Bioszféra
A beírásaid alapján nem gondoltam volna, hogy ilyen a kerted, de az irány nagyon jó.
Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az árokparton a füvet. Nálunk volt, hogy a polgi küldött berregős embert ide, mert szúrta a szemét, no meg a közízlés... A "falusi folklórba" beépült állandó(!) motorzúgás (minden kerti munkát jó hangos géppel kell csinálni), az persze komfortzónán belüli mindenkinél. És az elhúzó darucsapatot ki hallja meg, a keresgélő harkályra ki figyel föl, a levelek hullásának játékos neszezésére ki figyel föl, a meglibbenő széllel érkező levegő illatát ki érzi? Nem fontos egyáltalán. Az álzöld faleveles zsákok látványa falusi utcákon egyenesen megdöbbentő. Elvitetik a magától lebomló tápanyagot, hogy helyette jól fölássák és megműtrágyázzák a veteményest. Ez a világ hamarosan összedűl, az ember vége lesz a természet egyedüli esélye.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az árokparton a füvet. Nálunk volt, hogy a polgi küldött berregős embert ide, mert szúrta a szemét, no meg a közízlés... A "falusi folklórba" beépült állandó(!) motorzúgás (minden kerti munkát jó hangos géppel kell csinálni), az persze komfortzónán belüli mindenkinél. És az elhúzó darucsapatot ki hallja meg, a keresgélő harkályra ki figyel föl, a levelek hullásának játékos neszezésére ki figyel föl, a meglibbenő széllel érkező levegő illatát ki érzi? Nem fontos egyáltalán. Az álzöld faleveles zsákok látványa falusi utcákon egyenesen megdöbbentő. Elvitetik a magától lebomló tápanyagot, hogy helyette jól fölássák és megműtrágyázzák a veteményest. Ez a világ hamarosan összedűl, az ember vége lesz a természet egyedüli esélye.
Nálunk is azért már van jó pár "virág" is a gyepben, pl. százszorszép, gyermekláncfű (persze ezeket gaznak tartják, de a fű is egy gaz társulás, ha már itt tartunk...), amiket nem szedek ki, sőt a legkisebb gyerkőc nem is engedi, hogy lenyírjam eme virágokat, meg a feleségem szokott csinálni vegyes virágos kis kertet vegyes magkeverékből. (a pásztortáskát pl. kihuzigálom azért).
Tavaly óta meg a lehulló falevelek kb. 20 %-át ott hagyom, mert az is eredetileg odavaló lenne, persze ez nem erdő, hanem kert, ezért egy ilyen aranyközéputat próbálok. Meg nem kell annyit összegyűjteni, zsákolni...
Tavaly óta meg a lehulló falevelek kb. 20 %-át ott hagyom, mert az is eredetileg odavaló lenne, persze ez nem erdő, hanem kert, ezért egy ilyen aranyközéputat próbálok. Meg nem kell annyit összegyűjteni, zsákolni...
![laza](/img/sprite/smiley/laza.gif)
Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
Kicsit én is röhögök magamban, hogy már két szomszédnál is én nyírom a füvet természetesen földig, mert úgy kérik, én meg megmondom őszintén, nem is tudom, mikor nyírtam magunknál utoljára, és ugyanakkora a füvem (najó, 2-4 cm-el magasabb)
Az is eszembe jutott (nem tudom, jól gondolom-e), de szerintem az elgazosodás is azért lehet, mert a füvet nem várjuk meg, hogy magot hozzon (perjék, csenkeszek), és persze, hogy nem terjed utána, csak az, amit nem szeretnénk. Most nyáron jobban megvártam, hogy bugásodjon, vagy füzéresedjen, hadd szórja a magokat, hátha.
Az is eszembe jutott (nem tudom, jól gondolom-e), de szerintem az elgazosodás is azért lehet, mert a füvet nem várjuk meg, hogy magot hozzon (perjék, csenkeszek), és persze, hogy nem terjed utána, csak az, amit nem szeretnénk. Most nyáron jobban megvártam, hogy bugásodjon, vagy füzéresedjen, hadd szórja a magokat, hátha.
A mai világ felfogása: (Hála az égnek vannak üdítő kivételek)
-Oki teli minden tud.
- Ecceee élünk.
- A Béla mondta hogy az jó az, Ő meg tuggya. Látod még él.
- Nehogymá' rámmongyák, hogy nyúl vagyok vazze.
etc, etc, etc ...
-Oki teli minden tud.
- Ecceee élünk.
- A Béla mondta hogy az jó az, Ő meg tuggya. Látod még él.
- Nehogymá' rámmongyák, hogy nyúl vagyok vazze.
etc, etc, etc ...
Én is észrevettem, hogy önjelölt, nulla alappal kimennek gombászgatni emberek, családok..persze ha beviszik megvizsgáltatni, oké, de az "okos"telós megoldás veszélyes lehet a zéró tudással rendelkezők számára, valóban.
Nem egy gombászkönyv meg elég egyértelműen, és szájbarágósan így kezdi a könyvet: "Aki a gyilkos galócát nem ismeri fel, az ne is nyúljon egyetlen gombához se" .... nagyjából így fogalmaz. Bár én hozzá tenném még a kisméretű őzlábgombák, és pl. a parlagi tölcsérgombák felismerésének fontosságát is.
Nem egy gombászkönyv meg elég egyértelműen, és szájbarágósan így kezdi a könyvet: "Aki a gyilkos galócát nem ismeri fel, az ne is nyúljon egyetlen gombához se" .... nagyjából így fogalmaz. Bár én hozzá tenném még a kisméretű őzlábgombák, és pl. a parlagi tölcsérgombák felismerésének fontosságát is.
Sorban kapom
a szegfűgomba paprikásokat. Tejföllel és tölcsérgombával
fűszerezve. - na jó, a pici dundi spóra a mikroszkópomban elárulja, mitől landolt a kórházban a lelkes természetjáró... de azért a gombácska alulját szedéskor is érdemes lenne megnézni, sok szép kicsi drapp gomba
terem a mezőn, ami nem szegfű...
A szakellenőröknek is nagy kedvence a 20 kg Marasmius válogatás. tejszínesen se rossz sport... de legjobb lenne a helyszínen kiválogatni! és a tölcsérgombát, moha-sisakgombát, trágyagombát, szemétgombát, susulykákat
és sötétlábú fakógombákat ott hagyni.
![szomoru](/img/sprite/smiley/szomoru.gif)
![zavarban](/img/sprite/smiley/s.gif)
![Bohóc](/img/sprite/smiley/bohoc.gif)
A szakellenőröknek is nagy kedvence a 20 kg Marasmius válogatás. tejszínesen se rossz sport... de legjobb lenne a helyszínen kiválogatni! és a tölcsérgombát, moha-sisakgombát, trágyagombát, szemétgombát, susulykákat
![laza](/img/sprite/smiley/laza.gif)
Myriostoma, szitaszájú csillaggomba őkelme. ![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Itt minálunk hullanak a falevelek, pár zsákkal felhalmoztam a kert sarkában: ha a három sünink fázni talál, építhessen belőle fészket. A mogyoró durcás leveleit zsákba raktam, még van fent is belőle... A magnólia ment az íriszekre takarásnak, a park fái is vetkeződnek lassan. A magok a földben kuksolnak, pityereg rájuk az égi áldás.
A gomba szezontól félek kicsit: ha beindul ezerrel, idén se jutok ki az erdőbe gombát szedni...
a sok finomság között, vigyázzatok a döggombákkal, szappanszagú pereszkékkel, sisakgombával! - őkelmének a spórája sisak formájú igazából: díszített, mint egy lovagi fejfedő, és "arcocska" is van rajta. A gomba kis barna semmikülönös. Amilyen apró, olyan gonosz.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Itt minálunk hullanak a falevelek, pár zsákkal felhalmoztam a kert sarkában: ha a három sünink fázni talál, építhessen belőle fészket. A mogyoró durcás leveleit zsákba raktam, még van fent is belőle... A magnólia ment az íriszekre takarásnak, a park fái is vetkeződnek lassan. A magok a földben kuksolnak, pityereg rájuk az égi áldás.
A gomba szezontól félek kicsit: ha beindul ezerrel, idén se jutok ki az erdőbe gombát szedni...
![eso](/img/sprite/smiley/eso.gif)
Nagyon szép gyűjtemény. Az utolsó-első képen lent tán hanygyász kézigránát robbant az előadó teremben? Kifelé mutatnak a lyukak is.
![szeret](/img/sprite/smiley/ljub.gif)
Jók ezek az appok... Aktuális, minden társadalmi problémával összefüggő sztori, amikor a madárgyűrűző állomáson éppen gyűrűző és szedő madarászok között érdeklődően figyelő iskolás fiú egyszer csak megörül, amikor kiszedik a kiszsákból a királykát: Apu, de jó akkor ezt most meghatároztatjuk a madárfelismerő appal!
Köszi az infót (!), tényleg nagyon hasonlít és kb. csak 1 képen volt sisak alakja.
Ahogy az ember tanulgatja a gombákat, úgy derül ki szép lassan, hogy szinte mindennek van mérgező verziója/hasonmása/stb.
A másik veszélyes dolog a gombafelismerő app! Na azon kiakadtam, amikor az egyik barátom összeszedett vmi. gombákat, felismerte neki az app, oszt jól meg is ette nulla tudással a gombákról![szomoru](/img/sprite/smiley/szomoru.gif)
![zavarban](/img/sprite/smiley/s.gif)
![duhos](/img/sprite/smiley/duhos.gif)
Ahogy az ember tanulgatja a gombákat, úgy derül ki szép lassan, hogy szinte mindennek van mérgező verziója/hasonmása/stb.
A másik veszélyes dolog a gombafelismerő app! Na azon kiakadtam, amikor az egyik barátom összeszedett vmi. gombákat, felismerte neki az app, oszt jól meg is ette nulla tudással a gombákról
![szomoru](/img/sprite/smiley/szomoru.gif)
![zavarban](/img/sprite/smiley/s.gif)
![duhos](/img/sprite/smiley/duhos.gif)
![hány](/img/sprite/smiley/hanyas.gif)
Azért Hamvas Béla tudott valamit.... Egyébként ezt mondom én is a magam módján. A kényelem hajszolása fog minket kinyírni egyszer. Szellemi síkon már jó úton haladunk felé, de szerintem fizikailag is.
A Feketehegyi turistaház fotóját köszönöm.
Látom a Vaskapui háznál is jártatok.
Látom a Vaskapui háznál is jártatok.
Szedi az áldozatait a Galerina marginata, sisak-gomba. Csak a neve fenyves, találtak már fűzfán, tölgy tuskón is. Gyilkos galóca mérget (Amatoxint) tartalmaz, újabban egyre több helyen jön elő. Húsz éve még alig hallottunk róla, most már ha kicsi barna gombát hoznak valamelyik óvodából be a toxikológiára, görcsbe rándul a gyomrom... Nagyon hasonló az ízletes tőke, fülőke, tuskógombákhoz. Vigyázzatok vele.
1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."
2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.
3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."
2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.
3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
![zavarban](/img/sprite/smiley/s.gif)
- és azóta is heában próbálok meg följutni a kis-Koppányra, hogy viszontlássam a szépséges Inula oculus Christi virágokat és a kék F. pseudodalmatica gyepet... nagy sóhaj.
Hú, nagyon köszönöm a válaszokat!![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Ezért szeretem ezt a közösséget, itt mindenhez is van értő ember.![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Ezért szeretem ezt a közösséget, itt mindenhez is van értő ember.
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
![szeret](/img/sprite/smiley/ljub.gif)
Csak az alábbi remek határozó ajánlatokhoz egy kis segítség:
Az Új Magyar Fűvészkönyv, Király Gergely prof. szerkesztésében, valóban a legjobb!
Lenne, ha lehetne kapni, de kb. szinte beszerezhetetlen. Eleve majd másfél évtizede adták ki. A kiadó nemzeti parknak sincs eladó példánya, már rég.
Akinek meg meg van, az sose fog megválni tőle. (A barátnőd se tenné.
)
Előjegyezni lehet, de egy-egy példány felbukkanása olyan ritka, mint a Börzsönyben a réti kardvirág.
(Erre mutatok majd azért példát, ha már botanika.
Vagyis, nem lehetetlen...de hatalmas szerencsefaktor - is - kell hozzá.)
Könnyebb út pl. a MANDA oldalon a pdf. változatot beszerezni (fizetős) és a telefonra lementeni.
Íme:
Link
Nem ugyanaz mint könyvből határozni,ez igaz.
A Kitaibela a Debreceni Egyetem botanikai szakfolyóirata, botanikusoknak. Azért az már erősen szakmai.
1996-2022-ig itt érhetőek el az egyes lapszámok tartalomjegyzékei és a cikkek.
Link
Az új honlapján is van archívum.
Link
A Tilia tanulmányköteteket, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar intézetigazgató erdész botanikus professzora, Bartha Dénes alapította, mint intézeti folyóiratot.
Link
Ezek tanulmánykötetek, tehát kifejezetten határozáshoz nem használhatóak, de sok-sok háttértudást össze lehet "csipegetni. Érdemes átböngészni.
De, ha alapvető botanikai, dendrológiai, társulástani fogalmakat nem ismer a hölgy, akkor sok cikk kb. szicsiangi kínai lesz számára.![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
(A fűvészköny is elsőre az lenne egyébként.)
A magam részéről két növényhatározót ajánlanék első körben, amiben nagyon jó alapfogalmi ismertetők is vannak, bár nem teljesen hátizsákbarát az egyik, de legalább kapható mindkettő. Én sok-sok évvel ezelőtt ezekkel kezdtem..
Simon Tibor könyve: Növényismeret. Az egyik legjobb a kezdő botanmániásoknak, kb, egy gimis bioszfakt tudásanyaga, összefoglalóan.
Link
Egy kis ismertető hozzá:
Link
A másik egy nagy klasszikus, több mint 50 kiadást is megélt. És ha nem hazai folyókon pecázol, ott is "kapás" lesz.
Link
A kettő együtt tökéletes páros. Aztán jöhet a nehéztüzérség, lásd a kedves kolléganő által is ajánlottakat.
A botanikában és a határozásban megkerülhetetlen élőhelyekről pedig, a magyar MÉTA program honlapjánál nincs jobb, ami "végtelen" tárháza egy rakás fontos háttérismeretnek.
Link
Ha mindebbe belerágta magát, akkor meg lehet próbálni egy Bartha-vizsgát, Sopronban.![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
(Külön szakestélyt, az ún. Bartha-felejtőt rendeznek azok az erdőmérnökök, akik túlélték valahogy a Növénytan vizsgát nála.
)
Az invitáló cédula mindent elmond.
Link
Az Új Magyar Fűvészkönyv, Király Gergely prof. szerkesztésében, valóban a legjobb!
Lenne, ha lehetne kapni, de kb. szinte beszerezhetetlen. Eleve majd másfél évtizede adták ki. A kiadó nemzeti parknak sincs eladó példánya, már rég.
Akinek meg meg van, az sose fog megválni tőle. (A barátnőd se tenné.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Előjegyezni lehet, de egy-egy példány felbukkanása olyan ritka, mint a Börzsönyben a réti kardvirág.
(Erre mutatok majd azért példát, ha már botanika.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Könnyebb út pl. a MANDA oldalon a pdf. változatot beszerezni (fizetős) és a telefonra lementeni.
Íme:
Link
Nem ugyanaz mint könyvből határozni,ez igaz.
A Kitaibela a Debreceni Egyetem botanikai szakfolyóirata, botanikusoknak. Azért az már erősen szakmai.
1996-2022-ig itt érhetőek el az egyes lapszámok tartalomjegyzékei és a cikkek.
Link
Az új honlapján is van archívum.
Link
A Tilia tanulmányköteteket, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar intézetigazgató erdész botanikus professzora, Bartha Dénes alapította, mint intézeti folyóiratot.
Link
Ezek tanulmánykötetek, tehát kifejezetten határozáshoz nem használhatóak, de sok-sok háttértudást össze lehet "csipegetni. Érdemes átböngészni.
De, ha alapvető botanikai, dendrológiai, társulástani fogalmakat nem ismer a hölgy, akkor sok cikk kb. szicsiangi kínai lesz számára.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
(A fűvészköny is elsőre az lenne egyébként.)
A magam részéről két növényhatározót ajánlanék első körben, amiben nagyon jó alapfogalmi ismertetők is vannak, bár nem teljesen hátizsákbarát az egyik, de legalább kapható mindkettő. Én sok-sok évvel ezelőtt ezekkel kezdtem..
Simon Tibor könyve: Növényismeret. Az egyik legjobb a kezdő botanmániásoknak, kb, egy gimis bioszfakt tudásanyaga, összefoglalóan.
Link
Egy kis ismertető hozzá:
Link
A másik egy nagy klasszikus, több mint 50 kiadást is megélt. És ha nem hazai folyókon pecázol, ott is "kapás" lesz.
Link
A kettő együtt tökéletes páros. Aztán jöhet a nehéztüzérség, lásd a kedves kolléganő által is ajánlottakat.
A botanikában és a határozásban megkerülhetetlen élőhelyekről pedig, a magyar MÉTA program honlapjánál nincs jobb, ami "végtelen" tárháza egy rakás fontos háttérismeretnek.
Link
Ha mindebbe belerágta magát, akkor meg lehet próbálni egy Bartha-vizsgát, Sopronban.
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
(Külön szakestélyt, az ún. Bartha-felejtőt rendeznek azok az erdőmérnökök, akik túlélték valahogy a Növénytan vizsgát nála.
![hideg](/img/sprite/smiley/hideg.gif)
Az invitáló cédula mindent elmond.
Link
Új Magyar Füvészkönyv, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009. Két kötetes, B5 méretű, könnyű, benne van a zöld Soó határozó teljes anyaga.
Ha további szakirodalom is érdekel, a Tilia, illetve Kitaibelia folyóirat-cím, plusz egy növénynév, sok jó találatot kidob a keresőben, ott aztán a cikk alatti irodalomjegyzékben lehet további ígéretes cikk-címek után búvárkodni.
Társulásokról érdemes megnézni Prof. Borhidi Attila (Akad. Kiadó 2003) egyetemi tankönyvét.
Ha további szakirodalom is érdekel, a Tilia, illetve Kitaibelia folyóirat-cím, plusz egy növénynév, sok jó találatot kidob a keresőben, ott aztán a cikk alatti irodalomjegyzékben lehet további ígéretes cikk-címek után búvárkodni.
Társulásokról érdemes megnézni Prof. Borhidi Attila (Akad. Kiadó 2003) egyetemi tankönyvét.
Segítséget szeretnék kérni!
Párom gyakran elkísér a pecáimra, ilyenkor a(z ártéri) flórában szokott nyakig elmerülni.
Tudnátok ajánlani olyan hazai növényhatározót (vagy nem is tudom hogyan nevezi pontosan az ilyesmit a tudomány), ami nem csak könyvesbolti szintű, hanem akár tankönyvi jellegű, foglalkozik alfajokkal, változatokkal stb., tudományos részletességű? Szeret elmélyedni a lány a részletekben, én meg szeretném ha kibontakozna mindebben.
Párom gyakran elkísér a pecáimra, ilyenkor a(z ártéri) flórában szokott nyakig elmerülni.
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
Nincs technológiai megoldás. Semmilyen. Semmire.
Nem ökológiai alrendszerek vannak különállóan (humán szempontból) bajban (pl. a talaj), hanem a teljes, általunk ismert és nekünk otthont adó Bioszféra van krízisben.
A Föld nevű bolygó nincs veszélyben. A rajta kialakult Élet jelenlegi(!) formája viszont annál nagyobban. Mert az ökonómiai törvényeknél, pl. egy istenített Samuelson kereslet-kínálati görbénél, összehasonlíthatatlanul erősebbek az egész bolygót átszövő Bioszféra ökológiai törvényei. Ezzel kb. az 1700-as évekig tisztában is voltak...)
Mert azokat nem ember alkotta.
Pl.: Egyetlen földi faj sem lépheti át a környezetének eltartóképességi határát, tartósan.
(Apró probléma a francia enciklopédisták óta, hogy nem tekintjük magunkat földi fajnak.)
Ennyi. Akármit is találunk ki, ez faktum.
Az időt lehet húzni, viszonylag sokáig.
Jelenleg ezt tesszük.
A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
És az ökológiai és fizikai rendszerek működésében jól ismert "búgócsiga effektus" is egyre lassuló pörgést produkál.
Majd le fog állni és eldől.
(Molnár László meteorológus ezzel(!) nem állít hülyeséget, mert ez is törvény. Egy fennálló stabil fizikai-biológiai-ökológiai rendszer átbillenése egy másik stabil állapotba egyetlen pillanat műve. Ez amikor leáll a búgócsiga és feldől. Új stabil állapotba kerül. Csak ennek a homonida nem lesz a része...) .
Az egyre korlátoltabbá manipulált, s korlátossá váló emberi látás-, és szemléletmód miatt a Bioszféra krízis észrevétlen.
(Tisztelet a kivételnek.)
Pl. Hurrá végtelen nyár, nekem az milyen jó "jelenség".
A medence parton, vagy Palma de Mallorcan, egy olyan város, település, agglomeráció közepén élve mosolygunk, ahol csak input(!!) van a túléléséhez (be kell vinni a vizet, az élelmet, az energiát, mindent) és output nincs. (Nem önfenntartó, mint pl. az erdő. Nincs cirkuláció. )
A számlák kifizetése nem számít annak. És közben nem látom honnan jön a víz, de nem is érdekel. Legyen!
2022-ben volt, hogy nem volt....és, ha jól emlékszem, egyből középkor lett Békésben, a rommá égett napraforgó és kukoricatáblák között, amikor agyon akarták verni az jégkármérséklő rendszerek generátorainak üzemeltetőit. (Szintén gazdák.)
Illetve kisebb lázadás tört ki a solymári-pilismindenféle és térsége milliárdos vagy milliomos medencetulajdonosok között, hogy nem volt ivóvíz(!!!) elég a rendszerben a feltöltéshez.
Linné kissé mellé lőtt a "sapiens - bölcs" rendszertani besorolással (Mátyás akadémikus gondolata.)
Kérdezem: normálisak vagyunk?
Tehát a Bioszféra krízist csak és csupán humán fókuszú krízisre szűkítjük, mert így nagyobb üzlet.
Gondolkodásmódot fent direkt nem írtam, mert aki elolvasta a magyar közoktatás alapját jelentő, több mint 300 éves Ratio Educationis törvény első mondatát, és nem vak, az nagyon jól érti, hogy mit jelent ez: "...a köznevelés legfontosabb célja (!) a hatalomhoz (mindenkori) hű alattvalók nevelése."
Mi egy 4 éves gyerek legtermészetesebb állandóan idegesítő kérdése: Miért?
Mikor bemegy a közoktatásba 6-7 évesen, majd kijön a felsőoktatásból 23-25 évesen két dolgot biztos elfelejtetnek vele.
Kérdéseket feltenni a "dogmákra": Miért?
És mellé tenni az ősi latin bölcs másikat: Kinek az érdeke?
És valóban gondolkodni.
(Ez alól egyikünk se kivétel...vagy csak kevesen. Géczy Gábor fizikus-matematikust (sajnos már nincs közöttünk) nagyon érdemes erről - is - meghallgatni. 20 év egyetemi fizikus képzés után. )
A lényeg, hogy biológiai alapú válságra nincsenek technológiai, se közgazdasági megoldások.
E téren, a kis hazánkban nem igazán agyon népszerűsített erdőökológus akadémikusunkat, aki többek között az ENSZ Erdőfórum alelnöke is volt, így a világon máshol kb. mindenütt ismerik, Mátyás Csabát idézném újra.
Nagyon érdemes figyelmesen elolvasni a "Bioszféra észrevétlen krízise" című tanulmányát.
(Közérthető és nem hosszú változata alább.)
Link
Ahogy mondani szokta: "A pincéből kiabálok..."
Az alábbi "talajmentéshez" hasonló, csak más ágazati szegmensben érdekelt, tipikus "green biznisz" gyakorlati példát, a mediterrán és globális erdőtüzek kapcsán majd legközelebb röviden leírok. Tanulságos.
(A fentiek alapját többségében Mátyás Cs., Gréczy G. és más kiváló koponyákat hallgatva, tanulva, olvasva lopkodtam...talán néhány összegző gondolat saját
)
Nem ökológiai alrendszerek vannak különállóan (humán szempontból) bajban (pl. a talaj), hanem a teljes, általunk ismert és nekünk otthont adó Bioszféra van krízisben.
A Föld nevű bolygó nincs veszélyben. A rajta kialakult Élet jelenlegi(!) formája viszont annál nagyobban. Mert az ökonómiai törvényeknél, pl. egy istenített Samuelson kereslet-kínálati görbénél, összehasonlíthatatlanul erősebbek az egész bolygót átszövő Bioszféra ökológiai törvényei. Ezzel kb. az 1700-as évekig tisztában is voltak...)
Mert azokat nem ember alkotta.
Pl.: Egyetlen földi faj sem lépheti át a környezetének eltartóképességi határát, tartósan.
(Apró probléma a francia enciklopédisták óta, hogy nem tekintjük magunkat földi fajnak.)
Ennyi. Akármit is találunk ki, ez faktum.
Az időt lehet húzni, viszonylag sokáig.
Jelenleg ezt tesszük.
A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
És az ökológiai és fizikai rendszerek működésében jól ismert "búgócsiga effektus" is egyre lassuló pörgést produkál.
Majd le fog állni és eldől.
(Molnár László meteorológus ezzel(!) nem állít hülyeséget, mert ez is törvény. Egy fennálló stabil fizikai-biológiai-ökológiai rendszer átbillenése egy másik stabil állapotba egyetlen pillanat műve. Ez amikor leáll a búgócsiga és feldől. Új stabil állapotba kerül. Csak ennek a homonida nem lesz a része...) .
Az egyre korlátoltabbá manipulált, s korlátossá váló emberi látás-, és szemléletmód miatt a Bioszféra krízis észrevétlen.
(Tisztelet a kivételnek.)
Pl. Hurrá végtelen nyár, nekem az milyen jó "jelenség".
A medence parton, vagy Palma de Mallorcan, egy olyan város, település, agglomeráció közepén élve mosolygunk, ahol csak input(!!) van a túléléséhez (be kell vinni a vizet, az élelmet, az energiát, mindent) és output nincs. (Nem önfenntartó, mint pl. az erdő. Nincs cirkuláció. )
A számlák kifizetése nem számít annak. És közben nem látom honnan jön a víz, de nem is érdekel. Legyen!
2022-ben volt, hogy nem volt....és, ha jól emlékszem, egyből középkor lett Békésben, a rommá égett napraforgó és kukoricatáblák között, amikor agyon akarták verni az jégkármérséklő rendszerek generátorainak üzemeltetőit. (Szintén gazdák.)
Illetve kisebb lázadás tört ki a solymári-pilismindenféle és térsége milliárdos vagy milliomos medencetulajdonosok között, hogy nem volt ivóvíz(!!!) elég a rendszerben a feltöltéshez.
Linné kissé mellé lőtt a "sapiens - bölcs" rendszertani besorolással (Mátyás akadémikus gondolata.)
Kérdezem: normálisak vagyunk?
Tehát a Bioszféra krízist csak és csupán humán fókuszú krízisre szűkítjük, mert így nagyobb üzlet.
Gondolkodásmódot fent direkt nem írtam, mert aki elolvasta a magyar közoktatás alapját jelentő, több mint 300 éves Ratio Educationis törvény első mondatát, és nem vak, az nagyon jól érti, hogy mit jelent ez: "...a köznevelés legfontosabb célja (!) a hatalomhoz (mindenkori) hű alattvalók nevelése."
Mi egy 4 éves gyerek legtermészetesebb állandóan idegesítő kérdése: Miért?
Mikor bemegy a közoktatásba 6-7 évesen, majd kijön a felsőoktatásból 23-25 évesen két dolgot biztos elfelejtetnek vele.
Kérdéseket feltenni a "dogmákra": Miért?
És mellé tenni az ősi latin bölcs másikat: Kinek az érdeke?
És valóban gondolkodni.
(Ez alól egyikünk se kivétel...vagy csak kevesen. Géczy Gábor fizikus-matematikust (sajnos már nincs közöttünk) nagyon érdemes erről - is - meghallgatni. 20 év egyetemi fizikus képzés után. )
A lényeg, hogy biológiai alapú válságra nincsenek technológiai, se közgazdasági megoldások.
E téren, a kis hazánkban nem igazán agyon népszerűsített erdőökológus akadémikusunkat, aki többek között az ENSZ Erdőfórum alelnöke is volt, így a világon máshol kb. mindenütt ismerik, Mátyás Csabát idézném újra.
Nagyon érdemes figyelmesen elolvasni a "Bioszféra észrevétlen krízise" című tanulmányát.
(Közérthető és nem hosszú változata alább.)
Link
Ahogy mondani szokta: "A pincéből kiabálok..."
Az alábbi "talajmentéshez" hasonló, csak más ágazati szegmensben érdekelt, tipikus "green biznisz" gyakorlati példát, a mediterrán és globális erdőtüzek kapcsán majd legközelebb röviden leírok. Tanulságos.
(A fentiek alapját többségében Mátyás Cs., Gréczy G. és más kiváló koponyákat hallgatva, tanulva, olvasva lopkodtam...talán néhány összegző gondolat saját
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Ennek fizikai alapjával, a talajszerkezet állandó rombolásával, az agrárökológiából is jól ismert, intenzív talajművelési módszerek okozta globális eketalp effektussal - talajvédelem ügyben többek között - nincs mit kezdeni, amíg másodpercenként nő a lakosságszám...adott területről egyre több embert kell élelmezni...
Elmélet van dögivel.
Link
Gyakorlat csak jól finanszírozott megélhetési mintaprojektekben....
Elmélet van dögivel.
Link
Gyakorlat csak jól finanszírozott megélhetési mintaprojektekben....
A nitrogén a baktériumok anyagcseréjét gyorsítja fel, és ha nem kiegyensúlyozott a talajbaktériumok közössége, akkor pl. a jelen lévő szerves anyagokból is termelhetnek savakat. Ezért jobb a "bio" gazdálkodás, tartamkísérletekben még gazdaságosabb is... kiegyenlítettebb termésekkel és kisebb vízigénnyel/jobb vízmegtartással. David Pimentel tartamkísérleteit érdemes elolvasni. Ezért gond pl., ha az állati trágyában gyógyszermaradék van; az ilyen "tápanyag" nem csak a halastóban, hanem a szántóföldön is érdekes dolgokat tud művelni... - azáltal, hogy borítja a mikrobiotát, és a környezet anyagcsere folyamatait. A talaj élő komplex rendszer, ahol a bacik a kaját (N, P, S, K) egymás szájába adogatják. Ha a láncból csak egyet kilövünk ( pl. antibiotikummal, amire lehet sokkal érzékenyebb, mint a mi pocakunk hétpróbás bacijai,) borulni fog a lánc.
A jó megoldás az egészséges, nem szétszántott, nem széttrágyázott talaj, amin esetleg másodvetemény is van... ne verjetek meg érte, de én ezeket olvastam.
Pimentel és társai (2005): Organic and conventional farming systems: environmental and ecologic issues. Illinois. Régebben referáltam itt ebben a fórumban.
A jó megoldás az egészséges, nem szétszántott, nem széttrágyázott talaj, amin esetleg másodvetemény is van... ne verjetek meg érte, de én ezeket olvastam.
Pimentel és társai (2005): Organic and conventional farming systems: environmental and ecologic issues. Illinois. Régebben referáltam itt ebben a fórumban.
Jó kérdés.
A CO2 kivonása, holott a technológia is környezetet szennyez, bár örölni lehet olyan villammotorral ami Hoover gát féle vizi energiából vagy napellemből nyerhető és a zuzalék mehet vonaton is ami detto áramtermelésból származik. Inkább ez is egy fajta mellékág avagy másodlagos csatorna, ami fokozza a körforgást.
--
Ettől függetlenül lehet talajjavító hatása vagy sem?
Engem ez a kérdés foglalkoztat.
"Az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák egy új módszerrel próbálják javítani a talajaik egészségét: porrá zúzott vulkáni kőzetet juttatnak ki a földekre. A módszer nemcsak a talaj pH-értékét képes helyreállítani..."
A talaj savanyodás létező jelenség.
Nem hiszem, hogy a mesterséges műtrágya évtizedekig vigan fenntartja a talaj egészségét, egyensúlyi állapotát.
Igy ennek alapján van valós veszélye a folyamatos műtrágyázásnak:
"A felső talaj azonban nem képes ellensúlyozni az ammóniaalapú műtrágyák savasító hatását. Dr. Francisco Calderon, a Columbia-medencei Mezőgazdasági Kutatóközpont igazgatója szerint ez az évek során a pH-szint 5-re és az alá csökkent."
![szegyenlos](/img/sprite/smiley/szegyenlos.gif)
--
Ettől függetlenül lehet talajjavító hatása vagy sem?
Engem ez a kérdés foglalkoztat.
"Az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák egy új módszerrel próbálják javítani a talajaik egészségét: porrá zúzott vulkáni kőzetet juttatnak ki a földekre. A módszer nemcsak a talaj pH-értékét képes helyreállítani..."
A talaj savanyodás létező jelenség.
Nem hiszem, hogy a mesterséges műtrágya évtizedekig vigan fenntartja a talaj egészségét, egyensúlyi állapotát.
Igy ennek alapján van valós veszélye a folyamatos műtrágyázásnak:
"A felső talaj azonban nem képes ellensúlyozni az ammóniaalapú műtrágyák savasító hatását. Dr. Francisco Calderon, a Columbia-medencei Mezőgazdasági Kutatóközpont igazgatója szerint ez az évek során a pH-szint 5-re és az alá csökkent."
Somogyban egy db vargányát sem találtam ma. 1 db galambica, 1 db érdestinórú, és rengeteg őzláb van. Semmi más.
szemben a globális évi 37 gigatonna kibocsátással... 75 év alatt 200 gigatonna. Azért lenne még teendő.
... és az őrlés, kijuttatás mennyi CO2 kibocsátással jár? ...
... és az őrlés, kijuttatás mennyi CO2 kibocsátással jár? ...
Link
Véleményt kérnék.
Ennek mennyire van valóság alapja vagy lehet benne ráció?![szegyenlos](/img/sprite/smiley/szegyenlos.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Idézetek a cikkből:.. "A tanulmányok szerint a vulkanikus kőzetpor képes megemelni a kimerült talajok pH-értékét, javítva ezzel a termelékenységet. .."
.. "A légkörben lévő szén-dioxid a természetben reakcióba lép a vízzel, és egy gyenge savat képez. Ez a sav aztán a vulkáni kőzetben lévő ásványi anyagokkal kötődik össze, és tartósan eltávolítja a CO2-t a levegőből. A geokémikusok felfedezték, hogy ezt a természetes szénciklust fel lehet gyorsítani a kőzet összezúzásával, ami több reaktív felületet tár fel. Az Amerikai Geofizikusok Uniójának nemrég közzétett tanulmánya szerint az ERW 75 év alatt több mint 200 gigatonna CO2 megkötésére képes... "
Véleményt kérnék.
Ennek mennyire van valóság alapja vagy lehet benne ráció?
![szegyenlos](/img/sprite/smiley/szegyenlos.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Idézetek a cikkből:.. "A tanulmányok szerint a vulkanikus kőzetpor képes megemelni a kimerült talajok pH-értékét, javítva ezzel a termelékenységet. .."
.. "A légkörben lévő szén-dioxid a természetben reakcióba lép a vízzel, és egy gyenge savat képez. Ez a sav aztán a vulkáni kőzetben lévő ásványi anyagokkal kötődik össze, és tartósan eltávolítja a CO2-t a levegőből. A geokémikusok felfedezték, hogy ezt a természetes szénciklust fel lehet gyorsítani a kőzet összezúzásával, ami több reaktív felületet tár fel. Az Amerikai Geofizikusok Uniójának nemrég közzétett tanulmánya szerint az ERW 75 év alatt több mint 200 gigatonna CO2 megkötésére képes... "
Sziasztok!
Milyen az idei füge termés nálatok?
Nálam itt a győrújbaráti dombon a másodérés fantasztikus. Rengeteg, nagyon ízletes gyümölcs érik folyamatosan, már hetek óta.
Milyen az idei füge termés nálatok?
Nálam itt a győrújbaráti dombon a másodérés fantasztikus. Rengeteg, nagyon ízletes gyümölcs érik folyamatosan, már hetek óta.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#609297 - 2023-10-02 22:00:57)
Ma elvetettem a nyáron gyűjtögetett növény-magok nagyját, remélem nem viszik el a hangyák... Tavaly februárban betértem a gazdaboltba fűmagot venni, a "szakértő" kis híja keresztben nyelt le, hogyaszondja "füvet legkésőbb szeptemberben kell vetni." Mondom én régebben is tél - alá vetettem. "na jó, a hó alá". - hó nem volt, de a téli füvem kikelt... Most a szemen szedett magok fele még a hűtőben kuksol.
Még várok vele, hogy mikor vethetem el. (nem a hó miatt, a hangyák gyűjtögető kedve miatt.)
- és remélem, a veteményeim egy része ki is fog hajtani, márciusig...
Ma elvetettem a nyáron gyűjtögetett növény-magok nagyját, remélem nem viszik el a hangyák... Tavaly februárban betértem a gazdaboltba fűmagot venni, a "szakértő" kis híja keresztben nyelt le, hogyaszondja "füvet legkésőbb szeptemberben kell vetni." Mondom én régebben is tél - alá vetettem. "na jó, a hó alá". - hó nem volt, de a téli füvem kikelt... Most a szemen szedett magok fele még a hűtőben kuksol.
Még várok vele, hogy mikor vethetem el. (nem a hó miatt, a hangyák gyűjtögető kedve miatt.)
- és remélem, a veteményeim egy része ki is fog hajtani, márciusig...
Köszi a választ, hát igen, lehet, megyünk át a mogyoró korszakba ismét, ha jól emlékszem, így hívták az egyik szárazabb, melegebb korszakunkat a jégkorszak után (volt bükk 1, 2 talán tölgy is?) Talán a honfoglalás környékén volt tölgy korszak, de már kikopott kissé a szellemi háztartásom eme része.
Húú, tényleg, a kőris pusztulás... bocsika, igazad van.
A mezei juhar jól bírná, nem? Bár az meg alacsonyabb, talán inkább B zónás, vagy a madárcseresznye?, a Börzsönyben, főleg gyertyán túlsúlyos erdőben egész szép számmal láttam, igaz, annak a lombkoronája nem valami dús...
Hát nincs egyszerű dolgotok, minden esetre élvezem a munkátok gyümölcsét, meg az elődeitek munkáját, amikor ott jártam/járok/járunk.![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Börzsönyi vörösfenyőről eszembe jutott, hogy vagy 20 éve a Foltán-kereszt felől mentünk Diósjenőre és útközben pár vörösfenyő foltban a vele gyökérkapcsolt sárgagyűrűs fenyőtinórút is láttam először életemben, de azóta sem.
(nem szedtem le!!)![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Kisírtáson amikor voltunk most augusztusban, megismerkedtünk egy idősebb bácsival (nyugdíjas erdész), asszem Nagybörzsönyi, akinek a nevét elfelejtettem (gyakran előforduló név rémlik), Te biztos ismered, vagy hallottál már róla, akkora helyismerettel rendelkezett, hogy még én is összehúztam magam, pedig nem kevésszer jártam arra, na persze nyilván ő ott is dolgozott évtizedekig, áldhatja a szerencséjét, és az az alázat, amivel az erdőkről beszélt, ritkán akad az ember össze ilyen személyekkel na, még az erdőben is..
Húú, tényleg, a kőris pusztulás... bocsika, igazad van.
A mezei juhar jól bírná, nem? Bár az meg alacsonyabb, talán inkább B zónás, vagy a madárcseresznye?, a Börzsönyben, főleg gyertyán túlsúlyos erdőben egész szép számmal láttam, igaz, annak a lombkoronája nem valami dús...
Hát nincs egyszerű dolgotok, minden esetre élvezem a munkátok gyümölcsét, meg az elődeitek munkáját, amikor ott jártam/járok/járunk.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Börzsönyi vörösfenyőről eszembe jutott, hogy vagy 20 éve a Foltán-kereszt felől mentünk Diósjenőre és útközben pár vörösfenyő foltban a vele gyökérkapcsolt sárgagyűrűs fenyőtinórút is láttam először életemben, de azóta sem.
![vidám](/img/sprite/smiley/vidam.gif)
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Kisírtáson amikor voltunk most augusztusban, megismerkedtünk egy idősebb bácsival (nyugdíjas erdész), asszem Nagybörzsönyi, akinek a nevét elfelejtettem (gyakran előforduló név rémlik), Te biztos ismered, vagy hallottál már róla, akkora helyismerettel rendelkezett, hogy még én is összehúztam magam, pedig nem kevésszer jártam arra, na persze nyilván ő ott is dolgozott évtizedekig, áldhatja a szerencséjét, és az az alázat, amivel az erdőkről beszélt, ritkán akad az ember össze ilyen személyekkel na, még az erdőben is..
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Nem vagy egyedül
...de a gót katedrálisoknak (monokultúra) nem sok idejük van (erdő időléptékben)...de emberiben sem....a középhegységekben elsőként (már most!) a határtermőhelyeken (400-550 méter tszf.), kitettségtől függően, pusztulnak, száradnak..a hidrológiai aszálytól és a légköri aszálytól egyaránt...de nem jobb az állapotuk a klasszikus bükkös klímában sem.
Azért az túlzás, hogy éppen elvan őshonos fajunk lenne
...Zalában,Zselicben akkor nem lennének még mindig kiterjedt azonális bükkállományok (igaz az illír bükk). A középhegységeinkben (pl. a Bakonyban is nagy területen) teljesen a helyén van...még...!
Az elegyítés valóban nagyon fontos megoldás lehet (!), de pl. a magas kőris a kőrispusztulás vész miatt nagyobb bajban van mint a bükk...a juhar és hársfélék pedig szintén nehezen viselik, ha három hónapon át állandóan haj- és lángszórózzák őket a keleti pusztai szelek és nyomorgatják a trópusi éjszakák. Ennyi felégett kislevelű hársat (klasszikus elegyfaj) még az életben nem láttam, mint most... pedig nem egy nagy igényű a termőhelyi adottságokra, sőt...
Az európai vörösfenyő szintén inkább a szubmontán, montán klímát kedvelné...zabálják is a cincérek, mert ennek hiányában erősen szárad, de annak persze vannak, akik nagyon örülnek (no komment) mert tájidegen (a Börzsönyben csak 300 éve él).
Szóval fogas kérdés...általánosan alkalmazható jó megoldás nincs...csak adott erdőrészlet szinten lehet szakmailag jó döntéseket hoznia termőhely teljes ismerete mellett. És nincs mese kísérletezni és mérni, mérni, elemezni kell.
Pl. Némethonban éppen szelídgesztenyével elegyítik a bükkös felújításokat. Kis léptékben, kis mértékben (kéregnekrózis rezisztens alfajokkal persze).
És csakis őshonos elegyfajokkal elegyíthetünk, mert az idegenhonos invazívokkal, vagy azzá válókkal így se bírunk lassan. A tölgyesekben nem győzzük irtani a bálványfákat, középhegyvidéken, nem az Alföldön.
A Magas-Börzsönyben, az erdővédelmis (ERTI) kollégák nem hittek a szemüknek, amikor egy bükkös felújításban spontán betört smaragdfa(!!!) csemetéket mutatott a kervez. erdész. Elvileg mikorszaporított, így nem lehetne vegetatív szaporodásra képes..de mégis...és mióta szajkózzák az ERTI szakemberei, hogy atombombán ülünk, ha a smaragdfa ültetvényeket nyomjuk, mert nem ismerjük mire képes.
(Erdészeti szaporítóanyagként, a hivatalos faj- és fajtajegyzékben, még iparifa ültetvényként is tiltott!).
Mondjuk egy két hetes februári mínusz húsz lenullázná őket az biztos, de hát...
Vannak azért szép bükkös felújítások, de ehhez északnyugati fekvés, többlet vízhatás és gondos erdészeti kezelés (és jó erdész) kell...na meg észszerű vadgazdálkodás és elég sok idő...ez pl. nem Magas-Börzsöny, de öröm nézni...igaz minden más ropogósra van sülve a környékén...
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Azért az túlzás, hogy éppen elvan őshonos fajunk lenne
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Az elegyítés valóban nagyon fontos megoldás lehet (!), de pl. a magas kőris a kőrispusztulás vész miatt nagyobb bajban van mint a bükk...a juhar és hársfélék pedig szintén nehezen viselik, ha három hónapon át állandóan haj- és lángszórózzák őket a keleti pusztai szelek és nyomorgatják a trópusi éjszakák. Ennyi felégett kislevelű hársat (klasszikus elegyfaj) még az életben nem láttam, mint most... pedig nem egy nagy igényű a termőhelyi adottságokra, sőt...
Az európai vörösfenyő szintén inkább a szubmontán, montán klímát kedvelné...zabálják is a cincérek, mert ennek hiányában erősen szárad, de annak persze vannak, akik nagyon örülnek (no komment) mert tájidegen (a Börzsönyben csak 300 éve él).
Szóval fogas kérdés...általánosan alkalmazható jó megoldás nincs...csak adott erdőrészlet szinten lehet szakmailag jó döntéseket hoznia termőhely teljes ismerete mellett. És nincs mese kísérletezni és mérni, mérni, elemezni kell.
Pl. Némethonban éppen szelídgesztenyével elegyítik a bükkös felújításokat. Kis léptékben, kis mértékben (kéregnekrózis rezisztens alfajokkal persze).
És csakis őshonos elegyfajokkal elegyíthetünk, mert az idegenhonos invazívokkal, vagy azzá válókkal így se bírunk lassan. A tölgyesekben nem győzzük irtani a bálványfákat, középhegyvidéken, nem az Alföldön.
A Magas-Börzsönyben, az erdővédelmis (ERTI) kollégák nem hittek a szemüknek, amikor egy bükkös felújításban spontán betört smaragdfa(!!!) csemetéket mutatott a kervez. erdész. Elvileg mikorszaporított, így nem lehetne vegetatív szaporodásra képes..de mégis...és mióta szajkózzák az ERTI szakemberei, hogy atombombán ülünk, ha a smaragdfa ültetvényeket nyomjuk, mert nem ismerjük mire képes.
(Erdészeti szaporítóanyagként, a hivatalos faj- és fajtajegyzékben, még iparifa ültetvényként is tiltott!).
Mondjuk egy két hetes februári mínusz húsz lenullázná őket az biztos, de hát...
Vannak azért szép bükkös felújítások, de ehhez északnyugati fekvés, többlet vízhatás és gondos erdészeti kezelés (és jó erdész) kell...na meg észszerű vadgazdálkodás és elég sok idő...ez pl. nem Magas-Börzsöny, de öröm nézni...igaz minden más ropogósra van sülve a környékén...
Ó, bocsánat felrehatároztam. Valójában huszonkétpettyes pettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata)
De az allítás attól még igaz![laza](/img/sprite/smiley/laza.gif)
De az allítás attól még igaz
![laza](/img/sprite/smiley/laza.gif)
Ott azon az agyonbolygatott gyepen olyan ritkaságok vannak, hogy sok védett területen nincs annyi. A sisakos sáskát kaszálni lehet, a Henosepilachna vigintioctopunctata-t (nem ugrik be, hogy mi a magyar neve) még csak itt láttam eletemben stb
Ma reggel a kollégáim is lefotóztak egy Lycosát a labor melletti tárnában, kilátásba helyeztem egy nagy doboz bonbont nekik... Solymáron volt aknászpókunk, de itt Albertfalván nagyon hiányolom. A Nomada méheink lejtőn laknak, velük megférnének.
Bébiket nem láttam ma sem. A nagyobbik tárna biztos homályában csak a tulajdonos csáprágóit láttam, de megjelenésemkor gyorsan visszahúzódott a mélységbe, így továbbra sem tudom, hogy szongi-e.
Gazdag póktulajdonos vagy... a bébikből néhányat, kaphatok majd
esetleg? Itt a parkban jó élőhelye lenne, bent a kertben pedig csigákkal terített asztal várná.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
A munkahelyem irodaházának parkolójában, a térkövekkel, meg aszfalttal körbevett néhány négyzetméterén sincsenek biztonságban a sáskák.
Pokoli bizalmatlan volt, szóval ez a legjobb képem róla![szeret](/img/sprite/smiley/ljub.gif)
Viszont az aknája kijáratától kb 1 méterre van egy kb 2x akkora átmérőjű akna, ahol a házmestert csak egy pillanatra volt szerencsém megtekinteni. Vagy egy nőstény pokoli lesz, vagy egy szongi. Remélem a napokban kiderül
Pokoli bizalmatlan volt, szóval ez a legjobb képem róla
![szeret](/img/sprite/smiley/ljub.gif)
Viszont az aknája kijáratától kb 1 méterre van egy kb 2x akkora átmérőjű akna, ahol a házmestert csak egy pillanatra volt szerencsém megtekinteni. Vagy egy nőstény pokoli lesz, vagy egy szongi. Remélem a napokban kiderül
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Imádom a bükkösöket, ez szerintem itt nyilvánvalóvá is vált, és én is gondolkodtam, főleg a tavalyi siralmas szárazság nyomán, hogy mi lesz eme, inkább atlantikus, de itt még “ éppen” elvan fajjal. Azzal nem lehetne ( bár lehet, már késő) segíteni, hogy más fafajjal keverjük? Pl. magas kőris, juhar, ahol lehet hárs, gyertyán, egy csipetnyi vörös fenyő, mert pl. Az Aggteleki karszt felvidéki részén, a Szilicei fennsíkon ilyen vegyes erdőkben jártunk, és ezt ott említve mondta is az egyik NP-s, hogy erről már ők is elmélkedtek, de ez nagy falat, meg “vallási” kérdés szinte.
Hozzáteszem, egy tiszta monokultúrás bükkösnél kevés szebb dolog létezik, de vajon jó ez így?
Hozzáteszem, egy tiszta monokultúrás bükkösnél kevés szebb dolog létezik, de vajon jó ez így?