a múlt század eleje óta. 
Végezetül a ködös napok 2022-es száma is megér egy kis kitekintést. Az eddig vázoltak tükrében (rendkívül száraz talajok és légtömegek, valamint kevés csapadék az év első felében, illetve napos és szeles téli hónapok) nem lepődhetünk meg rajta, hogy januárban és februárban összesen 6(!) napon figyelhettünk meg 1000 m alatti látástávolságot Ferihegyen, ami abszolút rekord a mérések történetében. Ehhez adódott még szeptemberig újabb, összesen 4(!) nap, vagyis a 9. hónap végén 10 ködös nappal álltunk (úgy, hogy ebbe a rövid ideig fennálló ködfoltok is jóindulatúan beleszámítanak) - ezt az adatot ezért inkább nem is minősíteném, ki-ki maga megteheti. Aztán a csapadékos idő beköszöntével az év ezen a téren is óriási hajrába kezdett, olyannyira, hogy például a november a maga 17 napjával majdnem abszolút rekordot is hozott. Így a megdöbbentő kezdés ellenére végül "csak" mintegy 20%-os hiánnyal zártunk.

A hótakaróra vonatkozó statisztika meglehetősen szegényes, amint azt a megelőző néhány évben is megszokhattuk már. A teljes naptári évben mindössze 3 napon alakult ki, egyenként 1 cm vastagságú hótakaró a reggeli főterminus időpontjára, ezen kívül még 5-ször jegyezhettünk fel leplet vagy foltot. Talán elegendő annyit megjegyezni ehhez, hogy a főváros külterületén a sokéves átlag 30 hótakarós és 45 abszolút hótakarós nap, a szezonális átlagos maximális hóvastagság pedig 17 cm volt valamikor nem is olyan régen...
Az egyetlen, pozitív irányban kiemelhető érdekeség talán az errefelé már igen késeinek számító, április 3-i emlékezetes, de rövid életű hótakaró.

Ahogy már többször utaltam rá, a napsütéses órák száma is igen magas volt 2022-ben, a műholdas méréssel 2485 óra adódott. Az elmúlt években ezek a 2300-2500 óra közötti adatok egyre gyakoribbá váltak Budapest térségében, tehát tulajdonképpen a tendencia folytatódott tovább. Két dolog emelhető ki mégis talán. Az egyik a január-februári hónapok összege, mely együttesen 324 óra lett - a legmagasabb a mérések 110 éves történetében. (És ha még a megelőző decembert is hozzávesszük ehhez - 99 óra -, az így kapott 423 órás téli összeg korábban még nem tapasztalt rekordértéket jelent.) Kisebb-nagyobb mértékű negatív anomáliát pedig az április, a szeptember és a november hozott a tavalyi évben.

Legvégül pedig következzen egy kis szélstatisztika. Az egyes küszöbnapok száma (szeles, viharos, erősen viharos napok) éves összértékben gyakorlatilag éppen átlagosnak adódott, azonban ebben az esetben is jókora eloszlásbeli anomáliák fedezhetők fel. Januárban és februárban együttvéve előfordult 29 szeles és 11 viharos nap, amelyek kb. a szokásos értékek 3-szorosát jelentik. Az ezt követő tavaszi időszak viszont az átlagosnál gyengébben, az év második része pedig nagyjából átlagosan szelesnek nevezhető, legalábbis a szeles napokat tekintve - mert a 35 kt-s küszöbérték esetén már az év nagyobb szakaszára inkább a negatív anomália volt jellemző. Meg kell említeni a júliust, amikor 16 napon is feljegyezhettünk 25 kt-t elérő vagy meghaladó széllökést, ez meglehetősen nagy számnak számít. És természetesen ne feledkezzünk el az év eleji, majdnem orkán erősségű lökésekről sem, melyek között a január 30-án tapasztalt 59 kt-s érték már történelmi távlatokban is igen jelentősnek tekinthető. 

Adatok

Hőmérséklet
- éves középhőmérséklet: 12,01 ºC (az 1991-2020-as normálhoz képest +1,07 ºC)
- legmagasabb napi maximum: 38,6 ºC (07. 23.)
- legalacsonyabb napi minimum:  -13,9 ºC (01. 25.)
- legnagyobb napi hőingás: 27,3 ºC (03. 24.)

Hőmérsékleti küszöbnapok
- nyári napok (Tmax >= 25,0 ºC) száma: 108
- hőségnapok (Tmax >= 30,0 ºC) száma: 51
- forró napok (Tmax >= 35,0 ºC) száma: 14
- trópusi napok (Tmin >= 20,0 ºC) száma: 1
- fagyos napok (Tmin <= 0,0 ºC) száma: 105
- téli napok (Tmax <= 0,0 ºC) száma: 1
- zord napok (Tmin <= -10,0 ºC) száma: 8

Csapadék
- éves csapadékösszeg: 499,7 mm (az 1991-2020-as normál 87%-a)
- legnagyobb napi csapadékösszeg: 22,4 mm (12. 10.)
- csapadékos napok száma: 180
- mérhető csapadékú (>= 0,1 mm) napok száma: 114

Vizuális megfigyelések
- havas napok száma: 27
- ónos napok száma: 0
- zivataros napok száma: 38
- jégesős napok száma: 5
- ködös napok száma: 45

Hótakaró
- hótakarós napok száma: 3
- abszolút hótakarós (hótakaró + folt, lepel) napok száma: 8
- a hótakaró vastagságának maximuma: 1 cm (01. 22., 02. 02. és 04. 03.)

Napfénytartam
- éves összeg: 2484,8 óra
- napsütés nélküli napok száma: 29

Szél
- szeles napok (Vmax >= 25 kt) száma: 82
- viharos napok (Vmax >= 35 kt) száma: 17
- erősen viharos napok (Vmax >= 47 kt) száma: 2
- a legerősebb széllökés: 58,7 kt (01. 30.)