Lehűlés a semmiből?

A kora délután még az ország nagyobb részén +1, +3 °C közötti értékekről ugyanis éjszaka nagy területen -2, -3 fok köré csökken majd ennek a szintnek a hőmérséklete, holott továbbra is a térségünkben elhelyezkedő anticiklon alakítja időjárásunkat, légköri front még a közelünkben sem lesz. Hogyan is történhet mindez?

 

A válasz az inverzió, illetve az ehhez kapcsolódó rétegfelhőzet megemelkedése. Köztudott, hogy ha egy légrész emelkedni kezd, akkor a hőmérséklete a magassággal csökken. Ezt az úgynevezett rádiószondás grafikonokon is jelölik, a mellékelt ábrán szürke vonallal - melynek egy részét a jobb láthatóság miatt kihúztuk sárgával. Ha a légrész telített, akkor felhőzet is kapcsolódik hozzá, mely a grafikonokon jól látható azokon a területeken, ahol a két vastag fekete görbe (a hőmérséklet és a harmatpont a magasság függvényében) szinte együtt fut, vagyis 100 %-os vagy ahhoz nagyon közeli a levegő nedvességtartalma.

Jelen esetben egy vastag, úgynevezett inverziós felhőzet üli meg a Kárpát-medencét, melynek jellegzetessége, hogy felette a magassággal emelkedik a hőmérséklet és száraz a levegő (a hőmérséklet és harmatpont görbe hirtelen jelentősen eltávolodik egymástól). Ebben az esetben a felhőtetőnél lévő leghidegebb, vékony légréteget inverziós könyöknek is nevezik. A ma éjféli és déli rádiószondás mérések összehasonlításával jól látható, hogy Budapest felett kb. 500 m-rel került magasabbra a felhőzet teteje (~900 m-ről ~1400 m-re), vagyis az inverziós könyök, és ennek köszönhetően a hőmérséklete közel 3 fokot csökkent. Emellett az előrejelzési térképeken szereplő 850 hPa-os nyomási szinten éjfélkor még 4 °C, délben már csak 1 °C volt, és ha gondolatban tovább haladunk az említett sárga vonal mentén, bizony könnyen láthatjuk, hogy amikor az inverziós könyök eléri ezt a szintet, akkor ott is az előrejelzett fagypont alatti értékek állak majd fenn.

 

 

A lehűlés folyamata térképes formában:

 

 

 

 

 

 

 

A cikket írta: Hérincs Dávid