Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
"Ezt az infót (mármint az 1998 decemberi tokaji minimum rekordra vonatkozót) nem az ujjamból szoptam "
Teljesen mindegy, hogy ki mit szopott és honnan, az általad közzétett adat fals.
A miskolci állomás abs. minimuma -15.7, a nyíregyházi állomás abs. minimuma -13.0 fok volt 1998 decemberében. Túl nagy fantázia nem kell hozzá, h. miért nem mérhetett volna -30 fok alatti hõmérsékletet egy létezõ tokaji OMSZ állomás.
Zima: Az általad említett idõszakban ilyen minimumok voltak Nyíregyházán:
12.10. -11.0
12.11. -11.8
12.12. -12.7
12.13. -6.6
12.14. -3.1
12.15. -4.5
Az abs. minimumot pedig már leírtam.
Teljesen mindegy, hogy ki mit szopott és honnan, az általad közzétett adat fals.
A miskolci állomás abs. minimuma -15.7, a nyíregyházi állomás abs. minimuma -13.0 fok volt 1998 decemberében. Túl nagy fantázia nem kell hozzá, h. miért nem mérhetett volna -30 fok alatti hõmérsékletet egy létezõ tokaji OMSZ állomás.
Zima: Az általad említett idõszakban ilyen minimumok voltak Nyíregyházán:
12.10. -11.0
12.11. -11.8
12.12. -12.7
12.13. -6.6
12.14. -3.1
12.15. -4.5
Az abs. minimumot pedig már leírtam.
Biztos, hogy nem volt 98-ban -30 fok, ez megállapítható a többi állomás alapján, pláne nem Tokajban. Az csak valami elírás lehetett. Egyébként a TeleText-es szélsõértékek megbízhatóak.
Ezt én is megerõsítem, a leghatározottabban emlékszem rá (hozzávetõlegesen a december 10-15-ei idõszakról van szó). Én azt "javasolnám", hogy várjuk meg azt a december eleji idõszakot, és akkor figyeljük napi szinten a teletextes adatokat. 
Vagy esetleg a teletextnek is létezik valamilyen archiv adatbázisa, ahol utána lehet nézni a napi szintû OMSZ-os adatoknak? Egyébként most már nagyon kiváncsi vagyok ezekre a tokaji értékekre én is, hiszen a teletexten olvasható prognózis a Szolgálat hivatalos prognózisa, ebbõl kifolyólag a napi rekordokra vonatkozó adatoknak is hiteleseknek, hivatalosaknak kell lenniük (akárcsak az OMSZ honlapján közzétett napi jelentéskiadványokban is).
Vagy esetleg a teletextnek is létezik valamilyen archiv adatbázisa, ahol utána lehet nézni a napi szintû OMSZ-os adatoknak? Egyébként most már nagyon kiváncsi vagyok ezekre a tokaji értékekre én is, hiszen a teletexten olvasható prognózis a Szolgálat hivatalos prognózisa, ebbõl kifolyólag a napi rekordokra vonatkozó adatoknak is hiteleseknek, hivatalosaknak kell lenniük (akárcsak az OMSZ honlapján közzétett napi jelentéskiadványokban is). 
2010. szeptemberében Kékestetõn 270,9 mm csapadék hullott - tud valaki ettõl nagyobb szeptemberi értéket, vagy ez a csúcstartó (persze lehet, hogy csak mostanáig)?
Gondoltam, hogy erre majd lecsapsz. 
Egyébként teljesen igazad van, közben már magam is rájöttem, hogy hülyeséget írtam.
Egyébként teljesen igazad van, közben már magam is rájöttem, hogy hülyeséget írtam.
Azért ne hasonlítsunk már össze egy HF utáni nyomásemelkedést egy AC-kiépüléssel. 
Bizony, hogy ott kell! Nemrégiben az jutott eszembe, hogy a reanalízisre bizonyára a számítástechnika fejlettsége, a numerikus (globál) modellek adták meg a lehetõséget.
Úgy képzelem (s javíts ki, ha rosszul), hogy a múltból rendelkezésre álló hõmérséklet, nyomás és szél adatokat betáplálják egy, az elõrejelzés készítéséhez használthoz hasonló programba, és az felrajzolja az ezekhez az adatokhoz tartozó (valószínû) izobár és geopotenciál, valamint T 850 térképeket.
Száz évvel ezelõtti, vagy annál is régebbi mérési adatok pedig nyilvánvalóan csak gyéren állnak rendelkezésre. Magassági hõmérsékleti és légáramlási adat pedig valószínûleg nincs is, hisz akkoriban még nem voltak ballonos felszállások.
Így az archív térképek semmiképp se lehetnek teljesen pontosak.
A 20 hepás napi változás azért nem olyan hihetetlen. Valahol olvastam, hogy szélsõséges esetben nálunk is lehet ekkora napi ingás, nemhogy a polárfront közelében. Sõt, láttam is ilyet: az 1979 újévi extrém erõs hidegfront kapcsán a hajnali 1000 hPa közeli értékrõl estére nagyjából 1026 hepára ugrott fel a légnyomás Gyõrben (miközben a hõmérséklet +6 fokról -16 fokra csökkent)
Nemrégiben az jutott eszembe, hogy a reanalízisre bizonyára a számítástechnika fejlettsége, a numerikus (globál) modellek adták meg a lehetõséget.Úgy képzelem (s javíts ki, ha rosszul), hogy a múltból rendelkezésre álló hõmérséklet, nyomás és szél adatokat betáplálják egy, az elõrejelzés készítéséhez használthoz hasonló programba, és az felrajzolja az ezekhez az adatokhoz tartozó (valószínû) izobár és geopotenciál, valamint T 850 térképeket.
Száz évvel ezelõtti, vagy annál is régebbi mérési adatok pedig nyilvánvalóan csak gyéren állnak rendelkezésre. Magassági hõmérsékleti és légáramlási adat pedig valószínûleg nincs is, hisz akkoriban még nem voltak ballonos felszállások.
Így az archív térképek semmiképp se lehetnek teljesen pontosak.
A 20 hepás napi változás azért nem olyan hihetetlen. Valahol olvastam, hogy szélsõséges esetben nálunk is lehet ekkora napi ingás, nemhogy a polárfront közelében. Sõt, láttam is ilyet: az 1979 újévi extrém erõs hidegfront kapcsán a hajnali 1000 hPa közeli értékrõl estére nagyjából 1026 hepára ugrott fel a légnyomás Gyõrben (miközben a hõmérséklet +6 fokról -16 fokra csökkent)
Ezt az infót (mármint az 1998 decemberi tokaji minimum rekordra vonatkozót) nem az ujjamból szoptam, hanem anno a TV1 teletext OMSZ idõjárás jelentésében olvastam. A helyszín (Tokaj) biztos, a -30 fokra lehet, rosszul emlékszem. Persze az, hogy ezek a tévébõl vett adatok mennyire hitelesek, kérdés. Ja, és nem havi rekord volt, hanem napi.
De nem is az a lényeg,vajon volt-e hidegrekord azokban a napokban, s ha igen, melyik állomás mérte.
Ha minden igaz, azzal kapcsolatban került elõ a téma, hogy kifejezetten enyhe telet (1997/9 követõ tél zord hideg epizódokat hozott. 
De nem is az a lényeg,vajon volt-e hidegrekord azokban a napokban, s ha igen, melyik állomás mérte.
Ha minden igaz, azzal kapcsolatban került elõ a téma, hogy kifejezetten enyhe telet (1997/9
követõ tél zord hideg epizódokat hozott. 
Hát, való igaz, hogy -15 fokos T850 ritkán vendégeskedik Spanyolországban:
JoeJack, Váraljamet, köszi a válaszotokat.
Ez a visszaemlékezés valóban nagyon félrement Thermometer részérõl, lévén 1998-ban még tokaji OMSZ állomás sem volt, a Szolgálat pedig -18 -20 fok körüli értékeket mért az említett idõszakban. Az infókat a belsõs "kollégának" is köszönöm.
Ez a visszaemlékezés valóban nagyon félrement Thermometer részérõl, lévén 1998-ban még tokaji OMSZ állomás sem volt, a Szolgálat pedig -18 -20 fok körüli értékeket mért az említett idõszakban. Az infókat a belsõs "kollégának" is köszönöm.
Még talán tartozok egy bocsánat kéréssel.
A nyár elején szinte biztosra vettem, hogy lesz 40 fokot meghaladó hõmérséklet valahol Magyarországon, utána valaki leszidott, hogy nem vagyok képben Magyarország éghajlatával.
Nem gondoltam volna, hogy csak 37 fok alatti évi maximum lesz 2014-ben.
Tulajdonképpen elmaradtak az utóbbi években megfigyelhetõ 3-4 nap alatt felépülõ "afrikai hõtranszport rendszerek" (ne keressetek logikát a megnevezésben, nem tudtam jobban leírni...), amelyek általában okozták a 39-40 fokokat országszerte. Sõt elmaradtak a "jól megérdemelt" embert nem kímélõ 1 hetes hõségek is.
Tévedtem, elhamarkodottan írtam.
Bár az bejött, hogy a nyár melegebb lett az 1971-2000-es átlagnál ,igaz ez nem volt nagy kunszt megtippelni.
Ha már a 40 fokokról írtam, igaz ez a nyár jóval enyhébbre sikeredett, mint az elõzõk, de így látatlanban megtippelem, hogy fogunk még hallani 40 fokokról az elkövetkezõ 2-3 évben.
A nyár elején szinte biztosra vettem, hogy lesz 40 fokot meghaladó hõmérséklet valahol Magyarországon, utána valaki leszidott, hogy nem vagyok képben Magyarország éghajlatával.
Nem gondoltam volna, hogy csak 37 fok alatti évi maximum lesz 2014-ben.
Tulajdonképpen elmaradtak az utóbbi években megfigyelhetõ 3-4 nap alatt felépülõ "afrikai hõtranszport rendszerek" (ne keressetek logikát a megnevezésben, nem tudtam jobban leírni...
), amelyek általában okozták a 39-40 fokokat országszerte. Sõt elmaradtak a "jól megérdemelt" embert nem kímélõ 1 hetes hõségek is. Tévedtem, elhamarkodottan írtam.
Bár az bejött, hogy a nyár melegebb lett az 1971-2000-es átlagnál ,igaz ez nem volt nagy kunszt megtippelni.
Ha már a 40 fokokról írtam, igaz ez a nyár jóval enyhébbre sikeredett, mint az elõzõk, de így látatlanban megtippelem, hogy fogunk még hallani 40 fokokról az elkövetkezõ 2-3 évben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242886 - 2014-09-09 00:23:37)
1929 febr. 3-án az Észak-Adriát telibe meszelte a -25 fokos T850.
Akkor sem volt messze Észak-Afrikától a -10-es.
Link
1929 febr. 3-án az Észak-Adriát telibe meszelte a -25 fokos T850.
Akkor sem volt messze Észak-Afrikától a -10-es.
Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242885 - 2014-09-08 23:57:29)
Köszi a linket! Szép kis blocking: Link Gyanítom, hogy a spanyol narancsültetvényekrõl nem sokat szüreteltek abban az évben.
Köszi a linket!
Szép kis blocking: Link Gyanítom, hogy a spanyol narancsültetvényekrõl nem sokat szüreteltek abban az évben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242884 - 2014-09-08 23:56:10)
Az AC "prés" ma már szinte elõ sem forduló helyzet. Az óceán feletti és a kontinentális AC közé préselõdõ teknõben messze délre jut le a hideg. Giga meridionalitás. 1050 hPa felett a légnyomás az Atlanti blokkoló AC középpontjában 1891 jan 15-én:
Az AC "prés" ma már szinte elõ sem forduló helyzet. Az óceán feletti és a kontinentális AC közé préselõdõ teknõben messze délre jut le a hideg. Giga meridionalitás. 1050 hPa felett a légnyomás az Atlanti blokkoló AC középpontjában 1891 jan 15-én:
1879 decemberének leghidegebb 5 napja az ország legnagyobb részén, a délkeleti, keleti vármegyék kivételével a 7-étõl 11-éig terjedõ idõszak volt. Link
A legalacsonyabb középhõmérséklet 1879 decemberében Losoncon volt, -15,9 °C. Az ország mai területén Szolnokon, -11,8 °C.
5 napi középhõmérsékletek Losoncon:
1879.11.27-12.01.: -6.1 °C
1879.12.02-12.06.: -10.3 °C
1879.12.07-12.11.: -24.0 °C
1879.12.12-12.16.: -18.9 °C
1879.12.17-12.21.: -12.3 °C
1879.12.22-12.26.: -17.8 °C
1879.12.27-12.31.: -14.1 °C
5 napi középhõmérsékletek Szolnokon:
1879.11.27-12.01.: -7.7 °C
1879.12.02-12.06.: -8.4 °C
1879.12.07-12.11.: -17.3 °C
1879.12.12-12.16.: -15.7 °C
1879.12.17-12.21.: -8.1 °C
1879.12.22-12.26.: -13.7 °C
1879.12.27-12.31.: -9.2 °C
A legalacsonyabb középhõmérséklet 1879 decemberében Losoncon volt, -15,9 °C. Az ország mai területén Szolnokon, -11,8 °C.
5 napi középhõmérsékletek Losoncon:
1879.11.27-12.01.: -6.1 °C
1879.12.02-12.06.: -10.3 °C
1879.12.07-12.11.: -24.0 °C
1879.12.12-12.16.: -18.9 °C
1879.12.17-12.21.: -12.3 °C
1879.12.22-12.26.: -17.8 °C
1879.12.27-12.31.: -14.1 °C
5 napi középhõmérsékletek Szolnokon:
1879.11.27-12.01.: -7.7 °C
1879.12.02-12.06.: -8.4 °C
1879.12.07-12.11.: -17.3 °C
1879.12.12-12.16.: -15.7 °C
1879.12.17-12.21.: -8.1 °C
1879.12.22-12.26.: -13.7 °C
1879.12.27-12.31.: -9.2 °C
Én is töprengtem rajta, de nem zártam ki a lehetõségét.
Kényszerek:
A labrador öböl felett kemény hideg és depresszió, amely kelet felé "tolta" a Grönlandi termikus AC-t, az Észak-Skandináv ciklon, és valószínûleg a sarki termikus AC-t is "lerúgta" valami. Teoretikusan így lehetne magyarázatot eszkábálni hozzá.
Kényszerek:
A labrador öböl felett kemény hideg és depresszió, amely kelet felé "tolta" a Grönlandi termikus AC-t, az Észak-Skandináv ciklon, és valószínûleg a sarki termikus AC-t is "lerúgta" valami. Teoretikusan így lehetne magyarázatot eszkábálni hozzá.
1879-ben a kemény tél elõjelei epizódszerûen már novemberben mutatkoztak:
- Az elsõ hidegöblítésre november 3-6 közt került sor egy Nagy Britanniától jóval nyugatabbra elhelyezkedõ blokkoló AC jóvoltából. Így maga a Brit szigetek is kapott hideget.
- A következõ epizód november 13-ával kezdõdött, egy a Grönlandtól Spanyolországig lenyúló blokkoló gerinc és egy baltikumi depresszió közös áramlásrendszerében érkezõ hidegöblítés formájában. A gerinc a hónap közepére összeolvadt a Szibériai AC-vel, létrehozva egy klasszikus Voejkov-tengelyt, hozzánk is igazi téli idõt hozva.
- A folyamatos Atlanti blokking hajlam miatt a hónap végére ismét hatalmas hidegbetörés készül, és december 1-re elárasztja Európát.
- A következõ epizód december 8-ra tehetõ, egy Lengyelországi központú AC áramlásrendszerében, -15 - -20 fokos T850 levegõ helyezõdött hazánk fölé. Ez jut nyugalomba 9-re és okozza a közel -30-cas minimumokat.
Egy ilyen késõ-õszt és télkezdetet elfogadnék idén!
- Az elsõ hidegöblítésre november 3-6 közt került sor egy Nagy Britanniától jóval nyugatabbra elhelyezkedõ blokkoló AC jóvoltából. Így maga a Brit szigetek is kapott hideget.
- A következõ epizód november 13-ával kezdõdött, egy a Grönlandtól Spanyolországig lenyúló blokkoló gerinc és egy baltikumi depresszió közös áramlásrendszerében érkezõ hidegöblítés formájában. A gerinc a hónap közepére összeolvadt a Szibériai AC-vel, létrehozva egy klasszikus Voejkov-tengelyt, hozzánk is igazi téli idõt hozva.
- A folyamatos Atlanti blokking hajlam miatt a hónap végére ismét hatalmas hidegbetörés készül, és december 1-re elárasztja Európát.
- A következõ epizód december 8-ra tehetõ, egy Lengyelországi központú AC áramlásrendszerében, -15 - -20 fokos T850 levegõ helyezõdött hazánk fölé. Ez jut nyugalomba 9-re és okozza a közel -30-cas minimumokat.
Egy ilyen késõ-õszt és télkezdetet elfogadnék idén!
Az ilyen 20 hPa/per napos emelkedésekbõl látszik, hogy azért ezeket az archív re-analíziseket a helyükön kell kezelni.
Igazi csemege az 1927. december 14-i nyomási muszter: anticiklon Ferenc József földi középpontal: Link
Nagyban hozzájárult a mi zimankónkhoz.
Nagyban hozzájárult a mi zimankónkhoz.
Az 1927-es hidegbetörés elõzményeiben érdekes mozzanat, hogy december 12-én még 1020 hPa volt Svalbard fölött, majd 24 órával késõbb egy 1040 hPa-s AC épül ki ugyanott, Svalbardi központtal. Ez az AC és a Skandináv ciklon rántja le majd ezt a hideget, ami december 2. felére zord idõt hoz az Alföldre.
Amit pedig most hirtelen feldolgozatlant találtam és a zabari alatt van decemberbõl, az:
Dec.09.: -28,5°C;1879;Bakonybél
Dec.22.: -29,0°C;1927;Mezõhegyes
Egyébként 1879-ben röpködhettek az országban (mai területén) a -30 alatti hõmérsékletek.
1998-ban biztos nem volt -30 fok vagy annál hidegebb, az ilyen közeli múlt azért szerepel a rendszerben.
Dec.09.: -28,5°C;1879;Bakonybél
Dec.22.: -29,0°C;1927;Mezõhegyes
Egyébként 1879-ben röpködhettek az országban (mai területén) a -30 alatti hõmérsékletek.
1998-ban biztos nem volt -30 fok vagy annál hidegebb, az ilyen közeli múlt azért szerepel a rendszerben.
Decemberbõl biztos nem, mert a jelenlegi feldolgozottság mellett a hivatalos, havi absz. Tmin -28,3 fok, amit 2002-ben mértek Zabaron.
A saját irományaim között keresgéltem, amikor a hivatkozott hozzászólásodban erre akadtam:
"1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó......Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született"
Errõl tudnál hivatalosan mért, pontos adatot is közzétenni?
"1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó......Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született"
Errõl tudnál hivatalosan mért, pontos adatot is közzétenni?
Nálam 115,9 mm lett a havi csapadékösszeg és egyetlen nap sem volt 20 mm napi csapadékösszeget elérõ nap.
NA ezt varrd össze 
NA ezt varrd össze
Miközben itt rekord csapadékmennyiségekrõl olvasok, nálam az augusztust mi sem jellemzi jobban, mint hogy a hónap legnagyobb csapadékát ez a kis radarhibának tetszõ felhõcske okozta:
Link Link Link Link
23mm hullott belõle. Ezzel föl is ment a havi mért csapadék értékem 86,3 mm-re.
Érdekes volt látni, hogy miközben én folyamatosan a zuhogó esõ alatt vagyok, tõlem 1-2km-re meg nem esik semmi, sõt süt a nap.
A havi T átlag 19,1°C lett.
Link Link Link Link
23mm hullott belõle. Ezzel föl is ment a havi mért csapadék értékem 86,3 mm-re.
Érdekes volt látni, hogy miközben én folyamatosan a zuhogó esõ alatt vagyok, tõlem 1-2km-re meg nem esik semmi, sõt süt a nap.
A havi T átlag 19,1°C lett.
2014. augusztus Bükk-fennsík; töbörklíma:
T átlag: +12,9 °C.
T min. átlag: +3,8 °C.
T max. átlag: +21,3 °C.
Absz. T min.: -4,2 °C. (29.)
Absz. T max.: +27,1 °C. (2.)
Absz. hõingás: 31,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 6,4 °C. (25.)
Legmagasabb napi átlag: 17,7 °C. (6.)
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 12,3 °C. (7.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,1 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 10,2 °C. (24.)
Fagyos nap: 9 db.
Nyári nap: 7 db.
Hõségnap: Nem volt.
T átlag: +12,9 °C.
T min. átlag: +3,8 °C.
T max. átlag: +21,3 °C.
Absz. T min.: -4,2 °C. (29.)
Absz. T max.: +27,1 °C. (2.)
Absz. hõingás: 31,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 6,4 °C. (25.)
Legmagasabb napi átlag: 17,7 °C. (6.)
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 12,3 °C. (7.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,1 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 10,2 °C. (24.)
Fagyos nap: 9 db.
Nyári nap: 7 db.
Hõségnap: Nem volt.
Az augusztusi 145,7 mm az elmúlt 10 év 4. legnagyobb csapadékú hónapja volt Vácon.
100mm feletti toplista:
Év Hónap csapadék / mm
2010 május 181,3
2005 augusztus 169,6
2007 június 149,6
2014 augusztus 145,7
2010 június 134,0
2013 március 130,5
2005 december 114,1
2008 július 113,5
2011 július 112,0
2010 szeptember 109,5
2011 június 107,9
2013 május 101,4
2009 június 100,0
100mm feletti toplista:
Év Hónap csapadék / mm
2010 május 181,3
2005 augusztus 169,6
2007 június 149,6
2014 augusztus 145,7
2010 június 134,0
2013 március 130,5
2005 december 114,1
2008 július 113,5
2011 július 112,0
2010 szeptember 109,5
2011 június 107,9
2013 május 101,4
2009 június 100,0
Szép mennyiségek estek arrafelé. Dél-Zalában idén a cél az 1000 mm.
(Az idei évben a legütõsebb zivataromat épp felétek éltem át június 30-án hajnalban Letenye és Zágráb között).
Nálunk 115 mm-rel zárt az augusztus, ezzel eddig az év 3. legcsapadékosabb hónapja (május és július után). Az éves csapadékmennyiség pedig 620 mm körül jár.
Ami különös volt az idei augusztusban, az az utolsó 20 nap. Augusztus 13. és 31. között minden nap 20°C alatt volt a napi középhõmérséklet. Összesen 3 nyári nap volt ebben az idõszakban, de a legmelegebb napon sem érte el a maximum hõmérséklet a +26°C-ot.
(Az idei évben a legütõsebb zivataromat épp felétek éltem át június 30-án hajnalban Letenye és Zágráb között).
Nálunk 115 mm-rel zárt az augusztus, ezzel eddig az év 3. legcsapadékosabb hónapja (május és július után). Az éves csapadékmennyiség pedig 620 mm körül jár.
Ami különös volt az idei augusztusban, az az utolsó 20 nap. Augusztus 13. és 31. között minden nap 20°C alatt volt a napi középhõmérséklet. Összesen 3 nyári nap volt ebben az idõszakban, de a legmelegebb napon sem érte el a maximum hõmérséklet a +26°C-ot.
3.
Február 166 mm
Július 202 mm
Augusztus 163 mm
Éves 836 mm.
Csörnyeföld.
Február 153 mm
Május 136 mm
Július 123 mm
Augusztus 167 mm
Február 166 mm
Július 202 mm
Augusztus 163 mm
Éves 836 mm.
Csörnyeföld.
Február 153 mm
Május 136 mm
Július 123 mm
Augusztus 167 mm
2014 nyara nálam: (zárójelben az elmúlt 30 év átlaga illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 21,04+22,66+20,57= 21,42 °C. (21,45 °C.)
T min. átlag: 15,16+17,66+16,13= 16,32 °C.
T max. átlag: 27,05+28,28+26,08= 27,14 °C.
Absz. T min.: 9,6 °C. (08.29.)
Absz. T max.: 34,9 °C. (06.11.)
Nyári absz. hõingás: 25,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,6 °C. (08.21.)
Legmagasabb napi átlag: 27,8 °C. (06.11.)
Napi átlagok hõingása: 11,2 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 17,2 °C. (06.07.)
Napi legkisebb hõingás: 3,3 °C. (08.20.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,8 hPa. (07.11.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,3 hPa. (07.03.)
Nyári nap: 20+26+17= 63 db. (60)
Hõségnap: 6+12+4= 22 db. (19)
Forró nap: 0+0+0= 0 db. (2)
Zivataros nap: 3+11+12= 26 db. (20)
Jégesõs nap: 0+0+0= 0 db.
Nyári csapadék: 57,1+86,2+145,2= 288,5 mm. (165,8 mm.)
Csapadékos nap: 11+19+17= 47 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8+14+16= 38 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+8+7= 17 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 33,3 mm. (08.20.)
Az átlagnak megfelelõ hõmérsékletû és sokkal csapadékosabb (174 %) nyár volt. Ezzel az idei nyár a 14. legcsapadékosabb és a 18. legmelegebb nyár volt 1891 óta. Ellentétben a tavalyi nyárral, idén sok csapadékos és zivataros nap, és zömében felhõs idõ volt, így ez a nyár nem a nyaralók ízlése szerint alakult.
A sok zivataros napon kívül kiemelendõ, hogy idén nem volt forró nap és a legmagasabb hõmérsékleten szokatlanul korán, már június 11-én túlestünk.
2014. augusztus nálam:
T átlag: 20,57 °C.
T min. átlag: 16,13 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,6 °C. (29.)
Absz. T max.: 31,5 °C. (09.)
Absz. hõingás: 21,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,6 °C. (21.)
Legmagasabb napi átlag: 25,1 °C. (11.)
Napi átlagok hõingása: 8,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 21,7 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 20,5 °C. (12.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,0 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 3,3 °C. (20.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,3 hPa. (13.)
Legmagasabb légnyomás: 1021,8 hPa. (29.)
Nyári nap: 17 db.
Hõségnap: 4 db.
Zivataros nap: 12 db.
Havi csapadékmennyiség: 145,2 mm. (éves: 504,7 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 33,3 mm. (20.)
Az átlagnál hûvösebb (1,3 °C), (59. leghûvösebb), és lényegesen csapadékosabb (233 %) hónap volt (ezzel a 7. legcsapadékosabb augusztus). Egész hónapra jellemzõ volt a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -hasonlóan júliushoz- ez az augusztus szintén nem a nyaralóknak kedvezett.
T átlag: 20,57 °C.
T min. átlag: 16,13 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,6 °C. (29.)
Absz. T max.: 31,5 °C. (09.)
Absz. hõingás: 21,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,6 °C. (21.)
Legmagasabb napi átlag: 25,1 °C. (11.)
Napi átlagok hõingása: 8,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 21,7 °C. (21.)
Legmagasabb T min.: 20,5 °C. (12.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,0 °C. (29.)
Napi legkisebb hõingás: 3,3 °C. (20.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,3 hPa. (13.)
Legmagasabb légnyomás: 1021,8 hPa. (29.)
Nyári nap: 17 db.
Hõségnap: 4 db.
Zivataros nap: 12 db.
Havi csapadékmennyiség: 145,2 mm. (éves: 504,7 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 7 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 33,3 mm. (20.)
Az átlagnál hûvösebb (1,3 °C), (59. leghûvösebb), és lényegesen csapadékosabb (233 %) hónap volt (ezzel a 7. legcsapadékosabb augusztus). Egész hónapra jellemzõ volt a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -hasonlóan júliushoz- ez az augusztus szintén nem a nyaralóknak kedvezett.
2014-es nyár csapadékösszege:
június : 40,6 mm,
július : 129,9 mm,
augusztus : 115,9 mm,
Ez 286,4 mm a 2014 - es nyáron, mely közel 20 mm-rel marad el a 8. éve folyó méréseim legcsapadékosabb, 2010-es nyarától, akkor 300,5 mm hullott, májussal együtt pedig 579,4 mm volt a 4 havi ( V: - VIII. -i ) összeg, ( május : 278,9 mm, június : 114,6 mm, július : 72,5 mm, augusztus : 113,4 mm).
2014 éves összeg augusztus 31.-ig : 541,5 mm .
június : 40,6 mm,
július : 129,9 mm,
augusztus : 115,9 mm,
Ez 286,4 mm a 2014 - es nyáron, mely közel 20 mm-rel marad el a 8. éve folyó méréseim legcsapadékosabb, 2010-es nyarától, akkor 300,5 mm hullott, májussal együtt pedig 579,4 mm volt a 4 havi ( V: - VIII. -i ) összeg, ( május : 278,9 mm, június : 114,6 mm, július : 72,5 mm, augusztus : 113,4 mm).
2014 éves összeg augusztus 31.-ig : 541,5 mm .
Becsehelyen a csillagda 165 mm-nél tart, bár volt amikor áramingadozás miatt nem mért a mérõ, tehát ennél csak több lehet.
A másik mérõ 159 mm.
Július 202 mm.
Érdekesség: június 30-án esett 31 mm, tehát egy hónap és egy nap alatt 230 mm.
Elõtte pár nappal is volt egy 30 mm-es menet, tehát kb. 5 hét alatt esett 260 mm.
Június 24-tõl a mai napig 420 mm.
Még ma holnap és holnapután lezuttyan egy 30-40-50 mm.
A másik mérõ 159 mm.
Július 202 mm.
Érdekesség: június 30-án esett 31 mm, tehát egy hónap és egy nap alatt 230 mm.
Elõtte pár nappal is volt egy 30 mm-es menet, tehát kb. 5 hét alatt esett 260 mm.
Június 24-tõl a mai napig 420 mm.
Még ma holnap és holnapután lezuttyan egy 30-40-50 mm.
Nagyon száraz, legnagyobbrészt eseménytelen augusztus volt itt, 30 mm csapadék hullott. Szerintem kb. ez az országban a sereghajtó.
A Mecsekben a Dobogó/Ördöghegy [594 m] állomásomon eddig az augusztusi csapadékmennyiség 128 mm, az éves összeg 788 mm.
Közben szépen csendben a mai hûs reggelen a fõvárosban JABA-hidegrekord döntés történt.
Az eddig az adatbázisban szereplõ 8,0 °C-ot - amelyet Lõrinc és Ferihegy együtt tartott még 1988-ból - Lõrinc tizedre pontosan beállította, a nem az OMSZ kezelésében lévõ ferihegyi állomás pedig jócskán alul is múlta: a városhoz közelebb esõ mérõnkön 6,4 °C, a vecsési végén pedig 5,5 °C-ig csökkent a hõmérséklet.
Fájdalom, ez utóbbi hõmérsékletek a magyar meteorológiai viszonyok furcsaságai miatt az OMSZ adatbázisában soha nem fognak szerepelni, de kiindulva a lõrinci adatból, feltehetõen az "OMSZ-os" ferihegyi mérõállomás - mert hogy ilyen is van... - is 8,0 alatt zárhatott, ez utóbbi viszont már hivatalos érték lesz. (Sõt, akár még Újpest is esélyes lehet a rekorddöntésre.)
Az eddig az adatbázisban szereplõ 8,0 °C-ot - amelyet Lõrinc és Ferihegy együtt tartott még 1988-ból - Lõrinc tizedre pontosan beállította, a nem az OMSZ kezelésében lévõ ferihegyi állomás pedig jócskán alul is múlta: a városhoz közelebb esõ mérõnkön 6,4 °C, a vecsési végén pedig 5,5 °C-ig csökkent a hõmérséklet.
Fájdalom, ez utóbbi hõmérsékletek a magyar meteorológiai viszonyok furcsaságai miatt az OMSZ adatbázisában soha nem fognak szerepelni, de kiindulva a lõrinci adatból, feltehetõen az "OMSZ-os" ferihegyi mérõállomás - mert hogy ilyen is van... - is 8,0 alatt zárhatott, ez utóbbi viszont már hivatalos érték lesz. (Sõt, akár még Újpest is esélyes lehet a rekorddöntésre.)
Bár nem ilyen elrendezésben, de pl. 2005 sokkal durvább volt.
Aug. 4-28. között a TopMax 27 fok volt, de 5 napon még a 20 fokot sem érte el a hõmérséklet. A 25 napból mindössze 10 volt nyári nap, de hát az is csak alig.
Meg hát az, hogy '87-ben pont ebben az idõszakban volt jobb idõ, puszta véletlen, de összességében sokkal hûvösebb volt, mint az idei augusztus.
Vagy '76...aug. 24-ig összesen 1 db 25 fokra futotta.
1940-ben viszont pont ilyen idõ volt ebben a "hónapszakban", ill. sokkal keményebb. Akkor is 19-én volt az utolsó nyári nap, de utána 6 napon keresztül még a 21 fokot sem sikerült elérni. 28-án megtört a jég egy 26 fokkal, de arra újabb 3 db 20 fok alatti Tmax következett a hónap végén.
Meg még lehetne szemezgetni, de most ennyi fért bele.
Aug. 4-28. között a TopMax 27 fok volt, de 5 napon még a 20 fokot sem érte el a hõmérséklet. A 25 napból mindössze 10 volt nyári nap, de hát az is csak alig.
Meg hát az, hogy '87-ben pont ebben az idõszakban volt jobb idõ, puszta véletlen, de összességében sokkal hûvösebb volt, mint az idei augusztus.
Vagy '76...aug. 24-ig összesen 1 db 25 fokra futotta.
1940-ben viszont pont ilyen idõ volt ebben a "hónapszakban", ill. sokkal keményebb. Akkor is 19-én volt az utolsó nyári nap, de utána 6 napon keresztül még a 21 fokot sem sikerült elérni. 28-án megtört a jég egy 26 fokkal, de arra újabb 3 db 20 fok alatti Tmax következett a hónap végén.
Meg még lehetne szemezgetni, de most ennyi fért bele.
Nem tudom volt-e már példa a mostanihoz hasonló, augusztus 20-tól több mint egy hétig tartó nyári nap nélküli idõszakra. Elég szokatlan, hogy azóta se tudott 25 fokig emelkedni a hõmérséklet sokfelé. Ez még '87-ben sem jött össze, pedig az volt a legrosszabb augusztus.
Na ez a 98-as tényleg klasszikus délkeletrõl érkezõ lábas hideg volt, itt szépen látszik az erõs lehûlés a térképeken is: Link Link Link Link Viszont ebben nagy valószínûséggel közrejátszott az is, hogy Magyarország déli részén és a Balkánon, illetve Kelet-Európában, ahonnan a lábas hideg indult, azért volt nem kevés hó is (az északnyugati hómentes csücsök ellenére): Link Link
Ezt összehasonlítani egy (kora) õszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezõk teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdõdik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegrõl. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésbõl adódó jóval erõsebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mezõ volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintû szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erõsen kirugódó hõmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hõmérséklet erõsen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függõleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hõmérsékleti határokat.)
Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hûvösebb levegõ is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az elõzõ napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelõzõ napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.
Ezt összehasonlítani egy (kora) õszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezõk teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdõdik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegrõl. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésbõl adódó jóval erõsebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mezõ volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintû szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erõsen kirugódó hõmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hõmérséklet erõsen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függõleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hõmérsékleti határokat.)
Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hûvösebb levegõ is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az elõzõ napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelõzõ napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.
Tudod, én nem vagyok fafejû, hajlok a szép szóra. Meg nem fogok ugrálni, hogy azért is nekem legyen igazam. Plusz úgy tudom, Te valamilyen meteorológiai jellegû tanulmányokat folytatsz, én meg csak amatõr vagyok. (Én bizony körberöhögném azt a laikust, aki az én szakmámban próbálna velem szemben okos lenni)
Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehetõ közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers idõjárás-megfigyelésben.
Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, mirõl beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyezõdik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-elõoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hõmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sõt, bizonyos esetekben még süllyed is.
Mielõtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sõt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsõségesen alacsony hõmérséklet.
Dec. 24. idõjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhõtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Késõbb nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhõzet, és egyre élénkebb, késõbb erõs, sõt viharos lett a délkeleti szél.
A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" elõoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hõmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hõcsökkenést csak roppant erõs hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
Szerintem volt olyan idõszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metszõ, erõs délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
Nézzük a térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ezek is egyértelmûen mutatják az elõoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás elõretörését. A magasban a hideglevegõ nagyon jelentõsen visszaszorult dec. 24-rõl 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
Amit látunk: a magasban erõs melegedés, talajszinten erõs lehûlés viharos délkeleti szél mellett.
Meg kell mondani, az ilyen lehûlés szinte mindig rövid életû, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerûen mérséklõdik és délkeletirõl délire fordul ilyenkor, és a hõmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:
Link
Link
Link
Link
Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hõmérsékleti lépcsõvel" magasabban van)
Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-rõl okt. 8-ra az elõzõleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hûvösebb levegõ is érkezett kelet felõl hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hûvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sõt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhetõ a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.
Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehetõ közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers idõjárás-megfigyelésben.
Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, mirõl beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyezõdik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-elõoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hõmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sõt, bizonyos esetekben még süllyed is.
Mielõtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sõt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsõségesen alacsony hõmérséklet.
Dec. 24. idõjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhõtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Késõbb nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhõzet, és egyre élénkebb, késõbb erõs, sõt viharos lett a délkeleti szél.
A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" elõoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hõmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hõcsökkenést csak roppant erõs hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
Szerintem volt olyan idõszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metszõ, erõs délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
Nézzük a térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ezek is egyértelmûen mutatják az elõoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás elõretörését. A magasban a hideglevegõ nagyon jelentõsen visszaszorult dec. 24-rõl 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
Amit látunk: a magasban erõs melegedés, talajszinten erõs lehûlés viharos délkeleti szél mellett.
Meg kell mondani, az ilyen lehûlés szinte mindig rövid életû, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerûen mérséklõdik és délkeletirõl délire fordul ilyenkor, és a hõmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:
Link
Link
Link
Link
Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hõmérsékleti lépcsõvel" magasabban van)
Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-rõl okt. 8-ra az elõzõleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hûvösebb levegõ is érkezett kelet felõl hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hûvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sõt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhetõ a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.
A 7-ei, 8-ai térképek elég jónak tûnnek. Ezeken a napokon 12 UTC-kor Budapesten 9,6 illetve 10,4 fok, míg Bécsben 10,0 illetve 11,4 fok volt a T850.
139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az idõpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.
139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az idõpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat