Nílusi tropodili, Pablo, az apró és Rebekah, a repeta

Nílusi "tropodili"

A sort az a ciklon nyitotta, mely a Földközi-tenger keleti medencéjében alakult ki. Ehhez kapott némi segítséget a felső-troposzférától is, ugyanis október 22-én egy magassági hidegörvény helyeződött a terület fölé, mely megnövelte a labilitást és némi nedvességet is szállított az év ezen időszakában még többnyire száraz térségbe, így 22-én és 23-án már zivatarok alakultak ki hozzá kapcsolódva, az utóbbi napon pedig maga a ciklonális mező is kifejlődött. Ez  másnapra még határozottabbá vált, és áramlási rendszerében spirális karokba rendeződő zivatarok alakultak ki, igaz még viszonylag gyéren szerveződve, inkább elszórt jelleggel. A záporok, zivatarok 22-étől 24-éig érintették Ciprust is, ahol a három nap alatt helyenként 40-50 mm csapadék is hullott - ez annak tükrében jelentősnek mondható, hogy a szigeten az októberi átlagos havi csapadékösszeg csupán 10-20 mm.

A kialakulóban lévő ciklon október 23-án délután, és már szervezettebbé válva, szubtrópus jellegű struktúrával 24-én

A ciklon 25-ére kissé szervezettebb lett, ekkor eleinte a délnyugati, majd az északi, északkeleti oldalán már kiterjedtebb és tartósabb konvekció zajlott. Rövidesen azonban erősödni kezdett felette a magassági szél, illetve megközelítette Egyiptom partjait is, így a feltételek egyre kevésbé voltak kedvezőek számára. Az éjszakai órákban a zivatarok már kizárólag az északkeleti térnegyedbe korlátozódtak, ugyanakkor minden korábbinál tartósabbá váltak, és közelebb is kerültek a a ciklon központjához. A légörvény a nílusi krokodilok álmát megzavarva - már ha éppen volt ennyire északon egy-kettő - éjfél után ért partot az egyiptomi Port Said-tól északnyugatra, a folyó deltavidékén. Ezt követően keleties irányba haladt tovább az izraeli határ felé, és a tenger közelségének köszönhetően még jó ideig produkált zivatarokat a keleti, északkeleti oldalán, csak kora este vesztette el végleg szervezettségét, majd röviddel ezután fel is oszlott. Az elérhető adatok alapján a ciklon nem okozott kiemelkedő csapadékot az érintett egyiptomi és izraeli területeken, jellemzően 10-30 mm körüli csapadékösszegek fordultak elő - bár ez is meghaladja a térségben jellemző 5-10 mm-es havi átlagot. Megjegyzendő azonban, hogy meglehetősen kevés volt az elérhető mérőállomás, így feltételezhető, hogy egyes területeken, különösen Egyiptom északkeleti partvidékén, ahol még előfordult tartósabb konvekció, ennél több eső esett.

A ciklon még szervezettebb, már inkább trópusi jellegű struktúrával 25-én, valamint a partot érést követően 26-án

Az elsődleges adatok alapján kérdéses, hogy a ciklon milyen "természetű" volt. Azt mind a műholdképek, mind a műholdas szélmérések alátámasztották, hogy egyszer sem rendelkezett frontális struktúrával, valamint az elérhető modellek és analízisek alapján mindvégig meleg magvú volt. Ezek alapján klasszikus mediterrán (mérsékelt övi) állapottal nem rendelkezett, már a kialakulásától kezdve szubtrópusi vagy trópusi állapotú volt, az azonban kérdéses, hogy a kettő közül mikor melyik. Az utóbbira utalt, hogy a ciklon felett már a kezdetektől határozott magassági divergencia volt jelen a fátyolfelhők mozgása alapján, az előbbire viszont az, hogy a műholdas szélmérések alapján a kezdeti időszakban a legerősebb szelek zónája nem szorosan a ciklon központja körül, hanem attól kissé távolabb helyezkedett el, illetve eleinte a zivatarok is szervezetlenebbek voltak. Összességében az a legvalószínűbb, hogy eleinte szubtrópusi stádiumú volt a ciklon, majd a szélmező koncentráltabbá és a zivatarok szervezettebbé válásával fokozatosan trópusivá alakul. A partot érés környékén pedig feltételezhetően elérte benne az átlagszél a trópusi vihar kategória alsó határának számító 65 km/h-s erősséget. A ciklon pontosabb állapotát későbbi, reanalízisek segítségével végzett vizsgálatokkal lehet majd meghatározni.

Műholdas szélmérések a ciklonhoz kapcsolódva (csomóban megadva, 1 csomó = 1,85 km/h, kattintással nagyítható)

Infravörös és látható (RGB) tartományú műholdkép-animációk a ciklonról:

Pablo, az apró

A mediterrán rendszer kialakulásával egy időben egy hosszan elnyúló észak-atlanti frontálzóna déli szakaszán egy peremciklon fejlődött ki az Azori-szigetektől nyugatra, ám mivel tőle északra Grönland felől egy erős anticiklon nyúlt ki az óceán fölé, nem a szokásos északkeleties irányba, hanem kelet-délkelet felé mozdult el. Itt már a ciklon okkludálódásakor kialakult egy záporos-zivataros konvektív mag, mely 24-ére le is szakadt az okklúziós frontról, és egy kis örvényként önálló életet kezdett a ciklon központjában. A viszonylag meleg víz és a ciklon feletti hideg légtömeg összhatásaként jelentős labilitásból lakmározhatott az apróság, mely 25-én igen gyorsan jól fejlett trópusi struktúrát alakított ki összefüggő konvekcióval a központja körül, ahol már ekkor megjelent egy szem is. Ennek megfelelően az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont estére Pablo néven trópusi viharrá minősítette a rendszert. Az apró Pablo ezt követően az Azori-szigetek délkeleti tagjait érintve fokozatosan északkelet felé fordult, ahol lassanként hidegebb víz fölé ért. Ez azonban a továbbra is kedvező légköri feltételek miatt nem zavarta, sőt, időközben még erősödött is. 27-én, amikor már az Ibériai-félszigettől bő 1000 km-rel nyugatra járt, a korábbinál intenzívebb konvekció zárta körül a kis szemecskéjét, amin a Hurrikánközpont előrejelzőinek is kikerekedett a szeme, és délután Pablo-t 1-es kategóriájú hurrikánná minősítették. Legnagyobb erősségét este érte el 130 km/h-s szélsebességgel, ezután viszont végül csak megadta magát a hideg víznek, és másnap reggelre trópusi viharrá gyengült. Rövidesen pedig teljesen megszűnt benne a mélykonvekció, így napközben meg is szüntették a besorolását.

A ciklon központjához rögzített, naponkénti műholdkép-animáció a Pablo hurrikánról és a körülötte elhelyezkedő mérsékelt övi ciklon frontjairól

Pablo hurrikánná erősödésével átvette az Atlanti-óceánon valaha legkeletebbre kialakult hurrikán rekordját, melyet eddig a 2005-ös Vince hurrikán tartott. Ez utóbbi arról (is) híres, hogy mindmáig az egyetlen trópusi ciklon volt a műholdas megfigyelések kezdete óta, mely trópusi állapotban el tudta érni Európát, ugyanis trópusi depresszióként ér partot az Ibériai-félsziget déli részén. Emellett érdemes még néhány szót említeni a 2009-es Grace trópusi viharról is, amely Pablo-hoz teljesen hasonló módon és helyen, igaz attól kicsit északabbra alakult ki az Azori-szigeteknél szinte napra pontosan 10 évvel Pablo-t megelőzően, és ezt követően szintén az Ibériai-félszigettől nyugatra vonult el észak-északkelet felé kanyarodva. Ráadásul nem csak az útvonala volt hasonló, hanem a struktúrája és a mérete is. Grace azonban kevéssel elmaradt a hurrikán erősségtől, hiába volt időszakosan szeme is. És ha még nem lenne elég a hasonlóságokból, maga az időjárási helyzet is szinte megegyezett, ugyanis Grace is egy nagyobb kiterjedésű mérsékelt övi ciklon központjában jött létre és mindvégig kapcsolatban maradt a "szülőjével", mindemellett pedig mindkét esetben egy-egy erősebb ciklon volt jelen Észak-Európában is.

A Grace trópusi vihar és a Pablo hurrikán összehasonlítása műholdképek és frontanalízisek alapján (kattintással nagyítható)

Infravörös-látható tartományú műholdkép-animáció a ciklonról:

Európai kivágatú infravörös tartományú műholdkép-animáció, mely jól szemlélteti a ciklon igen kis méretét:

Rebekah, a repeta

Közvetlenül Pablo és a hozzá kapcsolódó mérsékelt övi ciklon mögött egy újabb ciklon jött létre az Azori-szigetektől nyugatra, mely aztán szintén beleütközött az anticiklonba és megtorpant. Ebből talán már sejthető is, hogy hasonló sorsra jutott, mint elődje, és a repeta valóban nem maradt el, de ez a fogás nem lett annyira kiadós. A légköri feltételek ugyanis ebben az esetben nem voltak olyan kedvezőek, és a záporok-zivatarok sem tudtak annyira tartósak és szervezettek lenni a ciklon önállóvá váló központja körül, mint Pablo esetében. Ezért ez a ciklon végül csak szubtrópusi viharrá tudott fejlődni október 30-án délutánra, de ez is elég volt ahhoz, hogy megkapja a Rebekah nevet. Ezt ugyanakkor nem tudta sokáig viselni, mivel november 1-jén reggelre teljesen abbamaradt a konvekció a ciklonhoz kapcsolódva, s megszüntették a besorolását.

A Rebekah szubtrópusi vihar és a hozzá kapcsolódó mérsékelt övi ciklon október 30-án

Infravörös-látható tartományú műholdkép-animáció a ciklonról:

Felhasznált műholdképek, adatok: NASA, NOAA, Sat24.com, Kachelmannwetter.com, ASCAT, UKMet