2017. június 24., szombat - Iván napja van
napnyug 20:45

Balatonlelle

rebor

2017-06-24 08:30:39

25,4 °C

MetNet kislexikon

Halo-jelenség

[IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_1.jpg[/IMG]A halo-jelenség akkor jelentkezik, amikor a magasszintű felhõkben található (vagy porhóval fedett felszín felett lebegő) jégkristályokon megtörik fény. Ilyenkor a Hold vagy a Nap körül fényes udvar, halogyűrű alakul ki. A kis halokör nyílásszöge 22°, belső íve vöröses, a külső pedig kékesfehér.
[SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_2.jpg[/IMG]Gyakori jelenség a melléknap, mely a Nap (vagy ritkán a Hold) mellett kb. a 22 fokos ívvel közel megegyező helyen, a Nappal egy magasságban látható, Nap felé eső oldala vöröses, míg a külső kékesfehér. Időnként a melléknapokon és a Napon átmenő melléknap-ív is látható, ennek színe fehér, gyakran csak a melléknap közelében látszik, annak Naptól távolabbi oldalán. Teljes melléknap-körív ritkán látható.[/SOR]
[IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_3.jpg[/IMG]
Szintén nem túl ritka jelenség a zenitkörüli ív megjelenése, ez egy "kifordított" szivárványhoz hasonlítható, 32,3 fok alatti napmagasság esetén alakulhat ki, talán minden halo közül a leglátványosabb, néha rendkívül élénk színű. [SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_4.jpg[/IMG]Mint a neve is mutatja, a zenit köré rajzolható kör egy darabja, nagysága, zenittől való távolsága, színének élénksége a napmagasságtól függ. Rokona a horizontkörüli ív, ez sokkal ritkább, de hasonlóan élénk színű lehet, 58 foknál magasabb napállás esetén alakulhat ki, ezért nálunk csak nyáron lehet észlelni, a Naptól kb. 44 fokos távolságra van a láthatár közelében.[/SOR]
[SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_5.jpg[/IMG]
Viszonylag gyakori jelenség az érintő ívek megjelenése, ezek a 22 fokos halokör alsó illetve felső részét érintve látszanak (sokszor a 22 fokos nincs is jelen), napmagasságtól függő alakjuk van,
(29 fokos napmagasság felett körülírt halo-vá forrhatnak össze, ez általában almára emlékeztető alakú, nem mindig teljes)[/SOR] [IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_6.jpg[/IMG] V alaktól (alacsony napállás) szétnyíló "madárszárny" alakig (magasabb napállás) változnak. Az alsó érintő ív sokszor csak magaslatokról vagy repülőgépről látható, mivel alacsony napállásnál a horizont alatt helyezkedik el. Viszonylag élénk színűek, leginkább a Nap alatt és felett lehelyezkedő részül látványos.
[SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_7.jpg[/IMG]
Látványos jelenség lehet még a nap-oszlop megjelenése, mely kizárólag alacsony napállásnál látható, napkelte vagy napnyugta esetén, néha előtte vagy utána. Ekkor a Nap felett (ritkábban alatta) egy egyenes, Napról távolodva halványodó, 5-10, néha ennél is több fokmagasságú fényoszlop látható, ennek színe azonos a Nap és a felhőzet aktuális színével - tehát vöröslőn kelő Nap esetén az oszlop is vörös. Ritkán más fényes égitest esetén (pl. Vénusz) is kialakulhat, vagy jeges, hideg időben távoli erős fényforrások is előidézhetik (stadionvilágítás pl.)[/SOR]
A halo-jelenségek sokszor nem önmagukban, hanem ún. komplex jelenség képében jelennek meg, tehát egyszerre több is észlelhető közülük, különböző intenzitással.
Időnként megfigyelhető néhány sokkal ritkább halo-jelenség is, ezek is különböző alakú és állású jégkristályok ideális helyzetéhez kötötten alakulnak ki. Sok olyan halo-jelenség van, melyek csak magasból, hegyekből vagy repülőről láthatóak. (Ritkaságuk okán nem érdemes részletezni.)



[SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_8.jpg[/IMG]
A légköroptika nem csak a jégkristályok, hanem a vízcseppek segítségével megtörő fényjelenségekkel is foglalkozik, ezek közül a legismertebb a szivárvány - az ív nagysága itt is a napmagasságtól függ, alacsonyabb napmagasságnál nagyobb az ív, színének élénksége cseppmérettől függ. Létezik köd esetén - ritkán - kialakuló szivárvány is, ami azonban közel színtelen ív. A középmagas szintű, vékonyabb (vízcseppekből álló) felhőkön megtörő fény okozhat irizálást[/SOR] [SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_9.jpg[/IMG] illetve ún. koronát a nap (Hold ) közelében. A korona voltaképp az irizálás rendezett formája, ezen esetekben színes fénykörök láthatók a Nap vagy a Hold körül, ezt okozhatja ködfelhő, ritka esetben más apró szemcséjű légköri szennyezés (füst, pollen, légkörbe jutott vulkáni por).
[/SOR][SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_10.jpg[/IMG]
A légköroptika talán leggyakoribb jelensége a földárnyék, más néven Vénusz öve, ez hajnalban a nyugati, alkonyatkor a keleti égbolt alján látható. Az árnyék maga szürkés, sötét színű, felette élénk rózsás az égbolt. A Föld görbülete miatt alakul ki (németül nagyon találóan gegendämmerung - vagyis ellenalkony a neve). Ha hajnalban egy magas hegyen vagyunk, még érdekesebb lehet, hogy a távoli földárnyékba a hegy árnyéka is beleszúródik, szürke kiszögellésként. Leginkább tengeri szigetek magas hegyeiről látható ilyennek. Mire a Nap felkel, az árnyék lenyugszik, a rózsás sáv még megmaradhat egy ideig.[/SOR]
A Nappal ellentétes oldalon kialakuló ún. glória (illetve hegyekben létrejövő árnyékolás esetén az ún. brockeni kísértet, mely körül szintén látható glória). Ez esetben egy árnyékfolt (pl. repülőgép ) körül láthatóak a spektrumosan színes körök, melyek a felhőzet vagy ködfelhő tetején jelennek meg. Mindig pontosan az antiszoláris pont körül láthatóak. Élénksége, a gyűrűk szélessége cseppmérettől, azok egyenletességétől függ.
Harmatos füvön, apró, fénytörést előidézésére képes bevonattal rendelkező felületeken (pl. fényvisszaverő útburkolati jelek) is kialakulhatnak olyan jelenségek, melyeket bárki megfigyelhet. A harmatcseppek, amelyek a fűszálakon ülnek, koncentrálják a rájuk eső fényt a fűszálra, azok így azt a szórt fénynél jobban visszaverik, ezért kifényesednek. Minél egyenletesebb méretűek a cseppek, annál látványosabb a kifényesedés. Ezt szintén a Nappal ellentétes oldalon láthatjuk, pl. egy reggeli séta alkalmával, ha harmatos a fű, álljunk háttal a Napnak, s észrevesszük, hogy fejünk árnyéka körül egy fehér fényfolt látható - ez az ún. szentfény. (Ha fényképezzük, akkor a fényképezőgép árnyéka körül fog látszani.)
[SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_11.jpg[/IMG]
A légköri árnyékok, délibábok, torzulások is a légköroptika jelenségkörébe tartoznak. Ilyen lehet a sugarasan széttartó krepuszkuláris sugár, mely a Nap és a megfigyelő közti felhő, vagy egyéb árnyékot adó akadály esetén alakul ki.[/SOR]
[SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_12.jpg[/IMG]
Ritkán előfordul vele együtt az ellenkező oldalon az anti-krepuszkuláris sugár is. Ez esetekben a Nap előtt árnyékot vető tárgy kicsúcsosodásain hosszabb árnyéksávok jönnek létre, ilyen pl. amikor majdnem zárt felhőzeten egy kis rés támad, s azon kisüt a Nap egy sávot kifényesítve.[/SOR][SOR][IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_13.jpg[/IMG]Kelő vagy lemenő Nap esetén akkor is látszanak ezek az árnyéksávok, ha az árnyékot adó akadály a Nappal együtt már a horizont alá kerül. Hasonló a nyári gomolyfelhők éles határvonalú széleinél látszó sávos árnyékolás is, és a ködös erdőben a fák közt átsütő Nap által látványos sávokat okozó is. Füst is okozhat ilyen jelenséget. [/SOR]
[IMG]http://www.metnet.hu/ntheme/halo/halo_14.jpg[/IMG]
A délibábok jelensége nem csak a Hortobágyhoz köthető. Lényege, hogy eltérő fénytörésű légrétegek helyezkedjenek el egymás felett. Az eltérő fénytörést egyszerű hőmérsékleti inverzió okozhatja, ilyen esetekben nem csak a kelő Nap alakjának általánosan ismert ellaposodása figyelhető meg, hanem az alak vízszintes irányban szögletesnek látszó megtörése is, mintha eltérő méretű Nap-szeletek lennének egymáson. Nagyobb vízfelületek felett (tengerparton) gyakrabban látható ez a jelenség.

Vissza a kislexikonba

Térképek

Radar
map
Aktuális hőmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utoljára feltöltött kép

40817

Hírek, események

Jelentősebb éghajlati anomáliák és események (2017. április)

Érdekességek | 2017-05-31 18:40

pic
Az idei esztendőtől kezdve a szupercella.