Időjárási visszatekintő

Itt egyelõre folytatódik a nyári szárazság, ami immár negyedik éve jellemzõ. Július eddig 33,2 mm-t hozott. Tegnapi csapadék: 7,2 mm; június: 9,0 mm.

A júliusi nagy csapadékok a kertjeinket megkímélték : Nagyalásony 32, Pápa 45, Csesznek 29 mm. Itt elférne még az égi áldás. Tegnap SZR született, mert Pápán hála a borús idõnek a T nem ment 21,3 fok alá. Ma meg még nem ment fölé, gyors volt a váltás. Az egy fokos havi pozitív anomália már alighanem nem nõ, sõt a modellek nem is igen várnak már komoly hõséget erre a hónapra. Lehet hogy ez a hónap is a sokévi átlagféleségek körül fog zárni ?

Köszi.

Ahhoz képest nagyobb, kb. fél fokkal.

És az 1971-2000-es átlaghoz viszonyítva kb. mekkora az anomália értéke? Mert ugye az OMSZ még ezt az idõszakot veszi alapul.

Bár júliusban nem voltak nagy hõségek, ezzel együtt az erõsebb lehûlések is elkerültek minket. A standard melegnek köszönhetõen mostanra országosan összejött kb. 0,5-0,9 fokos pozitív anomália (az elõzõ, szintén meleg 30 évhez viszonyítva). A rövid- és középtávú prognózisokat elnézve ez már nem is nagyon megy le 0 alá.

Hétfõn(07.14.) Császártöltés mellett kialakuló zivatar, amely felhõszakadás közeli intenzitású záporral járt, erõs villámtevékenységgel kísérve.
Link
Link

"Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal "alacsonyabbak a 100 évesnél"

A legfõbb ok az lehet,hogy egészen 1951-ig a város belterületén mérték a hõmérsékleteket ,ráadásul többször változott a mérések helyszíne... ! Link

A másik szolnoki észlelõ tõlem kb 5-6 km-re van légvonalban, a szandaszöllõsi városrészen. Simán lehet ilyen különbség. Példaképp nézd meg a szolnoki webkam felvételét. Ez a felhõszaki a belvárosban (nálam is) mindössze 1,8 mm-t adott, a cella érintésébõl. A kamera K-nek néz, az ÉK-i részen simán lejött 15-20 mm.
Link

Tegnapelõtt 3mm a mostani délutáni zivatarból 19mm esett

2014. június Bükk-fennsík, töbörklíma

T átlag: +11,9 °C.
T min. átlag: +0,4 °C.
T max. átlag: +21,0 °C.
Absz. T min.: -4,7 °C. (15.)
Absz. T max.: 29,5 °C. (10.)
Absz. hõingás: 34,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 8,0 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 17,0 °C. (30.)
Legalacsonyabb T max.: 13,2 °C. (2.)
Legmagasabb T min.: 11,3 °C. (30.)
Napi legnagyobb hõingás: 28,8 °C. (10.)
Napi legkisebb hõingás: 8,8 °C. (1.)


Fagyos nap: 14 db.
Nyári nap: 5 db.

Nagy köszönet mindenkinek a feltöltött adatokért, nagyon alapos munka !
Egy kérdõjel van azért bennem: Ha rákeresek Szolnokra az adatbázisban egy éves 202 és egy 314 mm-es adatot találok. Júniusig bezárólag az egyik 250 a másik a Tied 149,6 mm. Mivel a városban nagy domborzati különbségek nincsenek/lakótelepeket leszámítva/ arra gondoltam, hogy a Tisza "lehúzza".
Nem néztem meg a két hely távolságát, de ha egy társam a városban 6 hónap alatt 100 mm-rel mást mérne befonnám a hajam (kopasz vagyok )
Van valami magyarázat ?

Kicsit megkésve: )

2014.június, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +20,4 °C (+0,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +14,1 °C (+0,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +26,9 °C (+1,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 51,4 mm (80 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1015,3 hPa
Napsütéses órák száma: 290 h (SYNOP) (+28 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)


Szélsõértékek:
Tmin: +9,8 °C (4.)
Tmax: +35,6 °C (10.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,6 °C (10.)
Pmin: 1006,1 hPa (25.)
Pmax: 1020,9 hPa (9.)
Legnagyobb szélsebesség: 29.6 km/h 338°(ÉÉNY) (20.)
Legerõsebb széllökés: 51.8 km/h 68° (KÉK) (1.)
Uralkodó szélirány: É
Legnagyobb napi csapadék: 14.8 mm (2.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 7
Jelentõs csapadékú napok: 3
Zivataros napok: 5
Nyári napok: 18
Hõség napok: 8
Forró napok: 1
Ködös napok: 0

Az idei június az átlagnak megfelelõ középhõmérsékletû, de a csapadék elmaradt a sokéves átlagtól. A hónap elején volt jelentõsebb mennyiségû csapadékot adó zivatar, majd kánikulai napok következtek. Ezután átlagos idõszak következett, a hónap utolsó harmada változékony idõjárással kezdõdött, többször volt zápor, zivatar, de a hõmérséklet kissé az átlag alatt maradt.

Éves csapadék: 149,6 mm (-92,4 mm a sokéves átlaghoz képest) (jún. 30-ig mérve)

A Siófokról rendelkezésemre álló adatok feldolgozása, táblázatokba való foglalása olyan szintre jutott, hogy lehetõségem nyílik ezentúl minden aktuálisan mért adatot -hónap, évszak, év felbontásban- az elmúlt tetszõleges számú év átlagához hasonlítani.

Maradnék a 30 év átlagánál, ám ezentúl mindig az elmúlt 30 év átlagát fogom figyelembe venni, azaz idén az 1984-tõl 2013-ig terjedõ 30 évét. Ebbõl fakadóan lehetnek különbségek az OMSZ siófoki átlagaihoz képest, ám én ezt így tartom helyesnek.

Nálam tegnapig, három nap alatt (8-9-10-én) 8,3 mm hullott csupán, ellenben tegnap (fõként éjjel...) 38,4 mm zúgott le.

Itt Velencén kedd-szerda: 32 mm, péntek: 33 mm, így a héten már 65 mm esett le. Elég is volt most ebbõl.

Igen, azt nem csodálom, hogy Árpád-tetõn kevesebb volt, mert a komoly zivatarfelhõ nyugati szélén voltam, de érdekes, hogy Újhegyen csak 21 mm esett.
Nálam a talajtakaró sziklakerti növény kezdett berothadni már a sok esõtõl, igaz, azt naponta öntöztem elõtte is...

Nálam a szõlõ nagyon szép, igaz rezisztens fajta, a ringlófán a termés 90%-a ki van repedve

Egy kicsit tovább árnyalom a képet, nálam 21 mm!

Nem teljesen azért ha reggel 8-ig értjük, Árpádtetõ 18 mm csak, mi a Bálicsban 20,5-öt mértünk. (de elég már amúgy az esõbõl, rohadnak a gyümölcseink....)

Tegnap nálam 33mm esõ esett, nagyjából ennyi jött le átlagosan az egész térségben.

Tény, hogy ma eléggé bonyolultan alakultak a dolgok, a mai napon nem volt olyan kiütközõen nagy eltérés az állomások közt (ahogyan írtad is, hisz nálam 3 órakor visszaesett a T, majd pedig 5-6 óra közt, amikor a felhõk feloszlottak 31 fölé ment). Csak az már évek óta feltûnt akár az idõkép, akár a metnet, akár a kibõvített OMSZ térképeken, hogy a metarok értéke , ami felkerül pl. Pápáról nálunk is (bár az OMSZ térképen már hiába keresem)mindig fokokkal kevesebb, mint a környezõ területek értékei. Azt azért nem mondanám, hogy mindezt mindig a szél, a páratartalom, a talajnedv vagy a felhõzet "sajátos" kombinációja okozza. A rekordokról meg már írtam...
Ennek mértékét nem számoltam ki, ez igaz, de ha azt látom napos idõben, hogy Körösszakál 2 fokkal többet mér mint Békéscsaba vagy Debrecen (fordítottra nem emlékszem, de ráérõk biztos találnak ilyet is), akkor mindjárt rosszra gondolok...

A repterek közül Kecskemét mellett Gyõr-Péren, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Szolnokon és Budapesten is megvolt a 31 fok ma a 10 perces térképek alapján (sõt Budapesten ha jól néztem a 32 is). Országos átlagban jellemzõen 30-32 fok közül alakult a hõmérséklet, de volt egy-két 33 és 29 fok is.

A napi maximumokat egyébként sok tényezõ meghatározza, hogy csak a legfontosabbakat említsem: a levegõ páratartalma, a talaj nedvességtartalma és típusa, a szélviszonyok, a napsütés mennyisége. Például helyi összeáramlásokban akár 0,5-1(-1,5) fokkal is melegebb lehet, ezekbõl pedig az ilyen gyengébb alaplégáramlású napokon nincs hiány. A nyárra jellemzõ szélsõséges területi eloszlású konvektív csapadék miatt pedig a talajnedvesség ilyenkor kis területeken belül is jelentõsen változhat. Ma is ott volt a legmelegebb, ahol a legszárazabb a talaj és a legalacsonyabb volt a páratartalom: Pest környékén, az Észak- és Közép-Alföldön, valamint északkeleten: Link Link Éppen ezért fontos a mikroklimatikus viszonyok figyelembe vétele is egy-egy maximum esetében, legyen az akár természetes, akár mesterséges. A városokban például az is elõsegíti a nagyobb mértékû felmelegedést, hogy a csapadékvíz nagy részét elvezetik a csatornák, így a talaj is hamarabb kiszárad (fõleg ahol nem öntöznek), illetve a páratartalom is alacsonyabb.

Nem azt mondom (és nem mondtam eddig sem), hogy egyes állomásokon nincs fölémérés, de korántsem akkora mértékû (sem hõmérsékletileg, sem az érintett állomások számát tekintve), ahogy Te gondolod.

Nem értem, hogy ezt miért erõlteted ? Világosan látszik, hogy a reptéri állomások (az AMSZ oldalon épp az elõbb néztem a 16:15-17:15-ös adatokat, alighanem nem ad minden reptér félóránként METAR-t, a csúcs a kecskeméti 31 volt) vagy az OMSZ "fõállomások" többnyire csak 29-30 fokokat mérnek (bár korábban talán Kecskemét,Debrecen és Paks 31-32-t is adott), míg a sok kisebb állomás sokfelé mért 32 talán 33 fokot is. Ennek, vagyis, hogy a reptéri állomások szinte soha nem mérnek napi max-ot és mindig Paks,Körösszakál,Elek,Tata,Baja,Vásárosnamény,Újpest,Budakalász meg még néhány "al" állomás adja a napi max-ok 99 %-át napos idõben nem hiszem , hogy éghajlati magyarázata van.
Hogy most miért nincs 2-3 fok eltérés ? Nagyon egyszerû a válaszokfelé középen és keleten erõsen megnövekedett a felhõzet, néhol még zápor is volt.Ilyenkor nem áll a dolog, éppen errõl beszéltem.
Abban igazad van, hogy ha egy terület homokos puszta vagy sivatag, akkor nem lehet oda füvet telepíteni, hogy ne legyen meleg. Vagyis a mondanivalóm másik "ferdítése" valóban az, hogy ha egy terület hegyes, erdõs, homokos vagy vizenyõs, akkor az nem jelenti azt, hogy ott nem mérhetünk. Az emberek többsége ma más nagyvárosban lakik és ott hõsziget van. Õket nem vigasztalja az, hogy onnan 15 km-re a füves pusztában nincs olyan meleg ( fõleg éjjel szentigaz). Tehát nem az a bajom, hogy városok belsejében is mérnek és rekordokat döntögetnek, hanem az, hogy ezek a "rekordok" éppúgy sántítanak, mintha a Bükk töbreinek minimumait is bevennénk a rekordok közé vagy a napijelentésbe és elõrejelzésbe, hisz az is az ország része és akkor elképednének az errõl mit sem tudó laikusok, hogy "jé, még Zabarnál is van hidegebb".
Külön világ a Kiskunság, ahol születnek rekordok és valószínüleg talajfelszíni okokból, amihez a délebbi és medenceközepi fekvés és sok napsütés egyaránt hozzájárul. Ott természetesnek tartom, ha ma 32-33 fokot mérnek Kiskun...akárhol vagy Kecskeméten. Még talán Baja is magyarázható (de hogy miért melegebb a Kiskunságnál az nem nagyon) ezzel. De a tiszántúli "al" állomások vagy a pest ill. komárom megyeiek számomra nehezen igazolhatók éghajlati okokkal. Ha mikroklimatikai dolgok túl nagy szerephez jutnak, akkor valóban nem telepítési hiba áll fenn, de azért a harmad vagy fél országban nem hiszem, hogy sajátos , kikerülhetetlen mikroklíma van, mint a homokpusztában.
Ha az éghajlatot leírjuk, akkor jó vitatéma, hogy az ember alkotta mikrokörnyezetet is belevegyük-e ? Szerintem azért a hegyek vagy tengerpartok klímájáról , mivel világszerte vannak mindenki tudja, hogy sajátos. De sûrûn ember által beépített nagy térségek inkább csak Ny- és Közép-Európában, az USA Ék-i részén,a Kínai- és a Hindusztáni -alföldön vannak. Kisebb gócok még vannak foltszerûen másutt is, de azért a bolygónak ezek csak alig 1-2 %-át, ha kiteszik (71 % eleve a világtenger). Ha bolygó éghajlatáról beszélünk, akkor ezeket nem szabadna a hõtöbbletük miatt felnagyítani, mondván, hogy az emberek itt élnek és nem az õserdõben, a tajgában, a tundrákon, a tengerben, és a jégmezõkön. Az igaz, hogy itt könnyebb méregetnünk, mint az óceánon vagy a magashegységekben vagy a sarkvidékeken, de szerintem nem a hõszigethatásra vagyunk kiváncsiak vagy a mikroklímára ha éghajlatot vizsgálunk.

Szerintem az a baj, hogy nem jól értelmezed az egészet. A nagy(obb) térségi klímát az ilyen kisebb, "mikro"klimatikus viszonyok határozzák meg, így éppen akkor torzulnának az országra vonatkozó klímaelemzések, ha nem vennénk figyelembe a Balaton, az alföldi homokos pusztaságok, a városok, a hegyvidékek/dombok, a fagyzugok/töbrök stb. jelenlétét. Igen is el kell fogadni, hogy az ország hõmérsékleti viszonyai nem egységesek, van, ahol hûvösebb, van, ahol melegebb van, és inkább örülni kéne neki, hogy ezen a kis helyen is ilyen változatos viszonyok uralkodnak. Az állomások - olykor valóban nem túl szerencsés - áthelyezgetésérõl az eredeti hozzászólásodban nem volt szó, így ezt most ne keverjük ide.

Egyébként ugyan ez van nagyobb léptékekben is például a tengerparti/óceánparti, a magashegyi, a sivatagi vagy a nagy metropoliszokban történõ mérések esetében is. Akkor ezek is feleslegesek lennének?

Abban igazad van, hogy a beépítettség és az állomás közelében lévõ nagy aszfalt/betonfelület némi hõtöbbletet biztosíthat, és abban is, ha kiraknál egy megfelelõen árnyékolt hõmérõt a város leaszfaltozott/térkövezett fõterére, akkor több fokkal melegebbet mérne. De megnyugtatlak, az OMSZ mérõi a városokban is füves részek felett vannak elhelyezve, még ha ez számodra hihetetlennek tûnik is, így az esetleges hõtöbblet hatások sem adnak hozzá 1-1,5 foknál többet a valós adathoz. Ezáltal az általad írt 2-3 fokos fölémérések ferdítések, esetleg az Idõképen láthattál ilyet.

És ha már a kérdések és a meg nem válaszolások, talán fussunk neki még egyszer: a ma kora délutáni (még mindenütt napos) idõszakban mért adatok között hol vannak a 2-3 fokos fölémérések? Link

Bocs. ez meg lemaradt:
A városi méréseknél az aszfalt és betonfelszín sokasága szerintem megnöveli a meleget nappal is. Aki járt más egy Budapest vagy akár kisebb város olyan belterületén, ahol a természetes talajfelszín még 20 % sincs, az érti mire gondolok. Ha az állomás azon a 20 %-on van, akkor azért nem olyan mérvû az eltérés, fõleg, ha egy sokemeletes tömb árnyéka is odavetül du. Ha Pápa lebetonozott Fõterén a Nagytemplom elé a napra tenném a hõmérõházam, akkor tuti 3-4 fokkal többet mérne. A templom északi árnyékos oldalán már lehet, hogy 1-2 fok lenne az eltérés, felhõs, szeles idõben meg ugyanannyit mutatna.

Kérdéseimre válasz helyett kérdések és vádak megint. Egy kérdés: mikor írtam ezt a 60-70 megy 30-40 dolgot ? Sajnos nem emlékszem.
11 év alatt itt rengeteg írás született a témában állomáshelyekrõl és fals mérések tömegérõl, ami árnyékolóhiba, mûszerhiba, kritikán aluli elhelyezés (dombról a völgybe és fordítva, városból ki vagy be ill. körbeépített egykori külterület stb.) Ezek után mindezt tagadjuk le és aki ezt szóvá teszi (tette) feszítsük keresztre ?
Sok hiba van az elõzõ írásomban: pl. ha a 2001-2010 idõszakkal kicseréljük az 1971-80-as évtizedet megint fals átlaghoz jutunk. Egyszerûbb lenne az 1970-2010-et használni. Nem helyes a 100 évvel ezelõtti agyonhomogenizált és interpolált adatokat nézni, hisz akkor 80 %, hogy más mûszerekkel és egész máshol mértek mint manapság. Bizony az érvelésem nekem is sántít elismerem, de hogy nem lehetne egységesebb állomáselhelyezés az talán túlzás. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy Lõrinc ma nagyvárosi környezetben van, Siófok pár méterre a Balatontól, Paks egy betonfelszín közelében, Nyárádról írtam, hogy pár lépésre volt egy épülettõl,Baja ,Bugac stb. homokfelszínen,Tevel,Káld valami mûtárgyak,betonfelszín közelében stb. Szerintem minden városban lehet olyan nyílt és viszonylag sík területet találni, ahol legalább 100 m-es körzetben nagy házak,beton, aszfalt, erdõ,tópart nincsen és lehetõleg füves terület. Egy település széle a legjobb, ahol nem messze van pl. a közmû (nagyon jók a repterek, csak ne a kifutópálya mellé tegyék). Persze ezen nem lehet azonnal változtatni, de ha éghajlati összevetésre vetemedünk kéne valamiféle standard állomáscsoportot összeállítani és nem a létezõ összes állomás T adatát nézzük (csapadék persze egészen más).

"Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, mûtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdõk adatait kéne használni." Akkor mit? Hova rakod az állomást úgy, hogy a megfelelõ technikai és (ahol észlelés is van) emberi háttér (áramellátás, megközelíthetõség, épület a belsõ egységnek/személyzetnek) meglegyen?
Elárulom, a világ minden pontján ilyen helyen vannak a mérõk (még az Antarktiszon is, ott a kutatóállomásoknál).

Egyébként ha Magyarországon nem mérnének az általad említett helyeken, akkor az ország alig 30-40 %-a lenne alkalmas mérésre. Ez elegendõ és reprezentatív adat lenne éghajlati összevetésekre?

"Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos idõben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi" Igen, ez ferdítés, hiába mondod, hogy nem az. Most országszerte sut a nap, szerinted hol van 2-3 fokos felülmerés? Link (Most tekintsünk el attól, hogy a Te véleményed szerint ezen állomások 60-70 %-a olyan helyen van, ahol nem is szabadna mérni.)
Láss csodát, pl. Szegeden a kül- és belváros között napközben minimális hõmérséklet-különbség van: Link Éjszaka ugyanakkor már nagyobb az eltérés, és hosszabb távon ezek adják az hõmérsékletbeli eltérést is.

A múltkor szóvá tettem, hogy a 30 vagy 100 éves átlagok alkalmazásával más eredmény szûrhetõ le az aktuális hõmérséklet átlagtól való eltérésérõl. Megnéztem 3 városunk OMSZ-os adatait, mennyi pl. a jún. és júl. átlaga:
Idõszak.. Hónap Budapest Szeged Pápa
1901-2000 jún.: 19,7.....19,9....18,6 fok
1901-2000 júl.: 21,6.....21,8....20,6 fok
1971-2000 jún.: 19,7.....19,2....18,1 fok
1971-2000 júl.: 21,5.....20,8....20,0 fok
(Mindhárom hely alföld,síkság)
Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal, Pápa esetében kb. fél fokkal alacsonyabbak a 100 évesnél, viszont Budapest esetében ugyanannyi.(hacsak Szegeden nem GM, hanem LH, lokális hûlés lépett fel az állomás áthelyezése miatt ?)
Az is nehezen értelmezhetõ, hogy Szeged nyáron hidegebb hely, mint Budapest. Bár van egy sejtésem, hogy az általam emlegetett városi hõszennyezés lehet mögötte, és nem éghajlati ok magyarázza. Ha Ferihegynek lennének adatai tartok tõle, hogy egész más lenne az eredmény. Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, mûtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdõk adatait kéne használni. Tûzõ napon most nyáron a hõmérõim 1-2 fokkal melegebb max-okat adnak pl. a 3-4 km-re lévõ reptérnél.Hiába, nem szabványos hõmérõházam van, ahogyan szerintem sok más automata állomás sem "házikóban" van. Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos idõben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi (bár ezért lehet, hogy ferdítés lehet a vád, mert nem ellenõriztem le õket ).
Júniusban nálam a min-max számítással az közép 19,4 fok lett, a reptéren 18,9. Megnéztem Szegedet: az ottani reptér mellett 19,7 lett az átlag, tehát a 100 és 30 éves átlagokban lévõ kb. 1 fok fok eltérés szépen megmutatkozik a két reptér közt, bár némileg kevesebb lett. Anomáliáról nem írok, hisz a számítási metódus eltér. (Antibulvár szerint 0-0,4 fok a 2 és sokadatos havi átlagok eltérése a 2 adatos javára-hónaponként eltérõ mértékû)
Persze egész más következtetést lehet levonni a 100 és 30 éves adatokból, vagy ha az 1981-2010-es adatok is meglennének (3,5 év nem volt elég az elkészítésére ? ). Pápán pl. a júniust nézve a 2000-2013-as átlag kb. 19,8 fok volt. Elképzelhetõ, hogy az utolsó 30 év átlaga milyen lenne az 1971-2000 közti 18,1 fokhoz képest. A saját (kissé felülmért ) naplóbeli átlagaim 2006-1013 közt 20,3 fokot adnak júniusra ! (idén a reptér +0,4 fokkal korrigált adata 19,3 körül lehet...)

1 éve,2013 július 5.-7. között igen szerencsés konvektív helyzet "áldozata lettem".

A Vízügyes mérések szerint is 72-77 mm esett júniusban, az elsõ félév csapadéka az Újszegedi és a Ballagitói gátõrháznál 396 mm. Kicsit délre Szegedtõl a Vedresházi gátõrháznál 415 mm-nél, Gyálaréten pedig 420 mm-nél tart már az elsõ félév.
Mérõhelyek elhelyezkedése: Link
231 mm az elsõ félév 30 éves átlaga Szegeden!

Link elõzetesen, tájékoztató jelleggel 38-40 mm körül van az országos havi átlag; ezzel 1951-tõl a 6. hely körül, 1901-tõl pedig a 11-13. hely körül végzett az idei június a legszárazabb júniusok között. Különösen pikáns, hogy az éves negatív (élet) rekordot (203 mm, 2000) tartó napfény városa végzett egyedül pozitív csapadékanomáliával nagyvárosaink közül...idõjárás, légkör én így szeretlek !?...

A 2014-es konvektív szezon elsõ felének értékelése:

április:3-as,
május : 3-as,
június :2-es,

Összességében egy gyenge 3,,,,, érték.

Elsõ zivataros nap április 16.-án,míg az utolsó június 30.-án volt.
Medárd teljesítménye alig értékelhetõ volt (május 15.-június 30. közötti idõszak).

Április elsõ fele nem hozott zivatart,a hónap második fele viszont aktívabb volt,5 db zivataros napot hozott.
Május elsõ fele volt csapadékos,és aktívabb,a hónap vége gyenge,május 10 db zivataros napot hozott.
Június nagyja értékelhetetlen volt,a hónap legvége viszont szépített,ezért a 2-es az 5-ös skálán
Június 5 db zivataros nappal telt(1.-e , 24.-e , 25.-e , 29.-e , 30.-a .)

2 db jóféle közepes zivatar volt térségemben (május 11.-e kora este 6 körül gyenge ziv. tev. mellett felhõszakadás szûk negyed óra alatt 10,9 mm-rel,és élénk széllel,illetve május 25.-én kora reggel egy felhõszakadást hozó zivatar szintén gyenge zivatar tev. mellett 10,2 mm hullott le 8 perc alatt,szélcsendben.

És végszóra,de csak becsusszant egy intenzív zivatar cella is június 29.-én késõ este 23 h körül,egyre fokozódó ziv. tev. ,élénk,erõs széllökések,felhõszakadás jellemezte.
20 perc alatt 15,6 mm hullott oly módon,hogy heves intenzitás volt a leginkább jellemzõ,de volt két felhõszakadásos góc,melyek 2 és fél-2 és fél perc alatt összesen 8,5 mm-t kentek le,nem rossz intenzitás 5 perc/8,5 mm.

2 db éjszakán láttam távoli zivatarok villámainak a fényeit(április 22.-én késõ este,és május 27.-én késõ este.
2 db éjjelen volt zivatar,igaz csak gyengék voltak gyenge ziv.tev.-el,ezek május 2.a éjjel,és június 23.-a éjjel.

ÉS megvolt az elsõ,hosszan tartó villám parádés éjszaka,mely június 29.-én éjjelre esett,este 10-tõl - hajnal 4-ig,tehát 6 órán át tartott a villám parádé.

2014. június nálam:

T átlag: 21,04 °C.
T min. átlag: 15,16 °C.
T max. átlag: 27,05 °C.
Absz. T min.: 10,4 °C. (03.)
Absz. T max.: 34,9 °C. (11.)
Absz. hõingás: 24,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 16,9 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 27,8 °C. (11.)
Napi átlagok hõingása: 10,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: 20,6 °C. (25.)
Legmagasabb T min.: 20,5 °C. (12.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,2 °C. (07.)
Napi legkisebb hõingás: 5,1 °C. (25.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1006,7 hPa. (30.)
Legmagasabb légnyomás: 1022,0 hPa. (09.)

Nyári nap: 20 db.
Hõségnap: 6 db.
Zivataros nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 57,1 mm. (éves: 273,3 mm.)
Csapadékos nap: 11 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 28,2 mm. (23.)

Az átlagnál 1,2 °C-kal melegebb és némileg szárazabb (86 %) hónap volt. A 7-e után beköszöntött néhány napos hõségidõszakot leszámítva átlagos idõjárású június volt az idei. Külön említést érdemel a 23-án éjszaka átvonult zivatarrendszer "villám- és mennydörgésshow-ja", melyre évek óta nem volt példa.

2014. június Gyõrszemere-Nagyszentpál:

Középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 19,6 °C.
Középhõmérséklet fõterminusokból: 19,72 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 12,4 °C.
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 26,7 °C.
Abszolút minimumhõmérséklet: 8,0 °C. (21.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 35,0 °C. (10.)
Legalacsonyabb napi átlag: 15,6 °C. (2.)
Legmagasabb napi átlag: 25,35 °C. (10.)
Napi átlagok hõingása: 9,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: 22,2 °C. (3.)
Legmagasabb T min.: 20,3 °C. (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,8 °C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 7,9 °C. (24.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1006,2 hPa. (25 és 29.)
Legmagasabb légnyomás: 1021,3 hPa. (8.)

Nyári nap: 16
Hõségnap: 6
Forró nap: 1
Zivataros nap: 3

Havi csapadékmennyiség: 22,4 mm
Csapadékos nap: 9
Mérhetõ csapadékú nap: 6
Jelentõs csapadékú nap: 1
Legnagyobb csapadékú nap: 15,8 mm (30.)

Itt a havi összeg 15 mm lett csak. Az elsõ félév pedig kb. 90-100 mm-el marad el az "átlagostól".

Június 40,6 mm-en zárt felém,éves összeg pedig 295,7 mm-en áll,.
A havi összeg az átlagos érték fele,az elsõ féléves összeg az átlagtól szûk 10 mm-rel marad csak el,tehát összességében átlag közeli volt az elsõ félév csapadékmennyisége,mely 3 átlagnál szárazabb,és 3 átlagnál csapadékosabb hónapból tevõdött össze.

Kenderesen a júniusi csapadék mennyisége 23,6 mm, az éves idáig pedig 194,8 mm, ami nem egy egetrengeteõ mennyiség...

Csak fél hatkor sütött ki a nap és az addigi 17 fok max 18 fölé ment este, aztán jött égy kövér zápor és vagy 3 millit letett június zárásaként. Az utolsó nap így felhozta a havi csapadékot 15-rõl majdnem 38 mm-re !

Nem hiszem, hogy alábecsültem a csapadékot, 9-ig 2,5 óra alatt 16 mm, azóta már 1-2 mm lejött, így 10-ig meglesz a 20, szinte biztos. A drasztikus lehûlés sem tûnik hihetetlennek, hisz csak 13,3 fok van, a délutáni 30 feletti maxhoz képest már 17 foknál tartunk. Van ahol 31-re 12 jött, cél a 20-as zutty ! Alighanem most nem a média ferdített a 15 fokos lehûléssel, bár lehet, hogy du. kisüt és lesz vagy 18 ?

Szerencsére mindhárom kertünkben (Pápa,Csesznek,Nagyalásony) esett ebben a hónapban átlag 15 mm, így a 100 feletti májusi átlag után semmi gond nincs a növényzettel, rekordtermés sem zárható ki, eddig a borsó és babtermés kiváló,zöldség,kukorica,burgonya szálastakarmány kiváló kondiban. Ehhez az is kellett, hogy pl. a hivatalos adatok szerint Pápán 3 alkalommal volt 30 felett a T az idén (34 a max., SZR), kétszer volt kerekített 30. Ma megszületett az elsõ 29 fokos érték jún. 12. óta (eddig 28 volt a csúcs). Ilyen szerény hõségidõszak júl. elõtt párját ritkítja. A holnapi drasztikus lehûléssel kb. 20 mm csapadékra számítok, ezzel majdnem átlagos T és csapadék lenne.(na jó, ahhoz egy 40-es kéne, de még messze a kedd reggel )

A 40 napos 2 mm-es periódus után hullott 45 mm csapadékkal a hónap jelenleg 47 mm-nél tart. Egy esetleges eseménydús hétfõi frontátvonulás még dobhat annyit is rajta akár, hogy a május is verhetjük itt. Nagyon látszik az akkut csapadékhiány, ugyanis a héten hullott jelentõs csapadéknak olyan szinten nincsen már szinte nyoma sem, hogy például aki nem volt itthon a héten, az lehet el sem hiszi, hogy mennyi esõ esett kedden és szerdán.

Ami a júniusi csapadékot illeti, tájékoztató jelleggel, pontos értékek nélkül nagyjából így állunk 60 éves idõszakra:
Már a két legszárazabb június (2000, 2003: 20-25 mm körüli átlag volt akkor) fölött vagyunk, közel a 3-hoz, az elsõ 5-re 40 mm alatti átlagnál van esély. Minden a hétfõi fronton múlik (tudom ezzel most nagy újdonságot mondtam) úgy néz ki, h a 4-7. hely között végezhet a hónap jó eséllyel, már ami a legszárazabb júniusokat illeti kb. az 50-es évektõl.

Üdv a szerencsétlenül járt északi térségek között!
Felém május 27.- június 27. között 8 csapadékos napból 15,2 mm hullott és volt 6 zivataros nap.Június 14,5 mm-en áll,szemben az ilyenkor elvárható 80 mm-es átlaggal.
Ez olyan,mintha a legszárazabb 30 mm-es januári átlag helyett csak 5-7 mm lenne a havi szumma.

Illetve az inverziós határréteg rendkívül jó hangvezetõ, és ha más felhõ nem volt az égen, akkor derült ég volt és inverzió.

Pont egy hónapja várunk hiába komoly csapadékra.

Az utóbbi 31 napban 11,6mm csapadékot mértem. A 4 zivataros nap ellenére a zivatartevékenységek során lehullott csapadék 0-1 mm körül! (Egyik nap, kora hajnalban talán volt ilyen)

Mindez Medárd idõszakban.

Pilisvörösváron élek kertvárosi övezetben,este,éjjel full csend,szinte nulla fényszennyezés van,és kb 30-40 km-rõl hallottam meg eddig egy távolabbi zivatar morajlását.
De az a hang lehetett egy hadtechnikai kiképzés hangja is,vagy bármi más,azok a hangok képesek csak igazán messzire elvándorolni

Gondolom sok mindentõl függhet: éjszaka teljes csendben, nyílt terepen(nem városi forgatagban) gondolom sokkal messzebb is hallatszik. Széltõl is függhet ,szeles idõben a suhogás,süvítés elnyomhatja a morajlást, a fülünk kevésbé érzékelheti stb.

Hát ha nem hallatszódik, akkor mi sem hallottunk többször dörgést. Mivel más felhõ nem volt az égen, kénytelen volt eljönni onnan a hang, annak ellenére, hogy számára ez tilos.
Legközelebb majd egybõl reklamálok a meteorológiai intézetnél, hogy egy zivatarfelhõ tiltott dolgot mûvel..

A dörgés 100 km-rõl nem hallatszódik,a villám viszont több száz km-rõl is látszódhat.
De javítsál ki,ha az elõbbivel hülyességet mondtam

Az éjjel kint voltam éjszakai horgászaton és a közép magyarországi zivatar tetejét szépen végig lehetett követni. Folyamatos volt a villámtevékenység, sõt idõnként a dörgést is lehetett hallani (több, mint 100 km-rõl!!!)