2024. április 18., csütörtök

Európa közelében kialakuló trópusi viharok

Érdekességek - Publikálva: 2010-11-01 08:34 | Becsült olvasási idő: kb 7 perc.

A trópusi ciklonok olyan alacsony nyomású képzõdmények, melyek leggyakrabban az 5. és a 20. szélességi kör közötti területeken fejlõdnek ki. Keletkezésükhöz és tartós fennmaradásukhoz nagy mennyiségû meleg víztömegre van szükség, mely az északi féltekén leginkább nyár végén, valamint az õszi hónapokban áll fent. Az óceán felett kialakuló zivatargócok egy spirálisan forgó rendszerré állnak össze, melynek közepén a légnyomás fokozatosan süllyedni kezd. Amíg a szél sebessége nem éri el a 118 km/h-t, addig csak trópusi viharnak nevezik a képzõdményeket, e fölött azonban hurrikán, tájfun vagy trópusi ciklon besorolást kapnak, keletkezési helytõl függõen. A trópusi ciklonok középpontjában a légnyomás sokkal alacsonyabb, mint a mérsékelt övi ciklonokban, és itt a levegõ lefelé áramlása miatt gyakran alakul ki úgynevezett szem, mely néhány 10 km átmérõjû, kevésbé felhõs, gyakorlatilag szélcsendes területet jelent. A szem körül azonban a legerõsebb széllökések idõnként meghaladhatják a 300 km/h-t is, és a körülötte örvénylõ vastag zivatarfelhõkbõl jelentõs mennyiségû, gyakran akár 100 mm-t is meghaladó csapadék hullik, mely tovább növeli a trópusi ciklonok károkozását.

Az Atlanti-óceánon kialakuló hurrikánok módosult formában gyakran elérik Nyugat-, Északnyugat-Európát, azonban idõnként elõfordul, hogy az Atlanti-óceán keleti területein, Európa partjaihoz közel olyan viharrendszerek képzõdnek, amelyek szubtrópusi keletkezési helyüktõl függetlenül trópusi vihar besorolást kapnak.

 

Vince (2005. október)


2005. október elején az Atlanti-óceán északi térségét több hullámban hideg levegõ árasztotta el. A zonális áramlásban a ciklonok egymást követve vonultak nyugatról keletre. 3-án azonban a mediterrán térségben egy hidegfront mögött sekély ciklon képzõdött, tõle északra, Észak-Európában pedig anticiklonális híd épült ki. Ennek következtében az újonnan közeledõ hidegfront Anglia elõtt megtorpant, és a déli ágán egy sekély ciklon szakadt le, mely dél felé indult meg. A ciklonális mezõ magassági hidegcseppé átalakulva jelentõs labilitást szabadított fel az észak-afrikai partoktól nyugatra, az örvényesség pedig lehetõvé tette, hogy a kialakuló záporok, zivatarok tartósan fennmaradjanak.

 

Ilyen körülmények között a Madeira-szigetektõl nyugatra 2005. október 7-én keletkezett az a zivatarcsoport, mely 9-ére szervezett központot képezett, így trópusi vihar kategóriába sorolták. A tengervíz hõmérséklete mindössze kb. 24 °C-os [1] volt akkor, ami több fokkal alacsonyabb, mint a trópusi viharok kialakulásához szükséges vízhõmérséklet, így meglepõ volt a rendszer kifejlõdése. A vihar még aznap este 1-es kategóriájú hurrikánná fejlõdött, a maximális szélsebesség elérte benne a 125 km/h-t [1]. Ezt követõen egy északnyugat felõl közeledõ hidegfront áramlási mezejébe kerülve a rendszer fokozatosan gyengült, ennek ellenére 11-én trópusi depresszióként ért partot Spanyolországban.

 

 

1. kép: 2005.10.08. 13:57 [2] 2. kép: 2005.10.09. 14:39 [2]

 

 

3. kép: 2005.10.09. 16:13 [2]


Grace (2009. október)


2009. október elsõ napjaiban Észak-Európába több hullámban hideg levegõ érkezett, míg az Atlanti-óceán felett az Ibériai-félszigettõl nyugatra napok óta egy sekély ciklon örvénylett, mely korábban egy izlandi ciklon hidegfrontjáról szakadt le. A sekély ciklon áramlási rendszerében dél felõl rendkívül enyhe levegõ áramlott elõbb Nyugat-, majd néhány nappal késõbb Közép-Európába is. A cikloncentrum közelében nap mint nap záporok, zivatarok alakultak ki.

 

Az egyik zivatarrendszerbõl 5-én éjszaka, szinte napra pontosan 4 évvel Vince után újabb trópusi vihar keletkezett Európa partjainál, ezúttal azonban jóval északabbra, az Ibériai-félszigettõl nyugatra. A tengervíz hõmérséklete ebben az esetben még hidegebb, mindössze 20 °C [3] körüli volt. A képzõdmény a sekély ciklonrendszer központjában fejlõdött ki, és reggelre már elérte legnagyobb erõsségét. Ekkor kb. 113 km/h-s [4] szélsebességet mértek benne, így csak kevéssel ugyan, de elmaradt az 1-es kategóriájú hurrikán minimális szélerõsségétõl. Trópusi viharként azonban egész nap fennmaradt, miközben megtartotta jól kivehetõ struktúráját. 6-án reggelre megközelítette Írországot, partra érése elõtt azonban beleolvadt egy észak felõl közeledõ frontrendszerbe.

 

 

4. kép: 2009.10.05. 10:30 [5] 5. kép: 2009.10.05. 11:00 [6]

 

 

6. kép: 2009.10.05. 14:30 [7] 7. kép: 2009.10.05. 15:30 [7]

 

 

8. kép: 2009.10.05. 16:30 [7] 9. kép: 2009.10.05. 19:15 [7]

 

 

10. kép: 2009.10.05. 11:15-12:30 [8]

 

Egyéb trópusi vihar jellegû rendszerek


A két említett trópusi vihar mellett évente több, kisebb zivatarrendszer is kialakul az Atlanti-óceán Európához közel esõ térségében, melyekrõl azonban nem nyer egyértelmûen megállapítást, hogy trópusi viharrá vagy trópusi depresszióvá fejlõdtek volna. Néhány olyan eset, melyrõl fellelhetõek archív írások, mûholdképek:

 

2005. októberében, néhány nappal Vincét megelõzõen egy másik viharrendszer is kifejlõdött, mely az Azori-szigetektõl délnyugatra keletkezett 4-én, majd másnap egy közeledõ hidegfront hatására (ami mögött alakult ki a Vince hurrikán) feloszlott. A rendszer névtelen szubtrópusi vihar besorolást kapott. A legerõsebb szél elérte benne a 85 km/h-t [9], miközben áthaladt az Azori-szigetcsoport keleti része felett, ahol 95 km/h [9] körüli széllökéseket produkált.

 

 

11. kép: 2005.10.04. 14:20 [9]

 

2007. október 10-11-én északkelet felõl egy sekély alacsony nyomású zóna helyezõdött a Kanári-szigetek fölé, melyben zivatarok alakultak ki. 12-én a szigetcsoporttól északra egy örvénylõ rendszer keletkezett, amely Invest97 besorolást kapott. A feltételek azonban nem kedveztek annak, hogy erõsebb képzõdmény létrejöhessen, így a zivatarcsoport hamar szétesett, miközben a legerõsebb szél mindössze 50 km/h [10] körül változott a környezetében.

 

 

12. kép: 2007.10.12. 04:00 [10]

 

2007. november elején az Azori-szigetek környékén formálódott, majd több napig a térségben örvénylett egy zivatarcsoport, ami az Invest92 kategóriát kapta. A tengervíz hõmérséklete 20 °C [11] körüli volt, a legnagyobb szélsebesség pedig elérhette a 65-70 km/h-t [11]. A képzõdmény egy észak-atlanti ciklon hidegfrontjáról leszakadó, majd délkelet felé meginduló sekély ciklonális mezõben jött létre.

 

 

13. kép: 2007.11.06. 19:45 [11]

 

 

14. kép: 2007.11.09. 11:15 [11] 15. kép: 2007.11.10. 18.15 [11]

 

2009. május utolsó napján egy újabb rendszer keletkezett az Atlanti-óceánon, egy erõteljes hidegfront hátoldalán létrejövõ ciklonális mezõ központjában, ahol az erõs örvényesség és a labilitás is biztosított volt. A tengervíz hõmérséklete azonban a korai idõpont és a meglehetõsen északi keletkezési hely miatt hidegnek, mindössze 15 °C [12] körülinek bizonyult. A viharrendszer ennek ellenére több napok keresztül fennmaradt, és Invest92 besorolást kapott, középpontjában pedig a szélsebesség a legaktívabb idõszakban megközelítette a 75 km/h-t [12].

 

 

16. kép: 2009.06.02. 11:00 [12] 17. kép: 2006.06.02. 14:00 [12]

 

 

18. kép: 2009.06.04. 14:00 [12]

 

2009. júniusában a Kanári-szigetek környékén több napig fellelhetõ volt egy mindig újrafejlõdõ zivatarcsoport, mely jól elkülöníthetõ, ciklonálisan forgó központot alakított ki. A terület felett már napok óta vesztegelt egy sekély alacsony nyomású zóna, a tengervíz hõmérséklete azonban csak 21 °C [13] körüli volt. Lehetséges, hogy a rendszer bizonyos életciklusaiban elérte a trópusi vagy szubtrópusi depresszióhoz szükséges fejlettséget (egyes adatok szerint a maximális szélsebesség 55-60 km/h [13] körül alakult), azonban a nemzetközi hurrikánfigyelõ szervezetek nem tartják számon a viharrendszert.

 

 

19. kép: 2009.06.18. [13]

 

Forgószelek a Földközi-tengeren


Egyes mediterrán ciklonok esetében a Földközi-tengeren is elõfordulhatnak olyan zivatarkomplexumok, melyek szervezett központot alakítanak ki. Ezen képzõdmények létrejötte jelentõsen különbözik a trópusi viharok keletkezésétõl, mivel jelentõs magassági hideg levegõ és örvényesség fennállásakor születnek, idõnként azonban trópusi ciklonokra jellemzõ szélerõsséget és struktúrát produkálhatnak. Az ilyen forgószelek leggyakrabban az õszi, valamint a téli hónapokban fordulnak elõ, amikor a tengervíz hõmérséklete még 20 °C körül van, és a beinduló nagytérségi cirkuláció már kedvez az erõteljes, mély ciklonok létrejöttéhez, melyek az észak-európai területek fokozatos lehûlése miatt már megfelelõ hidegbázist juttathatnak a Földközi-tenger fölé.

 

Az egyik leghíresebb vihar az 1995. januárjában kialakuló Celeno volt. 10-én észak felõl jelentõs mennyiségû hideg levegõ indult meg Közép-Európa fölé, mely 12-re elérte a mediterrán térséget, ahol egy ciklont alakított ki. Középpontjában zivatarok fejlõdtek, melyek 14-re egy szervezett rendszerré álltak össze Szicíliáitól délkeletre (jól kivehetõ volt a szem is). A központ közelébõl egy mérõhajó 140 km/h-s [14] szélerõsséget jelentett, a légnyomás pedig 975 hPa-ig [14] süllyedt.

 

 

20. kép: 1995.01.15. [14]

 

Hasonló erõsségû volt az egy évvel késõbb, 1996. októberében kialakuló Cornelia is. A hónap elsõ napjaiban a mediterrán térséget több hullámban hideg levegõ árasztotta el, miközben kelet-délkelet felõl meleg levegõ áramlott a térségbe. Ilyen körülmények között jött létre 6-án egy sekély ciklon, mely több napig az olasz területek felett tartózkodott. A ciklonközpont környékén ezúttal is jelentõs zivatarképzõdés zajlott, melynek eredményeképp 9-én egy szemel rendelkezõ forgószél keletlekeztt Olaszország partjainak közelében. A viharban a legnagyobb szélsebesség elérte a 145 km/h-t [14], és volt olyan terület, ahol 300 mm [14] csapadék hullott 7. és 9. között.

 

 

21. kép: 1996.10.09. [14]

 

Összefoglalás


Látható, hogy az Európa közelében kialakult forgószelek, amelyek földrajzi szélességük és a hideg tengervíz ellenére trópusi besorolást kaptak vagy trópusi vihar jelleget öltöttek, mind egy-egy ciklon központjában keletkeztek, amelyekben a magassági hideg levegõ által kiváltott labilitás és az örvényesség játszotta a legnagyobb szerepet a viharok kialakításában.

 

Források


[1] Vince tengervíz-hõmérséklet és maximális szélerõsség adat: www.met.hu

 

[2] Vince mûholdképek: Naval Research Laboratory

 

[3] Grace tengervíz-hõmérséklet adat: MetNet Fórum

 

[4] Grace becsült szélerõsség adat: Weather Underground

 

[5] Grace mûholdkép: Onweer Online Fórum

 

[6] Grace mûholdkép: Cazatormentas.net Fórum

 

[7] Grace mûholdképek: Sat24.com

 

[8] Grace mûholdkép-animáció: Meteopt.com Fórum

 

[9] Névtelen szubtrópusi vihar szélerõsség-adatok és mûholdkép: Wikipedia

 

[10] Invest97 szélerõsség adat, valamint mûholdképek: Cazatormentas.net Fórum, Weather Underground

 

[11] Invest92 tengervíz-hõmérséklet és szélerõsség adat, valamint mûholdképek: Cazatormentas.net Fórum, Naval Research Laboratory, NOAA

 

[12] Invest92 tengervíz-hõmérséklet és szélerõsség adat, valamint mûholdképek: Cazatormentas.net Fórum

 

[13] Tengervíz-hõmérséklet és szélerõsség adat, valamint mûholdképek: Cazatormentas.net Fórum

 

[14] Celeno és Cornelia adatok, valamint mûholdképek: Wikipedia, NASA_Dundee

 

Az írás a Weather Underground (Vince, Grace) és a NOAA (Vince, Grace) adatbázisának felhasználásával készült.

 

----------

 

Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)

Vissza a hírek főoldalra